Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

Az országgyűlés képviselőházának 11$. lenséget megújítja, újra kiterjeszti, amelynek alapján a pénzbeli segélyen kívül az ipari szubvenciónak minden neme megkapható, akkor ennek az egész törvénynek legfontosabb részét elrontottuk. Én tehát arra kérem a mélyen t. Képviselőházat, ragaszkodjunk az eredeti szöveghez, az eredeti intencióhoz és ennek a módosított szövegnek az elfogadásával fogadjuk el az eredeti szöveget. Elnök: Szólásra következik! Frey Vilmos jegyző: Fenyő Miksa! Fenyő Miksa: T. Képviselőház! En különös nyomatékkal felhívom a t. Ház figyelmét erre és a következő szakaszra. Mert a 14. §-ban és — mint később bátor leszek kifejteni — a 15. §-ban nem arról van szó, hogy egy vagy két képviselőre a függőségi viszonyt és az Összeférhetlenséget megállapítjuk. Nagyon kérem, méltóztassanak megnézni az 1931 : XXI. te.-et, amely szabályozza az iparfejlesztés eszközeit és előfeltételeit és méltóztassék megnézni a közszállítás előfeltételeit és körülményeit s akkor a t. Ház meg fog győződni arról, hogy itt nem egyes^ függőségi viszonyban levő képviselők kizárásáról van szó, hanem arról, hogy elfogadtatván az az álláspont, amelyet Bródy Ernő igen t. képviselőtársam képvisel, egy egész termelési ágat, az egész gyáripart, de merem állítani, a középipart és kisipart is teljes mértékben kizárjuk a törvényhozás munkájából. (Bródy Ernő: Ne szállítson az államnak!) Méltóztassanak megengedni, hogy néhány percre kitérjek erre a kérdésre. A 14. §-ban nem a szállításról van szó, erről a következő szakaszban van szó. A 14. §-nál arról van szó, hogy a Képviselőház az elmúlt esztendőben elfogadott egy törvényjavaslatot, amely törvényjavaslatban a magyar iparfejlesztés szükségessége és megteremtésének előfeltételei vannak lefektetve. Az, amit Bródy Ernő igen t. képviselőtársam mond, hogy ez egy kedvezmény, amelyben nem mindenki részesíthető, ez teljesen elhibázott, helytelen álláspont, mert igenis, minden iparvállalat, amely azoknak az előfeltételeknek — később bátor leszek utalni néhány szóval ezekre az előfeltételekre — megfelel, azok ebben az úgynevezett kedvezményben — mert nem kedvezmény, mert igen súlyos kötelezettséggel jár, — részesíthető. Már most mik az előfeltételei annak, hogy valamely vállalat az 1931 : XXI. tcikk kedvezményeiben részesüljön? Az a javaslat, amelyet imént az előadó úr tett ezekről a kedvezményekről, a szubvenciót kizárja. Nagyon csodálom előttem szólott t. képviselőtársamat, hogy ezzel nem éri be, hiszen éppen ő volt az, aki az általános vitánál állandóan a szubvenció rémét idézte fel és úgy látom, meglehetős koncessziót kapott azáltal, hogy a szubvencióra, a szubvencionál vállalatra az összeférhetlenség megállapíttatik. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ez így van!) Ellenben meg kell állapítani, hogy mik azok az előfeltételek, amelyek mellett valamely vállalat az 1931 : XXI. tcikk kedvezményeit igény beveheti. Ezek az előfeltételek a következők: ha olyan cikkeket állít elő, amelyeket az országban nem gyártanak, vagy nem elegendő mennyiségben gyártanak; ha üzemi racionalizálásról van szó; ha az exportfejlesztés érdekében fejt ki tevékenységet; ha munkáslakásokat épít; ha egyéb szociális és kulturális berendezkedéseket létesít. Nem akarok az összes feltételekre kiterjeszkedni, de körülbelül ez alá a hat feltétel alá szubszummálhatók azok az előfeltételek, amelyek mellett valamely iparvál-ülése 1932 június SO-án, csütörtökön. 