Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 112. ütése 1932 június 28-án

} kedden. 315 tás erkölcstelen?) A szállítás nem erkölcstelenség, az a legerkölcsösebb dolog a világon, (Derültség.) de a szállítónak képviselőházi szereplése erkölcstelen. Igen t. Képviselőház! Ne méltóztassék engem félreérteni. (Zaj a jobboldalon.) Ne tessék engem megzavarni akarni, igen t. képviselőtársam. Nincs az erkölcsben semmi baj, csak összeférhetlen helyzet áll elő. Nem is^ diffámáié az ilyesmi, csak választani kell: szállítok, vagy képviselő maradok. Semmiféle diffamáló momentumot nem vonok le az illetőre nézve, de viszont méltóztassék nekem megengedni, aki egy életet töltöttem el a közéletnek szolgálatában, hogy magammal szemben odaállíthassam azt a szállítót, aki nekem nem prédikálhat erkölcsöket. Aki hallgatásával vagy cselekedetével függőségi viszonyban van, az ebben a Házban helyet nem foglalhat. Miért van ez az összeférhetlenség? Miért akarjuk kodifikálni az összeférhetlenségi törvényben? Azért, hogy minden függőségi viszonyt megszüntessünk, hogy mindenki szabadon mondhassa el meggyőződését, és senki érdekei és befolyások által ne legyen meggátolva abban, hogy meggyőződését nyilváníthassa. Ha pedig ezt megengedjük, ha kodifikáljuk, ha a szállítót ebben a Házban lovaggá ütjük és összeférhetővé teszszük, akkor semmi értelme ennek a törvénynek- Ragaszkodom a mélyen t. miniszter úrnak eredeti javaslatához, amely helyesen állapította meg ennek a kérdésnek körvonalait, amely eredeti javaslat méltóan és helyesen vonta meg a határokat. Mert nem megyek vissza úgy. mint az eredeti javaslat, ha már birtokában vagyok egy engedélynek, hanem a jövőre nézve kizárok minden lehetőséget. Nem megyek vissza kicsinyességekre. Ha valaki dohányt termeszt, nincs összeférhetlenségi helyzetben, mert ez azt cselekszi, amit mindenki cselekedhetik, tehát a gazdának a legtöbb esetben nincs meg az összeférhetlensége. Ezt én mint városi ember mondom- Ellenben mindenféle iparvállalatnak, amely a kormánnyal keres nexust és Összeköttetést, megvan a legsúlyosabb összeférhetlensége. Ha pedig ezt provideálom és legalizálom, elárulom, hogy ennek a törvénynek semmi értelme és célja. Abban a ritka és kivételes helyzetben vagyok tehát, hogy ragaszkodom az eredeti törvényjavaslathoz és a miniszter urat felkérem, szíveskedjék szintén saját eredeti javaslatához ragaszkodni, mert ebben az esetben eléri azt a célt, amelyet maga elé tűzött, hogy az összeférhetlenséget megfelelő módon kodifikálja. Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Zsit™ vay Tibor igazságügyminiszter: Megmondtam, hogy egyetértünk ebben!) Elnök: Az előadó urat illeti a szó. (Zaj.) Östör József előadó: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak 2. bekezdését többen kifogásolták, közöttük a most felszólalt képviselő úr is. Méltóztatik tudni, hogy a szakasz 2. bekezdése így szól (olvassa): «Nem okoz összeférhetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe az állammal a Közszállítási Szabályzat értelmében megtartott nyilvános írásbeli versenytárgyalás útján lép.» Minthogy ezt több oldalról kifogásolták, a bekezdés szigorítására módosító indítványt terjesztek elő, amely a most felolvasott bekezdés meghagyásával úgy szólna (olvassa): «... feltéve, hogy a szerződés megkötésénél, az üzleti viszonynál vagy összeköttetésnél különös kedvezés nem nyilvánul meg.» Azután (olvassa): «Az országgyűlési képviselő, aki a bekezdésben meghatározott szerződésben, üzleti viszonyban vagy üzleti összeköttetésben akár közvetlenül, akár a 16. §-ban meghatározott módon érdekelt, köteles a megkötött szerződésről, létrejött viszonyról vagy összeköttetésről tizenöt nap alatt a Ház elnökének írásban bejelentést tenni. A Ház elnöke a bejelentést az országgyűlési összeférhetlenségi bizottság elé terjeszti, mely minden egyes esetben határoz abban a kérdésben, hogy a szerződés megkötésében, az üzleti viszony vagy összeköttetés létrejöttében az országgyűlési képviselővel szemben különös kedvezés nem nyilvánult-e meg és éhhez képest az országgyűlési képviselő öszszeférhettlen helyzetbe jutott-e.» Ennek folytán a harmadik és negyedik bekezdések a fenti módosítás következtében negyedik, illetőleg ötödik bekezdéssé alakítandók át. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök: Kérdem a t. Házat, kívánja-e valaki a beterjesztett módosításnak a bizottság elé való utalását? (Farkas István: Igen, kérem, méltóztassék a módosítást a bizottságnak kiadni!) Elnök: A beterjesztett javaslat kiadatik a bizottságnak jelentéstétel végett. A szakasz tárgyalása addig függőben marad. (Goal Gaston szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? (Gaal Gaston: Az előadó úr előterjesztéséhez kívánok szólani!) A Ház határozatát már kimondottam. E szerint a módosítás kiadatik a bizottságnak és a szakasz a bizottság jelentésének beérkezése után fog tárgyaltatni. Következik a 16. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 16. §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett? Héjj Imre jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz nem tárgyalható a 10. § magyarázata és szövege nélkül, mert ez egyenesen utal a 10. Vra. A 10- § állapítja meg azokat a nyerészkedésre alakult vállalatokat, amelyeknél az öszszeférhetlenség esete előáll. En tehát azt mondom, hogy szótlan vagyok, mert^ nem tudok éhhez a szakaszhoz ebben a formában hozzászólni. ' r Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter; T. Képviselőház! En a magam részéről kérem, méltóztassék csak a további szakaszokkal foglalkozni, 'mert a bizottsághoz a szakaszoknak csak néhány szigorító módosítása utaltatott, nem pe'dig a szakaszok lényege, ennek következtében semmi akadálya nincsen annak, hogy a 16. §-t le ne tárgyaljuk. Nem szeretném, ha először a szigorítás ellen való védekezésből történt felszólalás kapcsán szenvedne az ügy halasztást, másik alkalommal pedig erre való hivatkozással megakasztanók az egész törvényjavaslat tárgyalását. Kérem tehát a t. Házat, méltóztassék folytatni a tanácskozást. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Gr. Hunyady Ferenc: A szakaszhoz módosító indítványom van. — Propper Sándor: Módosító indítványom van nekem is.) Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Képviselőház! Bár az általános vitánál is kifejtettem már,