Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

â72 Az országgyűlés képviselőházának 11$, Fenyő Miksa: T. Ház! Ugyanazokat a szem­pontokat ... Elnök: Bocsánatot kérek, hogy a képviselő úr beszédébe közbeszólok, de elfelejtettem a házszabályok szerint előírt kötelességemhez ké­pest feltenni a kérdést, vájjon kívánja-e a Ház valamely tagja, hogy az előadó úr most beter­jesztett módosítása tárgyalás céljából a bizott­ság elé utasíttassék? (Nem!) Ha senki sem kí­vánja, akkor az érdemleges tárgyalásba kez­dünk. Fenyő képviselő urat illeti a szó. Fenyő Miksa: Ugyanazokat a szemponto­kat vagyok bátor a t. Ház szíves figyelmébe ajánlani, amelyeket előbb, a 14. §-nál kifejtet­tem. Az államgazdaságnak és a magángazda­ságnak a mellett az egysége mellett, amely a háború alatt és a háború óta kifejlődött, ma tulajdonképpen a helyzet az, hogy minden gaz­dasági üzem, és mint bátor leszek rámutatni, nem egyedül az ipari üzemek, hanem a mező­gazdasági üzemek is, valamely vonatkozásban szerződési vagy üzleti viszonyban vannak az állammal. Az állam beszerzései, az Államvasutak be­szerzései, az állami üzemek, gépgyárak, vas­művek beszerzései, de egyéb közhatósági üze­mek beszerzései révén minden egyes ipari vál­lalat, még pedig nemcsak a nagyipari válla­latok, hanem a közép- és kisipari vállalatok is — az utóbbiak főleg a közszállítások révén, ahová az utóbbi időben különösen a honvédelmi minisztérium részéről mind nagyobb mérték­ben vonatnak be, — valamely szerződési vi­szonyban vannak az állammal. De nemcsak azért vannak szerződési viszonyban az állam­mal, mert az államnak szállítói, hanem szerző­dési viszonyban vannak az állammal, mint az állami üzemek vásárlói is. Az államnak bányái vannak, a vállalatok vásárolnak ezektől a bá­nyáktól szenet. Az államnak vannak kőbányái, — közhatóságoknak is vannak, de én mindig az állam kifejezést használom — amely kőbányák­tól a vállalatok vásárolnak követ. Az állami vasművektől általuk előállított acélt és egyéb és a gépgyáraktól gépipari terméke­ket. De nemcsak az iparra nézve áll ez. Méltóz­tassék csak kissé utána nézni, merem állítani, hogy ebben a krízisben, amelyet most a mező­gazdaság átél, mindezek az intézkedései az ál­lamnak, amelyekkel a mezőgazdaságon segíteni akarv majdnem Szükségszerűen és logikusan hozzák a mezőgazdát az állammal szerződési viszonyba. Az elmúlt évben a gabonabevásár­lásnál a Futura révén, a gazdák tej szállításai révén az állami tej szövetkezetek részére, a tenyészállat, a nemesített vetőmag dolgában: mindezek olyan szerződési viszonyt involvál­nak, amely alól egyetlen mezőgazda sem von­hatja ki magát. Mármost kérdezem azt, lehet­séges-e, elképzelhető-e a szerződéses viszony, amely egész termelési ágat hoz az állam közel­ségébe, amidőn nincs olyan magyar ipari vál­lalat, amely az állammal valami üzleti vonat­kozásban ne volna, hogy ebből azt a közvetkez­ményt vonjuk le, hogy ez a termelési ág kizá­randó a törvényhozás munkájából, különösen akkor, amikor ezeknek a szerződéseknek az elő­feltételei pontosan egyrészt az 1907 : IV., 1931 : XXI. tcikkben, másrészt az e törvény­cikk alapján kibocsátott közszállítási szabály­zatban pontosan szabályozva vannak. Bátor vagyok megismételni azt, amit annakidején az általános vitánál erről mondot­tam, amikor Wolff igen t. képviselő úr utalt arra, hogy a közszállítási szabályzat nem a leg­tökéletesebb alkotás, hogyannak hibái vannak. Koncedálom ezt, valóban úgy van, hogy a