Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

382 Az országgyűlés képviselőházának 113. ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. éjjel dolgozni, nem engedi a munkaerejét túlságosan igény be venni, hogy nem lehet a munkás munkaerejét 18 órán át igénybevenni, hanem legfeljebb 24 órán belül 13 óra hosszat. Több védelmet a munkásnak ez nem jelent. Ellenben jelent valamit, amire, mondom, az urak nem gondoltak, azt nevezetesen, hogy azóta, amióta ez a mai^ rendelet fennáll, Magyarországon kenyérgyár nem alakulhat, mert a kapitalizmusnak csak akkor rentábilis a kenyérgyártás, ha háromszor 8 óráig, vagyis 24 órán át a gyár állandóan üzemben van. Azzal a megszakítással, amelyet a törvény elrendel, nem rentábilis az üzem, és ezért Magyarországon nagy kenyérgyár nem is alakult, nem is létezik. Az egyetlen nagy kenyérgyár a főváros községi kenyérgyára, azonban ez egészen kicsi valami azokhcz a kenyérgyárakhoz képest, amelyek Németországban, Svájcban, Hollandiában és Belgiumban vannak. Ha megszüntetik a sütőmunkások éjjeli munkájának tilalmát, ezzel egy fillérrel nem lesz a kenyér olcsóbb, egy csipetnyivel nem lesz a kenyér jobb, nem pedig azért, mert nern a sütőmunkás munkaerejétől függ a kenyér jósága, hanem attól a liszttől, amelyet beleadnak. Már pedig olyan búzalisztből, amelyet 65—75%-ra kiőrölnek és klórral fehérítenek, ha éjjel-nappal dagasztják, akkor sem fognak jó, egészséges kenyeret kihozni. Tessék megszüntetni a Liszt fehérítését és mindazokat a vea-vi eljárásokat, amelyekkel a malmok operálnak, tessék megszüntetni a búza vizesítését, akkor majd fognak jó, egészséges kenyeret kapni a mellett, hogy a munkások nem dolgoznak éijel. Ebben a tekintetben — mint mondottam — nemzetközi egyezmény van érvényben, még pedig nem csak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban, Svájcban, mindenütt. Méltóztassék például elmenni Svájcba, Franciaországba., Ausztriába, Csehszlovákiába, ahol nincs ' olyan jó búza, mint a magyar búza és méltóztassék meggyőződni arról, hogy ott lényegesen jobb kenyeret lehet kapni, mint nálunk Magyarországon, olcsóbban (Egy hang a jobboldalon: Nem jobb a kenyér, csak olcsóbb), holott a sütőmunkásoknak ott sem szabad éjjel dolgozniok. így tehát sem a kenyér minősége, sem a kenyér drágasága nincs összefüggésben azzal, hogy .az a sütőmunkás éjjel dolgozik-e vagy sem, csak arról van szó, hogy a miniszter úr azt a felháborodást, amelyet az adóemelés, illetőleg az adópótlékoknak, egy évre való meghosszabbítása, továbbá & boletta által előidézett áremelkedés okozott, avval akarja levezetni, hogy gondoskodni akar arról, hogy a sütőmunkás éjjel-nappal dolgozzék, és akár ott köhögje ki a 18 órai munkaidő alatt a tüdejét, mert ezáltal — szerinte — olcsóbb lesz a kenyér. (Péntek Pál: Nem kell tovább dolgoznia, csak idejében kell betennie a kovászt, hogy ne kelljen timsó! — Zaj a szélső baloldalon.) Kedves képviselő úr, van egy törvény, amely lehetővé teszi, hogy a gazda reg gel 3 órakor felkeljen és kovászoljon. Erre nézve csak egyetlenegy megszorító rendelkezés van, amely az egyetlen előny a munkás számára, az. hogy nem lehet munkaerejét 18 órán át egyfolytában igénybe venni, ami megtörtént a törvény életbe lépte előtt. (Jáuossy Gábor: Ezután v

sem lehet!) Ha megszüntetik tehát, a munkások éjjeli munkájának tilalmát, nem lesz a kenyér egy fillérrel sem oicsóbb, nem lesz a kenyér semmivel sem jobb, csak a munkás fog többet dolgozni. Amikor elfogadom az elnök úr napirendi javaslatát, mégis tiltakozni vagyok kénytelen az ilyen miniszteri kijelentések cllrn; amelyek alkalmasak arra, hogy a közvéleményt megtévesszék, akalmasak arra, hogy a közvéleményben azt a hitet keltsék, hogy ha a munkás éjjel is dolgoznék, olcsóbb lenne a kenyérBiztosíthatom a t. Házat itt az ország színe előtt, hogy ha a munka« éjjel-nappal dolgozik is, akkor sem lesz olcsóbb a kenyér, mert a kenyér árának megszabásában nem a munkásnak munkaereje, munkaidejére és munkabére afőtényező, hanem a malmok profitja és azonkívül a gazdáknak adandó boletta. (Ügy van! tfgy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az elnöki napirendi indítványt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Most pedig az ülés elején tett bejelentésnek megfelelően áttérünk vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr sürgős interpellációjának meghallgatására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. r Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. A vásárjog rendezetlensége és a magánkézen lévő vásárjoggal járó községi terhek a mai gazdasági válságban fokozottan nyugtalanítják r az érdekelt községeket. Ezért megnyugtatást várnak a t. miniszter úrtól, nemcsak e kérdésnek már beígért minél sürgősebb törvényhozási rendezése felől, de afelől is, hogy addig is a legsürgősebben kormányintézkedéssel érvényesíttessék a magyar Vásárügyi jognak az 1877. évi 9556. számú F. I. K. M. rendeletben kimondott ama kardinális tétele, hogy a ' magánkézben lévő jogosítvány kizárólag a vásártartással járó kiadások fedezésére szolgál. Ezért választ kérek a t. miniszter úrtól a következő kérdésekre: 1. Mikor és minő alapelvek szerint kívánja a vásárjog törvényes rendezését? 2. Hajlandó-e az érdekelt községek rovására ma súlyos terhet jelenthető s a magános jogosítványosok részéről jogosulatlan nyerészkedés jellegével bíró vásárpénzbeszedést a mai jogállaüot értelmében azonnal beszüntetni? 3. Hajlandó-e az évek hosszú során át jogosulatlanul szedett — a mindenkori karbantartás költségein felül való — helypénzeknek visszakövetelésére esetleg per útján is a községeket haladéktalanul utasítani? — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Az ősz folyamán előterjesztettem egy interpellációt a vásárjog kérdésében és a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól olyan lojális választ kaptam, amelyet a legnagyobb örömmel és köszönettel fogadtam ' el. Teljesen meg vagyok nyugodva abban, hogy a miniszter úr — amint tőle_ személyesen azóta is hallottam — meg fogja ennek a kérdésnek végleges megoldását találni egy törvényjavaslat formájában, amely törvényjavaslat már készen is van és ősszel a t. Ház elé kerül. (Zaj a jobboldalon.) • Elnök: Csendet kérek! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mégis sürgős interpellációra kértem engedélyt, azért,