Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

mmm Az országgyűlés képviselőházának 113. mert itt nem annak az egyetlen községnek ügyéről van szó, amelynek adatait a Ház elé hoztam, hanem egyedül Vas megyében tizenhat községről és az országban talán 150—200 községről van szó, ahol a vásári jog középkori magántulajdonba adatott és magántulajdonban maradt. T. Ház! A vásár jognak ez a megoldása olyan súlyos teherrel jár az egyes érdekelt községekre nézve, hogy én igenis, választ akartam kérni a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól arra vonatkozólag, hogy addig is, amíg a törvényjavaslat idekerül, hajlandó-e a miniszter úr átmenetileg rendezni ezt az ügyet és ott, ahol nyilvánvalóan jogtalan gazdagodásról van szó, mint Jánosháza esetében, és valószínűleg más községek esetében is a vásárjogi engedélyes részéről, hajlandó-e rendeletileg intézkedni, hogy ezekben a községekben a vásárpénznek azt a részét, amely nyilvánvalóan jogtalan, a községek a miniszter úr támogatásával visszakövetelhessék az engedményestől. (Jánossy Gábor: Ezt csak egyességi úton lehet elengedni az engedélyes és az érdekelt községek között! Itt magánjogról van szó! Ismerem az ügyet, mert Jánosháza az én kerületem községe!) T. képviselőtársam, tisztában vagyok azzal, hogy magánjogról van szó, méltóztassék azonban meghallgatni s a végén valószínűleg nekem fog igazat adni t. képviselőtársam, mert én jogszabályokra alapítom a magam érvelését. Mielőtt azonban erre rátérnék, méltóztassék megengedni, hogy a magyar adózási viszonyoknak tükreképpen mégegyszer, talán valamivel részletesebben, előadjam itt, éppen mert pszichológiai alapon is kívánom ennek az ügynek gyors rendezését, hogy Jánosházán a nagybirtoknak és a kisbirtoknak adózása milyen arányban van egymással és hogy vájjon tűrhető-e egyetlen egy percig is az az állapot, hogy a nagybirtok nemcsak, hogy nem fizet egyetlenegy fillér adót sem, hanem teljesen jogosulatlanul vásár jog címén még 1300 pengőt is kap ráadásul a községtől. T. Ház! Jánosháza község lakossága 4327 lélek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, területe 4068 katasztrális hold. Ebből gróf Erdődy Sándor, ottani latifundiumtulajdonosnak a földje 1506 holdat tesz ki, a kis- és esetleg középbirtok — nem vagyok vele tisztában, hogy nincs-e a kisbirtokosok között esetleg középbirtok is — mindössze ezer holddal több, mint a nagybirtok. (Jánossy Gábor: Csupa kisbirtok!) Tudomásul veszem, t. képviselő úr. A nagybirtoknak, ennek az 1506 holdas nagybirtoknak összes állami, megyei és községi adója 6636 pengő volt 1931-ben, ezenkívül a községben tizenhét uradalmi ház után fizet a nagybirtok 2254 pengő házadót. Ezzel szemben az egész falu összes adója a nagybirtokénak leszámításával és pedig az állami, megyei és községi adója a községnek, 98.074 pengő ugyanez évben. Ha az ember számításba veszi azt, hogy egy ilyen kisközség lakossága, talán 5%-ot leszámítva, kisgazdákból és földmunkás-zsellérekből áll. (Jánossy Gábor: Vannak nagyszámban iparosok is!) Nem hiszem, t. képviselőtársam, hogy ez a szám kitenne 5%-nál nagyobbat, de mondjuk, hogy 10% az iparosság és kereskedőség, akkor is el lehet mondani, hogy a 2562 holdon gazdálkodó kisbirtok ennek a 98.000 pengő adónak legalább 4

