Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

362 Az országgyűlés képviselőházának 113 kozóan korlátozható, tehát kizárólagossága kivételesen áttörhető. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ennél továbbmenni nem tartotta szükségesnek a javaslat szerkesztője és a bizottság sem. Ebben a témakörben két apróbb módosítást iktatott be a törvényjavaslat szövegébe a bizottság. Az egyik módosítás a szöveg szabatosítását célozza, amennyiben a 3. § második bekezdésében a második mondatba az utolsór előtti szó elé beszúrta a 6. §-ra való utalást. A 6. § szabályozza ugyanis azt, hogy ha kényszerengedély útján sera lehet gondoskodni a szabadalom kihasználásáról, akkor a szabadalom milyen feltételek mellett vonható meg. Az erre való utalás világossá teszi, hogy a 6. § szabályozza ennek előfeltételeit. A 6. § első bekezdésének végére pedig néhányszavas beszúrást — «kivéve, ha a mulasztást igazolják» — tett be a bizottság annak világossá tételére, hogy ha a szabadalom nem használtatik ki, ennek . következménye szabályként nem a megvonás lehet, hanem csak a kényszerengedély kiadása. A megvonásra, mint ultima ratiora, csak abban a kivételes esetben kerülhet sor, ha visszaélés forog fenn, nevezetesen olyan viszszaélés, amelyre a javaslat 6. $-ának indokolása kifejezetten utal, ha például a s zab ad alomtulajdonos és a kényszerengedélyes összejátszik olyan célból, hogy a hazai ipart kizárja a szabadalommal való foglalkozásból. '• A kényszerengedélyen kívül ki kell emelnem az oltalmi idő felemelését 15 évről 20 évre, a szabadalmi díjak újabb méltányos szabályozását és a védjegyre vonatkozó rendelkezések kiegészítését. (Folytonos zaj és mozgás a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Fabinyi Tihamér előadó: Mindezek a rendelkezések t alkalmasak arra, hogy a magyar feltalálók érdekeit oltalmazzák, fokozottan védjék és alkalmasok az ipar fejlesztésére is. Ezt különösen a mai időkben és olyan országban, amelyben köztapasztalat szerint a technikai tudományokban való jártasság és a feltalálásban való készség, mint őstehetség, benne rejlik a nemzetben, örömmel kell üdvözölni, mert ezek a rendelkezések módot nyújtanak arra, hogy a szellemi tulajdonnak úgynevezett ipari tulajdoni része fokozott védelemben részesüljön és a fokozott védelem által több kereseti és fejlődési lehetőség adassék meg. Ezért tisztelettel javasolom, hogy méltóztassék a fentiekben ismertetett törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e valaki szólani? Herczegh Béla jegyző: Feliratkozva nincs senki ! Elnök: Minthogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr nem óhajt szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a most ismertetett törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. ülése 1932 június 30-án, osütörtökön, Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—22. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül, változatlanul elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az országgyűlés tagjainak összeférhetlensegéról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, »(írom. 185, 260.) Soron van az 59. § vitájániaik folytatása. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a szakaszra vonatkozólag a vitát bezárom. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az 59. § általános vitáját bezárván, az igazságügyminiszter úr óhajt szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 59. § lényegében véve azokat a kivételeket sorolja fel, amelyeket az altruista intézetekkel kapcsolatban az eddigi törvény is felsorolt. A magam részéről tehát ennek a paragrafusnak változatlan elfogadását helyesnek tartom. Nagyon is megfontolandónak tartom azonban, hogy ezt a keretet még tovább kitérj esszük-e, és így, bár a t. Ház bölcseségére ibízom, hogy milyen álláspontot méltóztatnak a Vary-féle indítvánnyal szemben elfoglalni, a magam részéről egyénileg azt nem fogom megszavazni. Ami már most azt kérdést illeti, hogy e>z a szakasz milyen kapcsolatban áll a 7. §-szal, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassanak megengedni, hogy annak a nézetemnek adjak kifejezést, hogy azokban az esetekben, amikor a 7. § esete forog fenn, amikor tehát a 7. §-,ban világosan megjelölt kormánybefolyás révén történik az állás betöltése, szerény nézetem szerint a 7. § az altruista intézetekkel szemben, illetőleg az ottani alkalmazással és megbízással szemben is érvényesülni fog. Ezeket voltam bátor előadni, azzal a kérelemmel, hogy egyébként a szakaszt méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 59. § eredeti szövegével szemben áll gróf Hunyady Ferenc és Bródy képviselő urak egyezfő értelmű törlési indítványa. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében fogadni el, szemben a törlési indítványokkal, igen vagy nem*? (Igen!) A szakasz tehát eredeti szövegével fogadtatott el. Pótlási indítványok is tétettek. így az előadó úr indítványozott pótlást a szöveg után és azonkívül báró Perényi Zsigmond és Váry Albert^ képviselő urak nyújtottak be pótlási indítványt. Ilyen sorrendben teszem fel szavakérdést. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr pótlási indíványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr pótlási indítványát elfogadta. Mármost kérdem, méltóztatnak-e a Perényi —Váry-féle pótlási indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják/ szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.)) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a