Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-113
Az országgyűlés képviselőházának 113. előadó úr az újabb szöveget, amely a szubvencionálást minden körülmények között kizárja. Az ő intenciója tehát teljesen azonos az enyémmel, sajnálom, hogy nem ismerik fel, hogy ennek az intenciónak teljes mértékben eleget tesz az a szöveg, amely előttünk fekszik. Rá akarok mutatni arra is, amire bizonyos mértékig Gál Jenő t. képviselőtársam utalt, hogy 1901-ben, amikor a most érvényben lévő összeférhetlenségi törvényt tárgyalták, gróf Tisza István előterjesztette az iparfejlesztési kedvezményekre vonatkozó kivételes rendelkezést. Nagyon érdekes az akkori vitát szemlélni. Azt tapasztalhatjuk, hogy az akkori vitában ezzel az idítvánnyal szemben csak két felszólalás hangzott el. Milyen indokból történtek azonban ezek a felszólalások? Polónyi Géza csak a helyes stilizálás okából szólalt fel. Széli Kálmán elfogadta a helyes stilizálást és így került azután a Ház döntése alá. Az ellenzék egyik, a javaslatot leginkább szigorítani hajlandó nevesebb tagja, Rátkay László, minden szakasznál tett szigorító indítványokat, ennél a szakasznál azonban nem azt kifogásolta, hogy az iparfejlesztési kedvezmények nem okoznak-e majd összeférhetlenséget, hanem egyenesen azt kifogásolta, hogy ezt külön kellene törvénybe iktatni, mert ahogy ő kifejezte magát, nem lesz semmiféle olyan bíró, aki az iparfejlesztési törvényben lefektetett helyes elvek helyes végrehajtásában, tehát a törvényhozás egyik szándékának megvalósításában az Összeférhetlenséget fel is fedezheti. Azon versengtek csak a felszólalók, vájjon meg lehet-e állapítani, hogy ez összeférhetlenség. Nem azon vitatkoztak, hogy ezt külön ki kellene emelni a kivételek sorából és megbélyegezni, mint összeférhetlenséget. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ha kicsit több figyelmet méltóztatnak erre a szakaszra fordítani, — úgy látom, hogy a Ház nem minden egyes tagja fordítja erre a figyelmét — meg méltóztatnak látni, kétszeresen áll most ez az eset, mert most az első bekezdés, amely statuálja az összeférhetlenséget, világosan megmondja, hogy csak az összeférhetlen, amit hasonló feltételek mellett bárki meg nem kaphat, viszont az iparfejlesztésről szóló törvény világosan azt mondja, hogy azonos feltételek mellett az iparfejlesztési kedvezményeket mindenki megkaphatja. (Ügy van! a jobboldalon.) Tehát most még egyszer és fokozottabban áll Rátkay László 30 év előtti észrevétele, hogy talán erre á kivételre nincs is szükség, mert nem akadhat bíróság, amely másként magyarázza az első bekezdést. (Ügy van! Ügy van!) Ne méltóztassanak végül azt sem elfelejteni, hogy 30 év óta nagyot változott a világ. Ma az iparfejlesztésre nem azért van szükségünk, hogy melegházi iparokat fejlesszünk, (Ügy van! Ügy van!) nem azért van szükségünk, hogy most alapozzuk meg iparunkat, hanem szükségünk van abból a szempontból, hogy amikor az egész világ gazdasági harcban áll, ipari ütegeinket mindig olyan munícióval tudjuk ellátni, amelyek harcképesek. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez nemzeti érdek és meg vagyok győződve, hogy amikor e szakasz alapján esetről-esetre be kell jelenteni az összeférhetlenségi bíróságnak, amely esetenként fogja elbírálni, hogy vájjon kedvezés játszott-e szerepet — és nem különös kedvezés-e, mint az első szövegben volt, hanem most már az új szöveg szerint bárminő kedvezés, — a különös szót törülte a bizottság — mindannyiszor a kellő szigorral fogja mérleKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. 