/s részét fizeti. Számításba kell venni azt is, hogy ebből a 2500 holdnyi kisbirtokból él tulajdonképpen az egész ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. 383 falu lakossága, ezekből él elsősorban a kisiparos és kiskereskedő is. A Budapesti Hirlap annakidején, múltkori interpellációm során, megtámadott engem és — bár jóhiszeműségemet nem vonta kétségbe — azt állította, hogy nem helyes adatokat mondottam. En nem állítottam azt, hogy az egész 98.074 pengőt csak a 2500 holdon gazdálkodó kisgazdák fizetik, hanem azt állítottam, hogy a falu népe fizeti, elsősorban és túlnyomórészt a kisgazdák. (Malasits Géza: így van ez az egész országban!) Ahol az 1506 hold nagybirtok összes adója 6631 pengő, ott az uradalomnak vásárjogból való jövedelme 7953 pengő, tehát kerekszámban, mint mondottam, 13.000 pengőt fizet rá, a község az uradalomra a maga nyomorúságos exisztenciájából és a nagybirtok így egy fillér adót sem fizet, ha tudniillik ezt a vásár jogot számításba vesszük. Hogy milyen óriási mértékű ez a vásár jogi jövedelem, mutatja az, hogy a községnek az uradalmon kívüli községi pótadója 17.049 pengő. Tehát pontosan, vagy majdnem pontosan felét teszi ki az egész évi községi adójövedelemnek az uradalom vásárjogi jövedelme. Éppen azért, mert a Házban támadást kaptam Hunyady Ferenc gróf részéről, amikor a nagybirtok és a kisbirtok adózását összehasonlítottam, szükségesnek vélem, hogy egy kicsit részletezzem, hogyan alakul egy ilyen 4000 lakójú községben a nagybirtok és a kisbirtok adózása. Megkérdezem a t. túloldaltól, vájjon igazságos, emberséges, európai adózás-e ez, és fenntartható-e további Az 1506 holdnyi nagybirtok 2554, a 2562 holdnyi kisbirtok pedig 6682 pengő földadót fizet, tehát több mint kétszeres földadót fizet s csak ezer holddal több a kisbirtok, mint a nagybirtok. A községi pótadó 2255 pengő. (Jánossy Gábor távozik helyiéről.) Sajnálom, hogy a t. képviselő úr távozik, mert még vannak olyan dolgok, amelyeket el akarok mondani és amelyekben a képviselő úrnak, igenis, kötelessége volna odahatni, hogy a kormány ebben a kérdésben intézkedjék minél gyorsabban, intézkedjék saját falujának, saját kerületének egyik községe javára. (Jánossy Gábor: Először is nein távozom, másodszor kötelességeimre ne tessék figyelmeztetni, mert azokat tudom és mindig teljesítem.) Nem is vontam kétségbe. Elnök: Kérem, ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. (Jánossy Gábor: Provokáltattam! Kénytelen voltam igazolni magamat!) vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: En csak sajnálatomat fejeztem ki, hogy a képviselő úr itthagy engem. (Jánossy Gábor: A satfnálat tárgytalan, hátra akartam menni!) Nem hiszem, hogy a képviselő úr ezeket az adatokat pontosan ismerte volna, meg vagyok róla győződve, hogy a képviselő úr maga szólalt volna fel ebben a kérdésben. A nagybirtok földadója, mint említettem, 2554 pengő, a kisbirtoké 6682 pengő. A nagybirtok községi pótadója 2255 pengő, a község lakosságáé 14.794 pengő. Most már ebből a kisbirtokosok bizonyára legalább 10.000 pengőt fizetnek, szemben a nagybirtok 2255 pengőjével, tehát a nagybirtok pótadójának a négyszeresét. A falu kéményseprési díjban fizet 3003 pengőt, tehát többet fizet, mint az egész nagybirtok földadóban. Az 1506 holdas nagybirtok vármegyei és községi közmunkája együttvéve 397 pengő, a kisbirtok várj megyei és községi közmunkája 4897 pengő, te! hát tizenkétszerese a nagybirtokénak. Az útadó I a nagybirtoknál 644 pengő, a kisbirtoknál 6536