369 lalat a törvényben lefektetett kedvezményeket j megkaphatja. Már most ez hogyan történik? Ez nem következik abban az értelemben, hogy ezért vai lami különös utánjárásra, intervencióra volna szükség. Merem állítani, hogy az egész magyar 1 gyáripar valami ilyen kedvezménynek, az 1931. I évi XXI. tcikkel megállapított kedvezménynek birtokában van, mert minden gyáripari üzem vagy felvett egy új üzemágat gyártási körébe vagy munkáslakásokat épített, vagy bizonyos olyan racionalizálásokat tartott szükségeseknek elrendelni, amelyeket a kereskedelmi kormány helyeseknek ítélt meg; úgyhogy nincs e pillanatban olyan iparvállalat, amelyre ennek a törvénynek kedvezményei már a múltban nem terjedtek volna ki, vagy a jövőben valamely átváltoztatásánál, vagy gyárának reformálásánál, valamely új gyártási ág felvételénél általa igénybe ne vehetnének. Vagyis, ha elfogadjuk a Bródy Ernő képviselőtársam által képviselt álláspontot, akkor ez a gyáriparnak a törvényhozásból való kirekesztését vonná maga után. j Az 1931 : XXI. te. alapján előbb elbírálja az Országos Ipartanács azokat az előfeltételeket, azokat a principiális feltételeket, amelyek alapján valamely gyárnak vagy közepes kisiparnak a törvényben foglalt kedvezmények megadhatók. Ha ez a principiális elbírálás megtörtént, akkor következik a pénzügyminisztériumnak és a kereskedelemügyi minisztériumnak egy szerződés szerinti megállapodása ^ a gyárral; tehát egy onerozus, egy bilaterális szerződés jön létre, amelyben az állam azt mondja, hogy én a te új üzletágadra megadom ezt és ezt a kedvezményt, megengedem, hogy I a gépeket, amelyeket beállítsz az üzemedbe, j vámmentesen hozd be, adok ezekre a gépekre I esetleg tarifális kedvezményt, de megkövetelem tőled a következőket — s akkor 15 pontban vannak lefektetve azok a súlyos terhek, amelyeket ezzel az iparüzemmel szemben a kormány kikötKiköti azt, hogy megadja a kedvezményt, ha ennyi és ennyi tőkét ruháznak be az iparvállalatba, ha kötelezi magát a vállalat arra, hogy a mostani 200-as vagy 300-as munkáslétszámot felemeli 400-ra vagy 500-ra, ha kötelezi magát, hogy összes anyagait és gépeit a j hazai termelés révén szerzi be, ha kötelezi maI gát arra, hogy külön ellenőrzés alá veti magát I atekintetben, hogy milyen nyersanyagokat, ' milyen félgyártmányokat és készleteket r tart ! raktáron, — aminél felesleges külön aláhúz| nom, hogy ez igen fontos honvédelmi ér! dekkel kapcsolatos — azonkívül kötelezi a mun! kasok szociális helyzetének biztosítására és eteI kintetben igen szigorú előírásokat ad, kötelezi ! hazai termelőeszközök beszerzésére, szakképzett j magyar művezetők tartására, stb. Kérdem, j hogy ilyen viszonyok mellett, amikor ehhez az I Országos Ipartanács véleménye, a kereskedeI lemügyi és a pénzügyminisztérium együttes átvizsgálása és egy kétoldalú szerződés szüki séges, amely ilyen súlyos kötelezettségeket álj lapít meg, hol van ilyen körülmények között a I függőségi helyzet, vagy annak egyáltalán va' lamilyen lehetősége. (Zaj és mozgás a balolda1 Ion.) Még egy szempontra legyen szabad felhívnom a t. Ház figyelmét, (Halljuk! Halljuk!) j amelyre már a bizottsági tárgyalásokon Nagy I Emil igen t

% képviselőtársam rámutatott. Meg; nézettem egész csomó vállalat üzleti gesztióját és megállapítottam azt, semmi kétség, hogy 1 mindezek valamely vonatkozásban kénytelenek ' igénybevenni ennek az iparfejlesztési törvény-