371 gelni úgy ezeket a szempontokat, mint a nemzeti termelés szempontjait. E szakasz akkor nem lesz más, mint az iparfejlesztési törvény helyesi végrehajtásának helyes ellenőrzése, nem lesz egyszersmind megakadályozása egy más törvény helyes végrehajtásának. Mély tisztelettel kérem tehát, méltóztassék ezt a szöveget, amely az előbbi szövegen jelentékeny szigorítást végez, amely a törvényhozás más törvényben kifejezett intenciójának nem vetett gátat, elfogadni. (Elértik helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Határozzunk a 14. § felett. A 14. § eredeti szövegével szemben két ellenindítvány tétetett. Az egyik Bródy képviselő úré, aki az első bekezdéssel szemben az eredeti törvényjavaslat 1. §-át kívánja iktatni, a többit pedig törölni kéri. A második indítvány Fenyő képviselő úré, aki néhány iparfejlesztési segélyre vonatkozó rendelkezés törlését kéri, a második, a negyedük és a hatodik bekezdésiből. Mindkét ellenindiítványt szembeállítom az eredetivel. Amennyiben iaz eredeti nem fogadtatik el, szeimbeállítom Fenyő képviselő úr és Bródy képviselő úr indítványaival. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elio* gadni, szemben az ismertetett ellenindítványokkal, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, ennélfogva az elleniiidítványok elesnek. r Következik a 15. §. Az előadó úr kíván szólni. Östör József előadó; T. Házi A 15. %-i az együttes bizottság teljesen abban a szövegben fogadta el, ahogy azt én a teljes ülésnek tegnapelőtt előterjeszteni bátor voltam. A 15. § szövegezése e tekintetben arra a bizonyos kivételre vonatkozólag — nevezetesen a közszállításd szabályzat értelmében történendő írásbeli versenytárgyalásoknál — tökéletesen ugyanaz, mint a 14. §-ban meg van állapítva, teljesen ugyanaz van itt, szórói-szóra megegyezik azzal, amit éppen most méltóztattak elfogadni. Idevonatkozólag vagyok bátor azonban beterjeszteni tisztán felépítési szempontból egy kis módosítást, nevezetesen a 15. §-nak jelenlegi összeállítása egy kicsit nehézkes és ennekfolytán az a módosítás, amely tisztára csupán csak rekonstrukcionális jellegű és amelyet előterjeszteni bátor vagyok, egyedül azt célozza, hogy a 15. § könnyebben áttekinthető legyen. A 15. § most egy bekezdésből fog állni, azonban a), b), c), d), e) pontok szerint ez a megértést és a tájékozást megkönnyíti. Vagyok bátor az idevonatkozó módosítást felolvasni (olvassa): Az 1. bekezdés 3. sorában a «ha» elé iktattassék: «a)», a hatodik sorban töröltessék: «nem áll elő összeférhetlenség abban az esetben sem» és helyébe iktattassék «b)», a 2. bekezdés 1. sorában töröltessék: «Nem okoz összeférhetlenséget» és helyébe iktattassék «c)», a 3. bekezdés 1. és 2. soraiban töröltessék az «a» szócskától az «összeköttetésben» szóig és helyébe iktattassék «ekként», a 3. bekezdés, mint ilyen, hagyassék el és a bekezedésben foglalt szöveg a megelőző c) ponthoz iktattassék, a 4. bekezdés 1. sorában töröltessenek az «nem okoz összeférhetlenséget» szavak és helyébe iktattassék «d)», az^ 5. bekezdés 1. sorában az «Iparvágányra» szó kis «i»-vel Írassék és elébe iktattassék «e)», és az utolsó sorban töröltessenek e szavak: «nem okoz összeférhetlenséget». Az összes bekezdésmegjelölések (1., 2., 3., 4., 5.) hagyassanak el. Elnök: Szólásra következik? Herezegh Béla jegyző: Fenyő Miksa! 51