Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

Az országgyűlés képviselőházának 111 f reskedők problémája, szörnyű nagy baja, a munkáskérdéssel is, mert minden bezárt mű- i hely, minden lezárt rolló újabb és újabb mun- f kanélkülieket termel, mindig több és több a munkanélküli ipari és kereskedelmi alkalma- .1 zott. En nem tudom, hová tette a kormány a \ jobbik eszét, hogy ezt a borzalmas, ezt a rom- f boló folyamatot ilyen higgadtan, nyugodtan nézi és nincsen szava, nincsen ténye, hogy megállítsa ezt a folyamatot a maga romboló útjában. Nem új önök előtt, hogy a megyei városi polgármester urak a múlt héten a városi képviselőkkel együtt értekezletet tartottak. Akik ott voltak — sajnos, nem sok képviselő jött el más bokros elfoglaltságuk miatt — és a polgármester urak felszólalásait végighallgatták, azok megborzadtak, amikor ezek a polgármesterek figyelmeztették a kormányt a képviselő- j kön keresztül, hogy tegyen valamit a munka- | nélküliségi probléma megoldása érdekében, mert ők, a városok fejei, ők, a polgármesterek nem tudják viselni ;a felelősséget azért, hogy \ most, a nyár derekán, az aratás hónapjában, ' több a munkanélküli, több az ellátatlan minden faluban, minden városban, mint amennyi volt a tél közepén. (Ellenmondások a jobboldalon,) TTjpest polgármestere jelentette be az értekezleten, hogy Üjpesten átlag naponta öt családot lakoltatnak ki gyermekestől, családostól az utcára. Hát én kérdezem a kormányt, hogy mielőtt elküldi a Képviselőházat, mit hajlandó itt tenni? Hajlandó-e ezt tovább tűrni, hajlandó-e továbbmenni az események mellett és hajlandó-e bevárni azok következményeit? Hát mire vár? Arra vár, hogy az iparos- és kereskedőtársadalom, amely még mindig nem siklott le a békés talajról, amely mindig a békés megoldásokat keresi, csak figyelmeztetni akar, csak Ízelítőt adott elkeseredésének kifejezésre juttatása tekintetében a múlt hétfőn, az utolsó fegyverhez, az adómegtagadáshoz nyúljon? Mert nem tud egyebet tenni, nem tud fizetni, ha akar sem tud fizetni, és a kormány nem sokra megy vele, ha elhurcolja ezeknek az embereknek a kis holmijait. (Farkas István: Elkótyavetyéli!) Mit tesz a nagybirtokosok és a kartellek kormánya, mit cselekedett az utolsó napokban? Az egyik termelőosztály részére megadta a bolettát, megadta a moratóriumot és megadta az adóelengedést. Ez túlnyomórészt a nagybirtokosokat érinti. (Pesthy Pál: Abszolúte nem áll!) Ezzel szemben az egész városi népességnek és a falusi földteleneknek adta a kenyérdrágítást, adta az adóemelést, miután az alkalmazottak különadóját 1933-ig meghosszabbította és adja tovább a vexatúrákat az iparosoknak, a kereskedőknek, a munkásoknak és adja azt, hogy 18 fillérrel drágítsanak meg minden kiló lisztet. így adózik sokezer és sok százezer munkanélküli János a százezerholdas birtokosoknak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Nemcsak a nagybirtokosoknak! Ne méltóztassék őket különvenni! Nem vagyok híve a toolettának, de tiltakozom ez ellen! A kisbirtokos éppúgy kapja, mint a nagybirtokos!) Arra alig jut valami, az szívesen lemondana róla. Tessék tőlük megkérdezni! Tetszett volna látni, hogyan szabadultak fel egy nyomás alól, amikor a kormány a bolettát el akarta ejteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: En a bolettát nem helyeslem, de ha már megvan, felesleges ez a megkülönböztetés!) Egészen igazzá kezd válni az az időszerűtlen helyzet, amelyet Sismondi állapított meg, aki azt mondotta, hogy a régi Róülése 1932. évi június 27-én, hétfőn. 