Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-104
24 Az országgyűlés képviselőházának mérleg és az exportvalutaszerzés szempontjából az iparnak ma sokkal nagyobb jelentősége van, mint bármikor. Az utolsó esztendőben már kivitelünk értékében a mezőgazdaság 56, az ipar pedig 44% -os szerepet játszott. Mindennek ellenére^ megállapítom, hogy a kereskedelmi tárgyalások során az ipari kivitel forszirozása sohasem állt útjában a megegyezésnek. Amint már beszédemben kijelentettem, ma minden észszerű, áldozatot az ipar részéről is meghoztunk, hogy földünk legfőbb kincseit, a búzát és a szarvasmarhát külföldre vihessük, úgyhogy ebben a tekintetben az a bizottság, amely a tárgyalásokat folytatja, megbizottaim részéről is mindig azt a politikát képviselte, amely az ipar érdekeinek feláldozása árán is mindig a mezőgazdaság érdekeit törekszik elsősorban megvédeni. A másik megjegyzés, amelyet itt szóvá kell tennem, az a beállítás, mintha a behozatali engedélyek kérdésében valamely bizottság létesítése nem felelne meg a közérdeknek. Az én nézetem az, hogy ez olyan adminisztratív kérdés, amely tulajdonképpen a Ház elé nem tartozik. Ha egy nem elvi jelentőségű végrehajtási intézkedésben^ a miniszter hibát követ el, természetesen a Háznak joga van őt felelősségre vonni és a miniszter ebből a konzekvenciákat le is kell, hogy vonja. Itt azonban még be nem fejezett intézkedésről van szó, amelynek részletei még kidolgozva sincsenek. S én megnyugtatom a t. képviselő urat, gondoskodtam arról, hogy ebben a bizottságban úgy a kereskedelem, mint az ipar, különösen pedig a kisipar képviselői többségben legyenek, és az ő érdekük ott minden tekintetben meg legyen óva. (Felkiáltások balfelől: Hát az előadói) Az előadó személye tekintetében sem történt döntés. Az, hogy^ az előkészítés technikai munkáját végzi, ismételten, valóban nem tartozik a Ház elé. Ha a dolog majd teljes részletességgel ki fog dolgoztatni, készségesen ide hozom a Ház elé, ha ugyan méltóztatnak gondolni, hogy ezzel a kérdéssel itt foglalkozni szükséges. A fődolog az, hogy az elhatározást, a döntést esküt tett állami tisztviselők, a minisztérium pártatlan döntése alapján fogják elvégezni. Ami mármost magát a javaslatot illeti, ennek megszavazása nem bizalom vagy bizalmatlanság kérdése, mit az egyik felszólaló képviselő úr állította. Itt nem bizalomról vagy bizalmatlanságról van szó, hanem tisztán arról, hogy biztosítsuk annak lehetőségét, hogy ha a gazdasági konjunktúrák változóan alakulnak is, mi mindig a magunk javára tudjuk fordítani azokat. Ha minden megállapodásnál parlamenti tárgyalást kívánunk, törvénybecikkelyezési eljárást akarunk követni, az idő elmúlik és akkor mi elmulasztottunk olyan lehetőségeket, amelyeknek kihasználása reánk nézve előnyt, elmulasztása pedig helyrehozhatatlan kárt jelentett volna. Éppen ezért, különösen arra való tekintettel is, hogy éppen a gazdasági élet rendkívül gyors hullámzásánál fogva az egyes államok ma hosszabb időre szóló megállapodásokat árucsere tekintetében kötni nem kívánnak, nagyon kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a lehetőséget, a viszonyokhoz való alkalmazkodásnak ezt a lehetőségét megadni és méltóztassék ennélfogva ezt a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Minthogy szólásjoga többé senkinek nincs, 101*. ülése 1932 június lU-én, kedden. a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem?. (Igen! — Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalása., Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a törvényjavaslat r címét és 1—2. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak; harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy napirendünknek egyéb tárgya nincs, előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését e hó 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa s annak^ napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a pénzügyi, közjogi és társadalompolitikai bizottság jelentése a magyar királyi népjóléti és munkaügyig miniszteri állás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során báró Pap Géza felsőházi tag által előterjesztett, a Felsőház által elfogadott és a Képviselőházhoz áttett határozati javaslat tárgyában, 3. a pénzügyi és közjogi bizottság jelentésének tárgyalása az 1931 : XXVI. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalás során Simontsits Elemér felsőházi tag által előterjesztett, a Felsőház által elfogadott és a Képviselőházhoz áttett határozati javaslat tárgyában, továbbá 4. az országgyűlés tagjainak összeférhetlenségéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Elnök: Van valaki feliratkozva a napirendhezl Frey Vilmos jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Bocsánatot kérek a t. Háztól, hogy a napirendnél vagyok kénytelen a t. Ház figyelmét néhány percre igénybevenni, de teszem ezt azért, mert az az interpelláció, amelyet a holnapi napra bejegyeztem az Oroszországban sínylődő magyar hadifoglyok ügyében, el nem mondható, tekintettel arra, hogy a holnapi napon a Képviselőházban ülés nem lesz és a magyar külügyminiszter jelenleg, úgy tudom, Genfben tárgyal, ennélfogva a magyar külügyminiszter urat innen, a Képviselőház ülésterméből kell figyelmeztetnem arra, hogy nincsen a világon egyetlen náció sem, csak a magyar, amelynek még hadifoglyai vannak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Valamelyik este egy nagy vacsorán voltam, amelyen csupa volt oroszországi hadifogoly volt együtt, ott voltak azok az orosz asszonyok is, akiket ezek a volt hadifoglyok Oroszországból magukkal hoztak. Nemcsak ezeknek a volt hadifoglyoknak előadásából, nemcsak a hozzám intézett levelekből, hanem az Oroszországból újonnan hazaérkező hadifoglyok elbeszéléséből is látom, hogy mindaz,