Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

Az országgyűlés képviselőházának 1 hatók. Éppen ezért kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy záros határidőn belül rendelje el ez a vizsgálatot, és ha ezek a dolgok valótlanoknak bizonyulnának, én le fogom vonni a konzekvenciákat. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Mojzes János képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem az interpelláció felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «1. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak •arról, hogy a földbirtokrendezés során kiosztott vagyonváltságföldek és megváltott földek ellenértékének kifizetéséről szóló 3200/1932. M. E. számú rendelet 10. §-a sérelmes azokra a kimozdítottakra, akiket nem a fizetési készség, hanem .a fizetőképesség hiánya miatt, tehát az önhibájukon kívül beállott gazdasági lehetetlenülés folytán mozdítottak ki a kapott földek birtokából? 2. Hajlandó-e a kormány a fent hivatkozott rendeletszakaszt hatályon kívül helyezni, vagy megfelelően módosítani? 3. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy Nagybaracska község összes földhözjuttatottait, szám szerint 193 egyént, kimozdított az Ofb. a kapott földek birtokából? 4. Hajlandó-e a kormány haladéktalanul intézkedni^ a kimozdítottak azonnali visszahelyezése iránt?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mojzes János : Mélyen t. Képviselőház! Nem elsőízben teszem itt szóvá a földreformeljárás során földhözjuttatottak helyzetét, továbbá a földreformeljárás során kiosztott vagyonváltságföldek és reformföldek váltságárának kérdését. Hogy azonban ezt a kérdést ismét kénytelen vagyok szóvátenni, amikor hosszú évek sürgetése után végre folyó hó 12-én megjelent az a kormányrendelet, amely a földreformeljárás során kiosztott ingatlanok váltságárát újból szabályozza, ezt teszem azért, mert, sajnos, ez a rendelet olyan sérelmes intézkedéseket tartalmaz, amelyek \a« földreformeljárás eredményét nagyrészben ismét meg fogják semmisíteni, ha a kormány ezeket a rendelkezéseket meg nem változtatja. Ez a rendelet valóban méltóképpen jellemzi a kormány egész működését. Hogy a kormány végre a gazdasági válság negyedik évében szükségesnek és elérkezettnek látta azt, hogy itt a földreformeljárás során kiosztott földek váltságárát, amelyet még a 30—40 pengős búzaárak tekintetbevételével állapítottak meg, leszállítsa s a mai megváltozott viszonyoknak megfelelően módosítsa, jellemző példája annak a gyorsaságnak, amellyel a kormány ennek az országnak az ügyeit intézi. Ez a^ rendelet, sajnos, a földhözjuttatottak nagy részére körülbelül azzal .a. hatással van, amit úgy fejezhetünk ki, hogy ez a rendelet a földhözjuttatottak nagy részére eső utáni köpönyeg. Vártuk azt, hogy ebben a rendeletben intézkedés történik azokról a kimozdítottakról is, akiket nem a fizetési készségük hiánya, hanem fizetési képességük hiánya miatt mozdítottak ki időközben a kapott földek birtokából amiatt, mert az irreálisan magas összegben megállapított váltságárakat megfizetni önhibájukon kívül nem tudták. Vártuk azt, hogy ez a rendelet tartalmaz olyan intézkedéseket is, hogy revízió alá kell venni az időközben kimozdítottak ügyét és azonnal és sürgősen vissza kell KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. Î. ülése 1982 június 22-én, szerdán. 179 helyezni azokat, akiket önhibájukon kívül mozdítottak ki a kiosztott földek birtokából. Ehelyett azonban ez a 3200. számú kormányelnöki rendelet, amely szabályozta ezt a kérdést, éppen ellenkező rendelkezést tartalmaz. Ugyanis ennek a rendeletnek 10. §-a a következőket tartalmazza (olvossa): «Azok a földhözjuttatottak, akiket nemfizetés miatt kimozdítottak, megüresedett ingatlant sem haszonbér, sem juttatásképpen öt éven át nem kaphatnak.» Én nemrégiben szóvátettem ezeknek a kimozdítottaknak helyzetét. Hivatkoztam arra, hogy egy községnek, Nagybaracska községnek összes földhözjuttatottait, számszerint 195 egyént kimozdítottak a juttatott földek birtokából és pedig amiatt mozdították ki őket, mert nem tudták megfizetni a katasztrális holdankét 71*28 pengőben megállapított évi törlesztési részletet, nem tudták megfizetni a közterhet, amely katasztrális holdanként 16—18 pengő, úgyhogy egy-egy földhözjuttatott az évi törlesztési díj fejében, továbbá közterhek és egyéb közteherszeríí szolgáltatások fejében egy-egy katasztrális hold után évente több mint 100 pengő összeget tartozott volna fizetni. Hivatkoztam már arra, hogy Nagybaracskán a földhözjuttatottak 200 katasztrális holdat kaptak a földreformeljárás során Mohács város ingatlanaiból. Ezeknek a földeknek kataszteri tiszta jövedelme katasztrális holdanként 22 pengő, tehát a váltságár katasztrális holdanként 1320 pengő volt, az évi részlet pedig kitesz 71 "28 pengőt. A közteher, vagyis az adótartozás, azonkívül az ártéri járulék, — mivel ezek a területek kivétel nélkül fel vannak véve a Mohács-Margittai Ligeti Ármentesítő Társulat ártéri kötelékébe — katasztrális holdanként 16—18 pengőre rúg, azonkívül terheli ezeket az ingatlanokat katasztrális holdanként körülbelül 6—8 pengő kompátkelési díj. Mindezeken felül — minthogy a kivetés késedelmes volt, tehát ismét a földhözjuttatottak hibáján kívül rájuk rótták a késedelmi kamatot is. Az első kivetés 1929 decemberében történt az 1929. évre vonatkozólag. 200 katasztrális hold után katasztrális holdankét 71'28 pengővel számítva, ez megfelel 14.252*92 pengőnek. Tekintettel arra, hogy a kivetés az év utolsó hónapjában történt, abban a hónapban a behajtásokat meg sem kísérelték, akkor a befizetés nem történt meg, tehát az első váltságárrészleteket 1930. évben fizették a földhözjuttatottak, t De ugyanabban az évben ismét kivetették rájuk ezt az összeget, vagyis 200 katasztrális hold után ismét 14.252*92 pengőt. Ezzel szemben a földhözjuttatottak befizettek az 1930. évben összesen 10.328*96 pengőt, vagyis több, mint 50 pengő esett itt a kiosztott földek katasztrális holdjára. Csupán 23 egyén nem fizetett ebben az évben. Minthogy azonban 88 parcella után nem fizették ki teljes összegében az évi törlesztési részletet, ezért attól a 88 egyéntől már az 1930. évben elvették a parcellákat, azokat kiadták haszonbérbe, természetesen nem 71*28 pengőért, hanem kiadták 15—20 pengőért. Ez volt az oka annak, hogy a következő évben, az 1930. évben az ugyancsak 14.254*92 pengő kivetéssel szemben 3956*54 pengő folyt be. katasztrális holdanként tehát még így is befolyt körülbelül 20 pengő. Ezzel az érdekeltek ismét tanújelét adták fizetési készségüknek, de az egészen természetes, hogy a mai terményárak mellett képtelenek voltak katasztrális holdanként évente körülbelül 100 pengő terhet megfizetni. Ennek ellenére az összes földhözjutottak ellen folyamatba tették a kimozdí25