Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

392 Az országgyűlés képviselőházának 11U. ülése 1982 július 1-én, pénteken. (tusából nem. vonta le azokat a konzekvenciákat, »amelyeket levonni az ország érdekében való dett volna. Mi albban a memorandumban ezt mondottuk rtöbbek közt (olvassa): «Miniszterelnök úr! Az iország gazdasági bajait, a nép súlyos terheit »egyedül gazdasági rendszabályokkal megoldani aiem lehet. A megrendült államháztartást sem sikerül megszilárdítani az ország népének köztreműködése nélkül. Ez a közreműködés pedig <az általános, titkos választójog,» (Ügy van! Ügy van! bálfelöl.) «az aránylagos képviselői választási rendszer megalkotásával kezdődik.» Hogy igazunk volt-e, tanúskodjék róla ezen kormányzat tizenegy havi cselekedeteinek soirozata. Tegnap fejezte be a parlament ennek a •kormányzatnak egyik, úgynevezett alkotása felett való tanácskozását. Ennek az alkotásnak äs az a lényege, hogy az egyik paragrafusban (megnyomorította a sajtót, egy másikban pedig -az egységespárti bíráskodás diktatúrájától tette függővé a mandátumot, azt a mandátumot, amely felett minden alkotmányos nemzet életében maga a nemzet, maga az ország, maga a nép van hivatva dönteni. (Esztergályos János: Mandátum-akasztófát állítottak a parlamentben!) Csak az összeférhetlenségnek nevezett és tudott tevékenység marad meg régi szabadságában ezen új törvény alapján is. Mit kapott azonban az ország népe? Mit kaptak a munkanélküliek, akik éheznek? Mit kaptak a lakásnélküliek, akik odúkban, emberhez nem méltó viszonyok között tengetik és hurcolják nyomorult exisztenciájukat és életüket? Mit kaptak azok, akik éhbéren tengődnek, akiknek kereseti adóját duplájára emelte fel ez a kormányzati rendszer, amely minden törvényét a nép nélkül és a nép ellenére hozza meg? Mit kaptak a kisemberek, akiknek a végrehajtó utolsó vackukat, utolsó vánkosukat szedi el a bírhatatlan adók fenében? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mit kaptak a kiskereskedők, a kispolgárok, (Malasits Géza: Forgalmiadófelemelést!) akik forradalmi elégedetlenség megnyilvánulásának ugyanolyan formái mellett juttatják kifejezésre nyomorukat, mint akármelyik más elnyomott társadalmi réteg? Mit kaptak a falusi proletárok, (Malasits Géza: Csendőröket!) akik ebben a Kánaánban éhségrekordokat értek el? (Györki Imre: Puskatust és pofont!) Mit kaptak a csendőri brutalitáson kívül? Ilyen körülmények között állt fel a, tegnapi egységespárti értekezleten a kormányelnök úr és biztatta az országot azzal, hogy télen sem lesz munkanélkülisegély, télen is csak ingyen leves lesz. (Farkas István: Majd meglátják, hogy mi lesz! — Felkiáltások a jobboldalon: Munka lesz! — Felkiáltások balfelől: Hol van munka? — Farkas István: Szájhosködés! Már aratáskor is munka nélkül vannak!) Ezen nyilatkozatok után Bethlen István gróf, akinek tízéves kormányzata... (Kabók Lajos: Bűne!) Elnök: Kabók képviselő urat rendreutasítom! Buchinger Manó: ...(mindenre inkább jo- , gosítaná fel őt, mint arra, hogy még ő adjon ' itt politikai irányelveket, feláll és helyesli azt, hogy nem lesz munkanélkülisegély, feláll j és helyesli azt, hogy a télen is lesz megfelelő j elöljárósági ingyen leves. (Zaj.) Elnök: Képviselő urak maradjanak csend- | ben. saját szónokukat sem engedik szóhoz . jutni. Buchinger Manó: Ha Károlyi Gyula gróf- ' nak és Bethlen István grófnak kellene azon az elöljárósági ingyen levesen élni, akkor nem helyeselnének így egymásnak. (Farkas István: Megérdemelnék, hogy rávigye őket a sors! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Képviselő urak kérem, ne zavarják folyton a tárgyalást. Buchinger Manó: T. Ház! Elvetélt inségakciónak nevezem azt a próbálkozást, azt a gyatra próbálkozást, amelyet & kormányzat részéről a nyomor ellenében láttunk akkor, amikor ennek a politikának már levitézlett, ellenben ugyanakkor kiadósan gondoskodik ez a kormányzat az ő politikai kosztosairól és elnevezteti társadalmi szükségletnek, amit azoknak nyújt. Azok számára újból van boletta, holott az egész ország helytelenítette és elátkozta. Azok számára van moratórium, azok számára van mindenfajta szubvenció, (Malasits Géza: Alacsony munkabérbiztosítás!) mint ahogy volt a Bethlen-kormányzat idején is, még pedig kiadós mértékben, hiszen a pénzügyminiszter úrtól hallottunk, hogy nem kevesebb mint 1180 millió pengőre rúg az az összeg, amelyet ilyen kedvezések címén juttattak egyetlen kicsiny társadalmi rétegnek, a nagybirtoknak. (Malasits Géza: Amely e mellett még nem is adózik!) Amikor mindezeket saját híveinek juttatja a kormányzat kedvezésként, akkor a tömegeknek (Propper Sándor: Es saját magának! ö is birtokos! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kéviselő úr a választójog kérdésében ... (Kabók Lajos: Ez összefügg a választójoggal! Ha lesz titkos választójog, akkor megszűnik az ilyen kormányzat!) A képviselő úrnak úgylátszik, több joga van, mint az elnöknek és az egész Háznak. Még azt sem tudja a képviselő úr, hogy mit akarok mondani, csak eltalálta. (Derültség. — Zaj.) Tényleg azt akartam mondani, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Tudjuk már, hogy mit akarnak az elnöki székből!) hogy a képviselő úr napirendelőtti felszólalásra a választójog kérdésben kapott engedélyt. Tessék ahhoz tartani magát. Buchinger Manó: Tisztelettel meghajlom az elnök úr figyelmeztetése előtt, aki nemcsak közbeszóló elvtársaim gondolatát találta el, hanem az enyémet is, mert éppen azt akartam mondani, hogy íme, a nyilt szavazás eredménye az efajta kormánypolitika: (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Ez a gazdasági rendszer kiszolgálja a nagybirtokot!) nyilt szavazás a szegényeknek, nyilt kedvezés és titkos szubvenció a politikailag és társadalmilag privilegizáltaknak és gazdagoknak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormányelnök, aki ezt már többször hangsúlyozta, egyik legfontosabb jogcímének tartja az ő egyéni puritánságát. (Farkas István: Ez is frázis, optánsgróf ő is!) Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy nincs az az egyéni puritánság, amely ekkora szociális és politikai immoralitást értéktelenné ne tenne. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért a sértő kijelentésért renderutasítom. Buchinger Manó: Ez a politikfii rendszer, ez a cinizmus a munkássággal szemben... (Esztergályos János: Csak szabad egyszer őszintén is beszélni ebben a Házban!) Elnök: A képviselő úrnak most nem szabad beszélnie, az kétségtelen!