Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

314 Az országgyűlés képviselőházának 1 előadó úr által előterjesztett módosításnak a bizottsághoz való áttételét? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Stiláris módosításról van szó! — Farkas István: En kívánom!) Ennélfogva az előadó úr által beterjesztett módosítás előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a bizottságnak. A 12. § tárgyalása tehát függőben marad. Következik a IV. fejezet, 13. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a törvényjavaslat IV. fejezetének címét és a 13. §-t, amelyeket a Ház észrevétel nélkül, változatlanul elfogad. — Olvassa a li. §-í). Frey Vilmos jegyzői (olvassa a li. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Östör József előadó: T. Ház! Van szerencsém a 14. § 2. bekezdéséihez a következő módosítást előterjeszteni (olvassa): A 14. § 2. bekezdéséhez a következő szavak fűzessenek hozzá: «Pénzbeli segélyre*, kivéve a hazai termelés kivitelének előmozdítására adott támogatást, ennek a bekezdésnek rendelkezése nem terjed ki.» Mint méltóztatnak tudni, a 14. § a hasznot hajtó jogokból és vagyoni természetű, kedvezményekből előállható összeférheti enséget szabályozza. Felmerült a tárgyalások során az, hogy a 2. bekezdésben foglalt kivétel szigoríttassék. A 2. bekezdésben tudniillik az van, hogy az iparfejlesztési törvények alapján adott kédlvezmiény vagy segély meni okoz összeférhietlenséget, ha a kedvezmény vagy segély nyújtásának a törvényben meghatározott közr érdekű előfeltételek fennállottak. Annak ellenére, hogy ezek a közérdekű előfeltételek fennállanak, az a kívánság merült fel a Ház különböző oldalán, hogy szigoríttassék ez a kivétel arra az esetre, ha pénzbeli segélyről van szó, vagyis az úgynevezett szubvencionálás szüin tettessék meg. A szubvencionálás megszüntetését vagy megfelelő korlátok közé való szorítását célozza az az indítvány, amelyet voltam bátor itt előterjeszteni, amely tanát a bizottsági szövegnél lényegesen szigorúbb, amennyiben ezen módosítás értelmében einnek a bekezdésnek a kivételt tartalmazó rendelkezése a pénzbeli segélyre nem terjed ki. Ez alól az egyetlen kivétel: a hazai termelés kivitelének előmozdítására adott támogatás. (Farkasfalvi Farkas Oéza:

r Megint egy kapu! — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Ugyan, képviselő úr! Jöjjön el hozzám és én megmagyarázom a folyosón! — Zaj a baloldalon.) Voltam bátor indítványozni, hogy ezt a második bekezdéshez kellene hozzáfűzni. Azt hiszem, most már méltóztatik érteni. Elnök: A házszabályok értelmében kérdem, méltóztatik-e valakinek kívánni az indítványnak a bizottságihoz való visszaküldését? Farkas István: Tekintettel arra, hogy úgysem értették meg a Ház tagjai az előterjesztést, kérem, küldje azt vissza a Ház a bizottsághoz. Elnök: Az előadó úr módosítása tárgyalás végett kiadatik a bizottságnak. A 14. § tárgyalása tehát függőben marad. (Zaj.) Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. (Gr. Hunyady Ferenc: Tényleg nem kaptuk meg a szöveget! — Zsitvav Tibor: igazságügyin inj s zter; Aki érdeklődik: járjon 12. ülése 1932 június 28-án, kedden. utána! Ott volt az asztalon, mindenki megszerezhette! Különben semmi időt sem vesztünk, mert félkettőkor a módosításokat letárgyaljuk a bizottságban és még ma tető alá hozzuk! Kies

;

nyes akadályokon könnyű keresztülgázolni! - Zaj.) Frey Vilmos jegyző (olvassa a 15. §-t). — Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A 15. §-nál indítványozom az eredeti szöveg visszaállítását. Lényeges különbség van tudniillik a 15. § eredeti szövege és a bizottsági szöveg között. Az eredeti szakasz egyenesen kimondotta, hogy az országgyűlési képviselő összeférhetlen helyzetben van, ha az állammal szerződéses vagy üzleti viszonyban, vagy összeköttetésben áll. Ez egy határozott, imperativ rendelkezés, amelyen semmiféle kibúvó nem lehetséges. Az új 15. § ellenben a bizottsági szöveg szerint azt mondja, hogy (olvassa): «nem okoz összeférintetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe az állammal a Közszállítási Szabályzat értelmében megtartott nyilvános írásbeli versenytárgyalás útján lép.» Ez lényeges különbség, mert a Közszállítási Szabályzat alapján versenytárgyaláson valamilyen szállítást olyan is nyerhet el, aki nem a legolcsóbb, sőt lehet a Közszállítási Szabályzat alapján, egészen diszkrét alapon is elintézni azt, hogy ki nyeri el a szállítást. Az a lehetetlen helyzet állapíttatik tehát meg, hogy. amikor az összeférhetlenséget megállapítani és szigorítani akarjuk, akkor a Háznak lehet olyan tagja, aki az államnak szállít. Mirevaló az összeférhetlenségi törvény, ha ez egyáltalában lehetséges? Azért kell az összeférhetlenségi törvény, hogy ki legyen zárva az, hogy a Képviselőház bármely tagja az államnak szállíthasson. Mert az, aki az államnak szállít, függő viszonyban van, és az összeférhetlenségi törvénynek éppen az a célja, hogy a függőséget megszüntesse. Különben mirevaló az összeférhetlenségi törvény? Ha már most azt méltóztatik mondani, hogy a versenytárgyalás lehetővé teszi azt, hogy lyázatban való részvétel feltételei mindenkire nézve egyformán állapíttassanak meg, ez nem áll meg. Hiszen a versenytárgyalás alkalmából is lehet kedyezés, és nem elegendő maga a versenytárgyalás, hanem a versenytárgyalás eredménye és a dolog kivitele között egy óriási idő telik el s az elszámolás, a végrehajtás mind módot és alkalmat ad a legkülönbözőbb kedvezmények nyújtására és igénybevételére. Szerintem, igen t. Képviselőház, az egész összeférhetlenségi törvénynek^ semmiféle értelme nincs, ha ez a szakasz így megmarad. Akkor minek reformáljuk ezt a törvényt? Micsoda állapot az, ha legalizáljuk az olyan emberek eseteit, akik az államnak szállítanak, és az illetők a Képviselőházban felállhatnak, szavazhatnak, beszélhetnek, agitálhatnak? Nagyon természetesen ezt az ellenzéki oldalon soha nem fogjuk megtalálni, mert egy szállító mindig a kormány berkeiben fog meghúzódni. (Gr. Hunyady Ferenc: Hátha kormányra jut?) Ha a kormányra jutok, akkor sem fogok szállítani. Engedelmet kérek, a lelkemet adhatom, de semmiféle árut nem adhatok mint képviselő, mert a függetlenség, az állammal anyagi vovatkozásban való teljes szakítás a közéleti működés alapja. ISTem kell senkinek közéletet élni, de aki közéletet él, az erkölcsi alapon álljon és mindenféle függőséget szüntessen meg önmagára nézve. (Söpkéz Sándor; Minden szállí-