Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-104
26 Az országgyűlés képviselőházának 1 ház és innen a Házból felhívok minden anyát, hogy segítsen hazahozni azoknak az anyáknak gyermekeit, takik gyermekeiket még most sem kapták vissza. (Általános élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál: Mélyen t. Képviselőház! Napirend előtt r Sárkány Ernő t. képviselőtársam tette itt szóvá a magyar iparosságnak egy kérelmét; a kiadás előtt álló termésrendelettel kapcsolatban előterjesztette a magyar iparosságnak azt a kérését, hogy a kisiparos által végzett őrlés ne tekintessék kereskedelmi őrlés- ] nek, hanem ugyanolyan vámőrlésnek, mint a kisgazdák által végeztetett őrlés. r En a magáim szerény szavaival szeretném ! aláhúzni ezt a kérelmet, mert szükségtelen színes szavakkal ecsetelni azt a nyomort, amely- ' ben az országban a kisiparostársadalom él- ' A maigyar kisiparosok műhelyeiben, ahol vala- I mikor a munka mellett dal fakadt, ma már i régen csak a gond és nyomorúság tanyázik, és nemcsak a kisiparosműhelyekben, hanem magukban a díszes székháziakban, az ipartestületekben is, .ahol egykor fennen lobogott a nemzetiszínű zászló, ma a gond és nyomorúság már a kommunizmus eszméit terjesztgeti. Nem szabad elhagynunk a kisiparosság érdekeit,^ amikor mindennapi kenyerükről van szó. A készülő termésrendelet végrehajtási utasítása szerint a kisiparostársadalom ki lenne véve azok közül, akiknek adómentesen szabad megőrölniük a búzát. En ehhez nem tudom megadni a magam szerény hozzájárulását, és , kérem még az utolsó pillanatban a kormányt, hogy ettől a rendelkezéstől tekintsen el. Ha már szóváteszem ezt a rendeletet, meg akarom ezt világítani más szempontból is, a kisgazdák szempontjából, akiknek érdekében történnék tulajdonképpen ennek az őrlési rendeletnek kibocsátása. Meg akarjuk segíteni a magyar mezőgazdaságot és akkor a segítés gondolata abból indul ki % hogy termékeit, földjének hozadékát megadóztassuk külön 12 H pengővel minden métermázsa búza után. Nem tudom, hogyan fognak alakulni a búzaárak, de félek attól, hogy a búzaár lényegesen alatta fog maradni ennek a 12 í^ pengőnek és akkor egy métermázsa búzának lisztté_ őrlése esetén nemcsak a vámot kell, hogy leadja a ^malomnak, mint ellenszolgáltatást, hanem még külön adóztatás is lesz. En a magam részéről a mezőgazdaságnak ezt? a segítését abszolúte nem tartom célszerűnek és kielégítőnek, ha ezt összehasonlítom az elmúlt állapottal. Az elmúlt állapot a múlt esztendőre a bolettát 10 pengőben állapította meg, amelyből 6 pengő esett a mezőgazdára, 4 pengő pedig költségmegtérítés címén elment adminisztrációra és a bolettavisszatérítésre, de viszont a fogyasztást megterhelte olyan nagy mértékbeli, hogy a helyzet végül az lett, hogy ma panaszkodhatok a magyar mezőgazda, hogy a búzának nincs megfelelő értéke, a mezőgazdasági munkát nem fizetik és akkor 'ínég azután a búzából az életre, magára a kenyérre kell, mert nem lehet megfizetni az adót, amely az őrléssel jár. Itt elterjedt a múlt hetekben, hogy a végrehajtási utasításnak az a rendelkezése, hogy két métermázsa búzafej adagot akarnak megállapítani. A két métermázsa búzafejadag azt jelenti a mezőgazdaság részére^, hogy annyit adómentesen őrölhet meg. Az én szerény véleményem