Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

340 Az országgyűlés képviselőházának viselőház! Tisztelettel kérem a szöveg változat­lan elfogadását a módosítások elvetésével. Györki t. képviselőtársam módosítása nem az érdemre vonatkozik, mert azt a jogszabályt, amelyet ez a szakasz valamely fórnm kezébe ad, fenntartja, csupán abban akar változta­tást, hogy ne a Ház elnöke, hanem a bíróság elnöke, vagy a bíróság gyakorolja e'zeket a jo­gokat. (Györki Imre: Ügy van!) Én azt hiszem, hogy téves volt az a hivatkozás a mai állapotra nézve, amikor ő csak a mentelmi jog, a men­telmi bejelentések és kikérések esetében fenn­álló jogszabályokat vette észre és elmulasztotta a r mai összeférhetetlenségi jogszabályokat idézni, mert a mai jogszabályok az összeférhe­tetlenség tekintetében az ilyen visszautasítás! jogot megadják a Ház elnökének. Már most mi cél volna ez'zel elérvef Egyet elérnénk vele, azt tudniillik, hogy a Ház elnöke is foglalkoz­nék vele, az adminisztráció is foglalkoznék vele és végül még a bíróság munkaterhét is növel­nénk. Egyéb célt nem érnénk el, mert az a ve­szély, amire t. kénviselőtársam esetleg gondol, hogy mondjuk, a Ház elnöke nem olyan rigoró­zusan bírálná el ezeket a kérdéseket, mint a bíróság elnöke, nem veszélyezteti az eljárás lefolytatását. Először is kikapcsolom azt a kér­dést, hogy ez egyáltalában feltehető-e, mert ha fel is volna tehető, hogy előfordulhat egy ilyen téves elintézés, akkor se méltóztassék elfelej­teni, hogy az öszeférhetetlenségi bejelentések tartalmát, amelyet esetleg az elnök, tévesen értelmezve az irattárba helyezett, bármely képviselő, aki kifogásolja, mint új bejelentést megismételheti. Tehát ez a nyilvánosság teljes ellenőrzése alatt van és bármely képviselőnek és az ország bármely polgárának meg van adva a mód arra, hogy ezt a kérdést már nem ko­molytalan alakban és nem olyan alakban, hogy az irattárba lehessen helyezni, újból előter­jessze. Ez tehát azt mutatja, hogy semmi célja sincs annak az indítványnak, amelyet t. képvi­selőtársunk előterjesztett. Tisztelettel kérem a változatlan szöveg elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e a 42. §-t eredeti szövegezésében, szemben Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványával, elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a 42. Í-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 43. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 13. §-t): Az előadó úr! Östör József előadó: T. Ház! A 43. §-hoz ép­pen úgy, mint a 44. ï-hoz egy stiláris módo­sítást terjesztek csupán elő. A 43. és 44. §-nak összhangban kell állani a 42. §-szal. A 42. §-ban arról van szó, hogy az elnöknek milyen joga van bizonyos esetekben az összeférhetlenségi bejelentésekkel szemben. Ezeket az elnök vagy visszautasítja, vagy pedig az irattárba helyezi. Már most a 43. és 44. §-ban «megszüntetés» té­tetett tévesen az «irattárba helyezés» helyett. Indítványozom, hogy méltóztassék a 43. §-nál ennekfolytán az 1. bekezdés 4. sorából a «meg­szüntetés» szó törlését és helyette a következő szavak beillesztését foganatba venni: «irat­tárba helyezése.» Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Kér­dem, méltóztatnak-e ahhoz hozzájárulni, hogy az előadó úr indítványa azonnal tárgyaltassékl? (laen!) Kérdem a t. Házat, méltpztatnak-e ezt a szakaszt az előadó úr módosításával elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 43. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. Következik a 44. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a £4. §-t.): Az előadó úr! Östör József előadó: T. Ház! A fenti okok­ból ugyanolyan stiláris indítványt terjesztek elő és kérem, méltóztassék azt elfogadni. Neve­zetesen az 1. bekezdés 4. és 5. sorában a követ­kező szavak törlését indítványozom «az eljá­rást meg nem szüntették», ezek helyébe a kö­vetkező szavak beillesztését kérem «irattárba nem tették.» Elnök: Kíván valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni? (Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Méltóztatnak ahhoz hozzájárulni, hogy rögtön elrendelhessem a szavazást az előadó úr indítványa felett? (Igen!) Akkor kérdezem, méltóztatnak-e a szakaszt az előadó úr módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A Ház a 44. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Következik a 45. §. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 45. §-t, ame­lyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 46. §-t.): Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 46. §. ar­ról rendelkezik, hogy összeférhetetlenségi ügy­ben a képviselet nem kötelező. Eddig elfoga­dom a javaslatot, de ami utána következik, ami arról szól, hogy a bejelentő felet képviseletre is lehet kötelezni, ahhoz már nem vagyok haj­landó hozzájárulni, mert részben az, ami ebben a paragrafusban, részben az, ami a 47. §-ban, sőt az 55. §-ban van, mind azt célozza, hogy valahogyan megnehezítsék az összeférhetet­lenségi bejelentések megtételét (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter: Éppen ellenkezőleg! — Fel­kiáltások jobbfelől és a közéven: Ellenkezőleg!) és elrettentő rendelkezéseket tartalmaznak ezek a pragraf ások arra az esetre, ha valaki mégis merész lenne összeférhetetlenségi, beje­lentést tenni. Minthogy én nem megnehezíteni akarom ezt, hanem lehetővé akarom tenni, hogy akik komolyan azt hiszik valakiről, hogy "az illetőre nézve összeférhetetlenség esete fo­rog fenn, a bejelentést megtehessék anélkül, hogy különféle gátló, hátráltató és megszorító intézkedések lennének benne a törvényben, amit — mondom — céloz a 46., 47. és 55. §. (El­lentmondások jobbfelől.) ezért kérem, méltóz­tassék a 46. §. első bekezdésének második fél­mondatát kihagyni, illetve annak törléséhez hozzájárulni. (Helyeslés a szélsőbololdalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólani? (Gr. Hunyady Ferenc szólásra jelentkezik.) Gróf Hunyady Fe­renc képviselő urat illeti a szó. Gr. Hunyady Ferenc: T. Képviselőház! Ha­bár nagyon ritkán jutok abba a helyzetbe, hogy t. szociáldemokrata képviselőtársaimmal egyet­értsek, ennél a paragrafusnál és a 47. §-nál is hasonló aggályokat észlelek. Minthogy azon­ban ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása al­kalmával az igaaságügyminiszter úr több ízben megragadta az alkalmat, hogy maga interpre­tálja a javaslat egyes paragrafusait és abban a reményben van a miniszter úr, hogy ezt az interpretációját majd az az eljáró hatóság is bizonyos fokig irányításnak fogja tekinteni, mert hiszen az ő szavaiban a törvényhozói

Next

/
Oldalképek
Tartalom