297 ma és az új kor között az a különbség, hogy a régi Rómában a patríciusok tartották el a plebejusokat, a modern kapitalista államokban pedig a proletárokkal tartatják el a kapitalistákat és az államokat. (Farkas István: Jobb volt a rabszolgarendszer, mint ez!) Ezt az állapotot soká tűrni tovább nem lehet! Tessék tudomásul venni, nem vagyunk abban^ a helyzetben, hogy Menenius Agrippa szerepére vállalkozzunk. Nem tudjuk, nem fogjuk tudni tovább elhallgattatni és csendre inteni a korgó gyomrok tömegeit. Ez nem a mi szerepünk. Tessék a kormánynak végre meglátni ezeket a borzalmas problémákat, tessék valamit cselekedni! A polgármester urak szavaival élve, — ők maguk mondották ezt szó szerint — nem vállalhatjuk a felelősséget, és ha rövidesen, sürgősen valami nem történik, akkor valami olyas fog történni itt ebben az országban, amit előre senki sem lát, aminek következményei kiszámíthatatlanok, ami talán legkevésbbé a kormánynak lesz kedves. (Farkas István: Senkinek sem lesz kedves! — Dinynyés Lajos: Hol a kormány? — Farkas István: Nincs is kormányunk!) En tudom, hogy három kormány, sőt öt kormányunk van, ezzel tisztában vagyok. Tudom, hogy az egyik kormány Popovics és Teleszky, a másik kormány Bethlen, a harmadik kormány Károlyi, a negyedik, nem tudom kicsoda, tudom, hogy egész sereg mellékkormánnyal állunk szemben, de én mégis ehhez a kormányhoz fordulhatok, amely papíron felelős, amely az ország előtt pragmatikusan, mint kormány szerepel. En csak ehhez fordulhatok és ehhez fordulok nagyon-nagyon komoly időben, nagyon komoly intő szóval. En nagyon figyelmeztetem a kormányt, hogy ha nem vág elébe a dolgoknak, ha nem megy elébe a dolgoknak, akkor rövidesen olyan események fognak következni, amelyeket azután nem tud megállapítani. Nemzeti ajándékot adni a nagybirtoknak, a munkanélküliek, a proletárok és a proletárgyermekek feketekenyeréből, amely nem is mindennap van meg: ez csak borzalmas! Ez anynyit jelent, hogy ebben a történelmi korszakban Magyarországnak van a világ legantiszociálisabb kormánya. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nincs az. a kormány, amely erre a merészségre vállalkoznék, még a fasiszta kormányok is gondot viselnek arra, hogy a falat kenyér meglegyen, hogy a családokat ne tegyék ki záporesőben az utcára. Nincs még kormány, nincs még rendszer a világon, tessék tudomásul venni, amely a nyomort ennyire figyelmen kívül hagyná, amely nemcsak hogy figyelmen kívül hagyja, hanem ingerli, froclizza a nyomorúságot. Hát ez az, ami nem megy. Erre akartam én a mélyen t. kormány figyelmét felhívni és arra kérem, ne froclizza a szegénységet, hanem, segítsen, segítsen gyorsan, segítsen kiadósan, mert igen-igen hamar igen kellemetlen és 'kényelmetlen szituációban fogja magát találni. (Ügy van! Ügy vont a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Zsindely Ferenc! Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! Propper Sándor t. képviselőtársam felszólalása kezdetén a kormány tevékenységét, azután a képviselők tevékenységét, ideértve a saját magáét is, lázas semmittevésnek minősítette. (Propper Sándor: Hát mit csinálunk? Tessék megmondani!) A sajátmaga tevékenysége elbírálására mindenesetre a képviselő urat kell a legilletékesebb-