szerint a tiszántúli, általábanvéve az alföldi 04. ülése 1932 június 14-én, kedden. mezőgazdának a szükségleteit a két métermázsa búzafej adaig abszolúte nemifedi, (Ügy van! Ügy van!) mert egy métermázsa búzából 60—70 kilogramm liszt készülhet, a magyar mezőgazdának az élelmezése pedig úgy van beosztva, hogy mindenféle tekintetben lisztből él, mert kenyeret, tésztaneműeket eszik, leveshez is kenyér kell és minderre a két métermázsa búzából nem futja. (Friedrich István: Ez természetes! Ezt a városi polgár is ki tudja számítani!) Ez a búzafejadagmegállapítás általában izgalmat mat keltett odakint a mezőgazdáknál. Ha a termésrendelet végrehajtási utasítása megjelenik, a végrehajtás során abból semmiféle tekintetben senkinek nincsen haszna, mert állítom, hogy a mezőgazda részére ezen a címen és ezen a módon juttatott segítség csak egyharmadrésze annak, amit tavaly kapott, ezzel szemben a fogyasztó megterhelése lényegesen több. Nem érdemes annyira megterhelni azért a kicsi segítségért az egész fogyasztóközönséget, hogy amikor nincs ára a búzának, akkor a kenyér ára olyan magas legyen, hogy azt a szegény ember nem tudja megfizetni. Még az utolsó pillanatban is figyelmébe ajánlom a kormánynak, hogy mielőtt ez a rendelet megjelennék, inkább ejtse el az egész eredeti tervezetet és gondolja meg az utolsó órában, hogy mit jelent ennek a végrehajtása. En csak akkor képzelek el rendes végrehajtási utasítást, ha azt szigorúan veszik, a szigorú végrehajtás pedig olyan zaklatásnak teszi ki a falusi népet, hogy az semmiféle tekintetben nem áll arányban az elkövetkezendő haszonnal. Ha már a mezőgazdaságot nem akarjuk teljesen segítség nélkül hagyni, — amint hogy a magam felfogása szerint nem merném a felelősséget vállalni azért, hogy ez a rendelet ne jelenjék meg és ne történjék segítés a mezőgazdaságon — jobb hijján inkább azt a gondolatot teszem magamévá, amelyet Temesváry Imre képviselőtársunk vetett fel, hogy az 1930-as állapot mellett a hárompengős bolettát állítsuk vissza, (Zaj és mozgás a baloldalon.) mert ai hárompengős boletta tényleg a gazda kezében.. (Friedrich István: Június 14-ike van és még azon beszélünk, hogy mi lesz! Nem jobb lenne, ha Károlyi lemondana 1 ? Hol van? Mondjuk meg neki! Ez borzasztó, hogy június 14-ikén ezen töprengünk! Egy hét múlva aratás lesz!) Elnök: Csendet kérek. (Friedrich István: Csend az van!) Tóth Pál: Tényleg az utolsó pillanatban szólalok fel, amikor a végrehajtási utasítás készül megjelenni és csak riasztó híreket hallunk a végrehajtási utasításról. Felemelem szavamat azért, hogy amikor még segíteni lehet, tegyük ezt meg, mert segíteni lehet 24 óra alatt is, ha cselekedni akar az ember. En tehát nem tartom az időpontot elkésettnek. Ha pedig segíteni akarunk, kérem a kormányt, hogy gondolja meg az utolsó pillanatban a dolgot és adjon ki olyan rendeletet, amely a mezőgazdákra hasznos., de a fogyasztóikat nem állítja lehetetlen helyzet elé. A napirendi javaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: T. Ház! őszinte örömmel halottam Tóth Pál t. képviselőtársam felszólalását, mert a napirendhez való hozzászólásra engem is ugyanaz az aggodalom késztet, amely t. képviselőtársam szavaiból is kicsendült. Legyen szabad emlékeztetnem t. képviselőtársai-
