Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

Az országgyűlés képviselőházának ti irányban igyekeztem felhivni úgy a belügyminiszter urat, mint a kereskedelemügyi miniszter urat, mert a belügyminiszter urat érdekli az ügy mint a vármegye felettes hatóságát, a kereskedelemügyi miniszter úrhoz pedig mint az utak legfőbb felügyeleti hatóságához tartozik. Mindezeknek a kérdéseknek összefoglalásaképpen és tényállásbeli adatok alapján az én interpellációm odairányul, hogy úgy a kereskedelemügyi, mint a belügyminiszter urak mikor fognak megfelelni a hatos bizottság felhívásának és a magániparnak feleslegesen konkurrenciát okozó ezen törvényhatósági bányákat mikor fogják leépíteni? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Ami a Borsod-hevesi kőbányát illeti, mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy ez tulajdonképpen nem közüzem. A Borsod-hevesi kőbánya egy magánérdekeltségi részvénytársaság, amelyben a vármegyék bizonyos részvénytőkét jegyeztek, tehát a vármegyék csak mint részvényesek vannak a vállalatban érdekelve. Vagyonfelügyeleti szempontból tehát nekem ennek a bányának az ügyeibe beleszólásom nincsen. A bánya most felszámolás alatt áll s a felszámolásba én nem szólhatok bele. A vármegyék anyagi érdekei majd.a felszámolás eredményeihez képest nyernek elintézést. Enynyit a Borsod-hevesi bányára vonatkozólag. Ami egyébként a bányákat és a hatos bizottság kifejezett óhaját illeti, a kormánynak az volt kezdettől fogva az álláspontja, és ebben teljesen egyöntetű álláspontot vallott a hatos bizottsággal, hogy azokat a közüzemeket, amelyek fontos közérdekből nem tartandók fel, meg kell szüntetni. (Helyeslés.) Ebben az irányban a törvényhatósági üzemek és közöttük a bányák felülvizsgálása a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg folyamatban van. Ennek a vizsgálatnak eredménye után lesz megállapítható, hogy vájjon ezeknek a bányáknak fenntartására szükség van-e, illetőleg hogy fenntartandók-e abból az okból, mert vagy árnivelláló hatásuk van (Eber Antal: Ismerjük!) és a vármegyékre nézve fontos érdek, hogy fenntartassanak, vagy pedig fenntartandók azért, mert a vármegye nagy befektetéseket eszközölt, amelyeket ma likvidálni nem lehet és e mellett jövedelmezőek. Vannak tudomásom szerint olyan vármegyei bányák, amelyek de facto jövedelmezőek, ezeket megszüntetni és a befektetett, sokszor egészen egymillió pengőig menő tőkét ma az ablakon kidobni nem lehet. Ezeket a bányákat legalább egyelőre fenn kell tartani, ellenben természetesen be kell szüntetni azokat a vármegyei kőbányákat, amelyekre a vármegyék ráfizetnek. Ezeknek beszüntetése iránt haladéktalanul fogunk intézkedni, mihelyt a folyamatban levő vizsgálat befejeződik. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Bródy Ernő: A belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem! Elnök: Kérdem a belügyminiszter urat, hogy ezt a választ a kereskedelmügyi miniszter úr nevében is méltóztatott-e adni? vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem, erre nem vagyok hivatott. Elnök: Az interpelláció tehát kiadatik a kereskedelemügyi miniszter úrnak. 8. ülése 1932 június 22-én, szerdán. 175 Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a belügyminiszter úr válaszát tudomásulvette. T. Ház! Tegnap Szeder Ferenc képviselő úr napirendi felszólalása alkalmával Mojzes János képviselő úr a közigazgatásra sértő megjegyzést használt, amit a zajban nem hallottam. (Györki Imre: Már észrevették? — Derültség.) Ezért őt utólag rendreutasítom. (Zaj.) Következik Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az Okh. kebelében alakult «Mindszenti Földmunkások Szövetkezete» felett a földmívelésügyi minisztérium részéről kivezényelt Steuer György ny. államtitkár meg nem engedhető módon, illetve a szövetkezet érdekeivel össze nem egyeztethető en rendelkezik, az Okh. elnöksége pedig^ a szövetkezet vagyonát, illetve annak egy részét olyan célokra használja fel, amelyek a szövetkezet intencióinak nem felelnek meg? Hajlandó-e a miniszter úr felügyeleti jogánál fogva odahatni, hogy ezek a szabálytalanságok azonnal megszüntettessenek és a politikai befolyások ebből a kizárólag gazdasági érdekeket szolgáló szövetkezetből távoltartassanak?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Andaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úr, akihez interpellációmat intéztem, nincsen jelen és így nem lehet tanuja azoknak, amiket elmondani szándékozom. (Ulain Ferenc: Olyan mindegy, hogy jelen van, vagy nincs! így sem tesznek semmit, úgy sem tesznek semmit!) A legutóbbi költségvetési vita folyamán szükségesnek láttam, hogy rámutassak az Okh. kebelében alakult földmunkásszövetkezetek ügyvitelére és akkor itt, a Ház plénuma előtt, olyan konkrétumokat hoztam fel, amelyek természetszerűleg magukkal hozták volna azt a logikus következtetést, hogy az igen t. miniszter úr vagy az erre illetékes felügyeleti hatóság meg fogja vizsgálni azt, hogy az általam elmondottak igazak-e vagy sem, mert ha azok a legkisebb mértékben is igazak, semmi esetre sem méltó az illető úr annak az intézménynek vezetésére, amelyet reábíztak. (Turchányi Egon: Érdekes kezdet! — Halljuk! half elől.) En akkor nyiltan, a Ház ülésén kijelentettem, hogy a földmívelésügyi miniszter úr, aki a földmívelésügyi tárca terhére egymillió pengő hitelt adott a földmunkászövetkezetek részére, gyakorolja a felügyeleti jogot és mint ilyen, bedelegál a fölumívelésügyi minisztériumból valakit. Ezidőszerint Steuer György nyugalmazott államtitkár van ott, akiről megállapítottam már a legutolsó ülésen, hogy szerény nézetem szerint erre a pozicióra nem méltó. Kijelentettem itt, a Ház nyilt ülésében, hogy ez az úr olyan kedvezményeket fogad el a szövetkezettől, (Ulain Ferenc: Biztosan legalább százezer pengőt!) hogy a szövetkezetet valósággal kihasználja- Kijelentettem, hogy amikor a^ szövetkezetek a maguk elszámolásait -revideálják és amikor a szövetkezetek a maguk elszámolásait megkapják, olyan tételekkel találkoznak, amelyek egyenesen megdöbben-