Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 a jogegység megóvása érdekében a szükséges intézkedések szintén megtehetők legyenek. Vagyok bátor felolvasni szó szerint a következő két módosítást. (Olvassa): A második bekezdéshez a következő mondatnak hozzátoldását indítványozom: «Ha az ügyek nagy száma miatt indokoltnak látja, a bíróság elnöke két tanácsot is alakíthat.» Üj 4. bekezdésként pedig a következőket indítványozom (olvassa): «A bíráskodás egyöntetűségének megóvása végett az összeférhetlenségi bíróság a vitás elvi kérdést teljes ülésben dönti el, ha a tanács vagy tanácsok ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokat hoztak s ha az országgyűlés valamelyik Háza vagy a bíróság elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartja. A teljes ülés akkor határozatképes, ha a bíróság tagjainak legalább kétharmada jelen van; határozatát a jelenlevők szavazatának többségével hozza, a szavazatok egyenlősége esetében az a javaslat emelkedik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök járult.» Kérem, méltóztassék ezt elfogadni. Elnök: Minthogy az előadó úr ezt az indítványt a tárgyalás során terjesztette elő, a házszabályok 150. §-a alapján kérdem a t. Házat, rnéltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az indítvány nyomban tárgyalás alá vetessék? (Felkiáltások: Igen! — Farkas István: De legalább a többit osszák szét előre! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Megvolt ez már!) Méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor rögtön tárgyalás alá vesszük. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kíván valaki szól nil (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt nyilatkozni. Zsitvay Tibor ígazságügyminiszter: T. Ház! A magam részéről erre a gondolatra reagálva, amelyet Wolff Károly és Túri Béla t. barátaim vetettek^ fel, hogy esetleg az adatszolgáltató bejelentések a törvény életbelépése alkalmával olyan tömegesek lehetnek, hogy az az egy tanács kellő időben nem végezhet a munkával, hozzájárultam, hogy az előadó úr olyan módosítást terjesszen elő, amely nem állandósítja a.' két tanács intézményét, hanem munkatorlódás idejére, de nem alkalmilag, hanem bizonyos időszakra, az új bíróság elnökségének kezdeményezésére egy második tanács felállítását is lehetővé teszi. Ez az összeférhetetlenségi esetek gyorsabb elbírálását lehetővé tes'zi, tehát a törvény intencióinak kimerítőbb és pontosabb szolgálatát is jelenti. Ezért járultam hozzá az előadó úr módosításához, amellyel kapcsolatban, ha két tanács működik, esetleg a jogegység megóvásáról is gondoskodni kellett. Nagyon kérem tehát, méltóztassék ezt a szöveget elfogadni, mert meg vagyok győződve arról, hogy ez nem rontja, hanem javítja a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most az előadó úr pótló indítványát teszem fel szavazásra. Méltóztatnak ezt elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr indítványát, mint pótlást, elfogadta. Következik a 39. §. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 39—

il. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a i2. §-t.): Gróf Hunyady Ferenc! 12. ülése 1932 június 28-án

f kedden. 339 Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Az előbbi ; szavazásnál a Ház bölcsesége döntvén e kérdés | fölött, az eljárásra vonatkozó módosításaim tárgytalanok. Annak elvi fenntartása mellett tehát, hogy ezt az eljárási módot helyesebbnek tartottam volna, minthogy ebben a kérdésben a Ház már határozott, a módosítást visszaI vonom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 42. §. arról intézkedik, hogy olyan esetben, ha a Házhoz érkezett összeférhetetlenségi bejelentések azokkal az alaki kellékekkel nem rendelkeznek, amelyeket a javaslat elrendel, a Ház elnöke a bejelentést visszautasíthatja. Ezzel a javaslattal szemben áll az a módosítás, amelyet én előterjesztek és amely akként szól, hogy nem az elnök utasíthatja vissza a kellékekkel nem rendelkező összeférhetetlenségi bejelentést, hanem maga az összeférhetetlenségi bíróság, illetőleg ennek nem egy teljes ülése, hanem kisebbik alakja. Ezt a következőképpen konstruáltam meg. (Olvassa): «Minden összeférhetetlenségi bejelentést az országgyűlési összeférhetetlenségi bírósághoz kell áttenni. A névtelenül tett, a megszabott kellékek hijján levő és nyilvánvalóan nem komoly bejelentést az összeférhetetlenségi bíróság háromtagú, nem nyilvános tanácsülésben tárgyalja és visszautasítja.» Ha a házszabályok szerint minden mentelmi bejelentést, amely a Házhoz érkezett, anélkül, hogy az elnök, mint első fórum, felülbírálná, hogy vájjon megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek a mentelmi jog kérdésének szabályozására nézve elő vannak írva, hogy illetékes hatóságtól érkezett-e a megkeresés stb., igen-e vagy nem, mégis átteszi a mentelmi bizottsághoz: legalább is ugyanilyen fontosnak tartom azt, hogy az összeférhetetlenség bejelentésének kérdésében is ne az elnök utasítsa vissza a bejelentést, hanem tegye azt át az összeférhetetlenségi bírósághoz és ha az összeférhetetlenségi bíróság, mint háromtagú bíróság vizsgálja felül ezeket és rostálja meg, hogy a kellékeknek megfelelnek-e és nemi komolytalan bejelentésről van-e szó, akkor nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy összeférhetetlenségi bejelentést tegyen valaki, ellenben olyan szigorított formákat és kellékeket írunk elő, hogyha ezeket nem tartja be, akkor bár érdemben meg lenne az összeférhetetlenség, mégis az alaki kellékek megsértése miatt a bejelentést vissza kell utasítani. Ha ilyen esetek fordulnak elő, ott van az összeférhetetlenségi bíróság, amely vagy a hiányok pótlása céljából visszautasítja a bejelentést, vagy egyéb intézkedés történik, ellenben ha olyan ügy kerül az összeférhetetlenségi bíróság elé, amely teljesen komolytalannak látszik, akkor természetesen nekem is az az álláspontom, hogy nem keH az összeférhetetlenségi bíróságnak tanácsülését foglalkoztatni ezzel a kérdéssel, hanem ez a háromtagú tanácshoz igenis visszautasíthatja azt. Kérem a Házat, hogy ilyen értelemben méltóztassék a javaslatot elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva senki sincs. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter; T. Kép-