Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-104

Az országgyűlés képviselőházának 104. ülése 1982 június 14-én, kedden. vonatkozó nyomtatványok a legújabb kívánal­mak szerint készülnek. Az élelmezési statisztikát szolgálják: Bu­dapest gabona- és lisztforgalmának, a nyilvá­nos árúraktárak és szövetkezeti gabonaraktá­rak, gabona- és őrlemény forgalmának, a búza-, rozs-, búzaliszt- és rozslisztkészleteknek statisztikája. A közlekedési statisztikát két részre oszt­hatjuk, úgymint a szárazföldi és víziúton le bonyolódó forgalom statisztikájára- Az előbbi­ben a közutak, géperejű, járművek (gépkocsik és motorkerékpárok), személyszállító, bérautó­fuvarozó (autótaxi) vállalatok, géperejű sze­mélyszállító (autóbusz) és teherfuvarozó vál­lalatok, benzinfogyasztás, közúti vasutak, köz­úti forgalmi balesetek, távolsági vasutak és a korlátolt közforgalomra berendezett iparvasu­tak statisztikája foglaltaik; míg az utóbbi a hajózható viziutak, a hazai hajózási vállalatok, kikötők forgalmának és a nemzetközi viszonylatban lebonyolódó vizifor­galomnak statisztikáját tartalmazza. Kiegészítik még a közlekedés statisztikáját a légiforgalomnak, a postának távirónak táv­beszélőik és a rádiónak statisztikája. A hitelügyet szolgálják a hitelintézeti, kézi­zálogkölcsönüzleti ügyek, fizetésképtelenségek és váltóóvások statisztikája. A hitelintézeti statisztikánál szereplő nyom­tatványok (pl. a munkaterv 301. oldalán fog­lalt XII. minta) teljesen a fennálló törvények és rendeletek alapján készültek és azokból a többször említett javadalmazások, továbbá állami és községi adók és kincstári illetékek könnyen megállapíthatók. Ennél nagyobb rész létezésbe a Központi Statisztikai Hivatal nem mehet, amennyiban tehát az egyes intézetek idevonatkozó adatainak tüzetesebb föltárása kívántatnék, az csak újabb törvényes rendelke­zés alapján, esetleg a tervezett részvényjogi reform kapcsán volna megoldható. A. biztosításüp'vi és tűzkár statisztika elne­vezésükben tartalmazzák rendeltetésüket. A nyomtatványok alig módosultak. T. Ház! A közoktatásügy statisztikájának adatgyűjtése öt főcsoportot ölel fel. Ezek: a népoktatás, a középfokú oktatás, a felsőoktatás, a szakoktatás és egyéb közoktatás statisztikája. A közművelődésnek azokról az egyéb meg­nyilvánulásairól, amelyek statisztikai meg­figyelésre alkalmasok, a Központi Statisztikai Hivatal ezidőszierint túlnyomórészt csak idő­szaki — 5 évenként ismétlődő — adatgyűjtése­ket tervez. Idetartoznak a közgyűjtemények és közkönyvtárak, a színházak és mozgókép­üzemek, valamint a hirlaptermelés statiszti­kája- Mivel ezek az adatgyűjtések módosított alakban csak 1935-ben lesznek esedékesek, a je­len munkatervben a vonatkozó adatgyűjtő minták nincsenek bent. Az egyházi és hitéleti statisztika a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeteknek, személyi, tárp-vi viszonyaira és a híveikre vo­natkozó adatokat dolgozza fel. A közigazgatás racionalizálásának terve­zett megoldásával kapcsolatban fölmerült, t. Ház a szüksége olyan adatgyűjtésnek, amelyen keresztül egyrészt az összes közigazgatási szer­vek számbavétetnének, másrészt az alkalma­zott személyzet hivatali és szociális helyzetére is megközelítően bepillantást nyerjünk. Ez az adatgyűjtés az 1931. évi december hó 31-iki ál­lapotnak megfelelően először h aí tátik végre. Ugvancsak elsőizben szerepel a jelen mun­katervben a hatósági, üzemi és vállalati sta­tisztika, amelyet a közüzemi kérdésnek egyre jobban kidomborodó fontossága itett szüksé­gessé. Az adatgyűjtés itt is a múlt évi állapot­nak megfelelően kerül szakfeldolgozás alá. A jogszolgáltatási statisztikából a házas­sági perek feldolgozását bízták a Központi Statisztikai Hivatalra- A hivatal végzi még a bűnügyi jogszolgáltatás statisztikai adatainak feldolgozását, valamint az ezzel összefüggő ja­vító-, nevelőintézeti növendékekről készült adatgyűjtések szakszerű megbírálását. A munkaterv utolsó, 66-ik tétele az egye­sületi statisztikáról szól, aminőt 1878-tól kezdve nem készítettek. A háború óta rendkívül meg­élénkült egyesületi élet, mely a társadalmi szervezetekben igen jelentékeny erkölcsi és anyagi erőt tömörít, szükségessé iteszi mind­ezeknek bővebb megismerését. A begyüjtött adatok feldolgozása alapján tervezi a központi hivatal az adatgyűjtéseknek^ esetleg szüksé­gessé váló további kiterjesztését. T. Ház! Mielőtt a munkatervre vonatkozó ismertetésemet befejezném, méltóztassék meg­engedni, hogy röviden még három dologra ki­térhessek­A mezőgazdasági statisztikai felvételekkel kapcsolatban már többször szó esett a mező­gazdasági üzemi statisztikai adatgyűjtésekről. Az idevonatkozó felvételek megtételére alapos kilátás van, mert a népszámlálás közeli elké­szültével e tételnek költségei fokozatosan csök­kenni fognafc, úgyhogy az ily módon felsza­baduló hitelekből bizonyára fedezhető lesz az érintett munkálatnak kiadása is. Ide vonat? kozólag Frühwirth Mátyás igen t. képviselő­társam a bizottságban határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek elfogadását vagyok bátor az igen t. Háznak javasolni­Több oldalról sürgetik, t. Ház, az adóstatisz­'tika elkészültét, ami természetes, mert az adó» zásnak igazi fundamentuma csak egy alapos adóstatisztika lehet. Ez lenne alkalmas arra, hogy azt a vitát és bizonytalanságot, mely az eeryes társadalmi osztályokat az adózást ille­tőleg egymással szembeállítja, végleg eldöntse és megszüntesse és ezzel azután egészséges adóalapot és adómorált teremtsen. A legutolsó részleges és nyers adatokat tartalmazó adóstatisztika a közelmúltban, 1929-ben készült, ennek további folytatása a nénzügyi kormányzat hatáskörébe tartozik. Amennyiben a törvényhozás bölcsessége an­nak elkészítését elrendelné és szakszerű feldol­gozását a Központi Statisztikai Hivatalra bízná, önérthetőleg a legnagyobh igyekezettel állna ennek az ügynek is a szolgálatába­A költségvetés tárgyalása alkalmával, t. Ház. a miniszterelnök úr megemlékezett a haza batárain belül élő idegenajkú kisebbségeinkről 'M konstatálta Magyarország hivatalos és nem Mvatalös tényezőinek a kisebbségekkel szem­ben való megértő testvéries érzületét, aminek következménye, hogv igen hosszú századok óta Ut élő idegennyelvű polsrártásaink anyagilag boldogultak, an van vei vüket m eltartották, «őt fejlesztették és amellett elenvésző kivétellel, érzelmileg is jó hazafiak Voltak. Ezt az irány­elvet és céH kívánjuk mi ezentúl is követni, + . Ház. és uírvamilyen elbánást óhajtanánk a ha­tárainkon túl élő magyar testvéreinkkel szem­cen is. Ennek a nemzetiségi kérdésnek alapos is­merője és fokmérője t. Ház. a magvar statisz­tikai szolgálat, amely nem tesz különbséget polgár és polgár között- az egyénnek téliesen szabad elhatározására bízza azt, hogy milyen ajkú honpolgárnak vallja magát és így az

Next

/
Oldalképek
Tartalom