köz­tese 193Ê június 30-án, osütörtökön. szállítási szabályzat nem tökéletes alkotás és hogy a közszállítási szabályzat revízióra szo­rul, amint úgy tudom, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter úr most már az új iparfejlesz­tési törvény, az 1931 : XXI. te. alapján új közszállítási szabályzat előkészítésén dolgozik; de az, hogy a közszállítási szabályzat nem elég tökéletes, hogy az nem tudja egységesen, pon­tosan rendezni ennek a kérdésnek minden rész­letét, szerintem nem szolgálhat alapul arra, hogy kizárassék az a vállalat és minden válla­lat, amely az állammal szállítói viszonylat­ban van. Az én igen t- ügyvédképviselőtársaim hi­vatkoztak eddigi felszólalásaikban arra, hogy az ügyvédképviselő, amikor valamely ügyet vállal, akkor ezt képviselői minőségében száz­szoros cenzúrának veti alá. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nincsen olyan gyár­iparos, nincsen olyan kisiparos, aki a magyar állammal szerződési viszonyt köt valamely szállítás, vagy az államtól való vásárlás t& kintetében, aki ne ugyanilyen szigorú erkölcsi cenzúrának vetné alá ezt az üzletet, amely cenzúra mellett, az ő morális cenzúrája mellett még van egy külön cenzúra, az, hogy ezentúl minden szerződést hivatalból terjesszenek be a Képviselőház elé, és ezek hivatalból vizsgál­tatnak felül. Ahogy ma az előadó úr javasla­tából látjuk, eltérőleg az eddigi állásponttól, ez nem abszolút összeférhetőséget állapítana meg, hanem az összeférhetlenségi bíróság meg fogja nézni, hogy történtek-e ennek a szerződés­nek kötésénél, amely a közszállítási szabályzat alapján jött létre, kedvezések, tehát nem is kü­lönös kedvezések, — gondolom, ezt a szót éppen Wolff t. képviselő úr javaslatára törülték — hanem kedvezések, melyek a képviselőt össze­férhetlenné teszik. Ennyi rostán keresztül, ennyi kautélà mellett, ennyi morális és mate­riális kautéla mellett szerintem arra, aki szer­ződési viszonyba kerül az állammal, az össze­férhetlenséget megállapítani teljesen lehetet­len. Minthogy pedig az a javaslat,- amelyet úgy tudom, Bródy igen t. képviselőtársam nyújtott be, erre az egész termelési osztályra már forgalmilag állapítaná meg az összefér­hetlenséget, a magam javaslatának elejtésével szívesen vállalom azt a szigorúbb javaslatot, amelyet az előadó úr az imént beterjesztett. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illetti a szó­Bródy Ernő: T. Képviselőház! Azt mondja az előttem szólott t. képviselő úr, hogy az a javaslat, amelyet én terjesztettem elő, egy egész termelési osztályra kimondja az össze­férhetlenséget. Bocsánatot kérek, én az eredeti javaslat mellett állok, tehát ha az eredeti ja­vaslat ezt kontemplálta, akkor rendben van. Egyáltalában csodálkozva nézek magam körül, mert majdnem magam maradok az eredeti javaslat mellett. (Nagy Emil: Belátták, hogy nem volt jó!) Én nem vagyok olyan súlyosan megvetendő ember és mert én kiállók az ere­deti javaslat mellett, azért nem lehet engem olyannak feltüntetni, mint aki termelési osztá­lyokat ki akarok kergetni a Képviselőházból. (Vary Albert: Csak meggyőzhetetlen!) Én senkivel sem akarok rosszat tenni, csak a köz­érdeket képviselem a jogosulatlan magánér­dekkel szemben s végre nem tartom helyes dolognak azt, ha itt a Kép viselőiház tiaigja állami szállításokkal foglalkozik. Ez nem a képviselőház kötelessége és nem a képviselő feladata, a képviselőnek egészen más felad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom