Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

^^^•^^^•1 Az országgyűlés képviselőházának 97. solinit! — Buchinger Manó: Harapjanak le valamit a repülőgépből! — Zaj.) Elnök: Kérem Propper Sándor és Buchinger Manó képviselő urakat, maradjanak csendben. Kíván-e még valaki a napirendhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvány házszabályszerűen meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Rakovszky Tibor képviselő úrnak folyó évi április hó 6-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Vá; lasz Rakovszky Tibor országgyűlési képviselő úrnak, az Országgyűlés Képviselőházának 61. ülésén, 1932. évi április hó 6-án előadott interpellációjára, a Fiedler János Lenipari Rt.-gal szemben fennálló 36.000 pengő kisgazdakövetelések, valamint az említett cég zárgondnokaként működő Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rt. részéről a hitelező kisgazdákkal szemben tanúsított sérelmes eljárás tárgyában. Igen tisztelt Ház! A földmívelésügyi miniszter úr a szóbanforgó kisgazdakö^telések keletkezése tekintetében már részletes felvilágosítást, illetve választ adott az interpelláló képviselő úrnak. Ezzel a válasszal •kapcsolatban a magam részéről és a pénzügyminiszter úr nevében is még a következőkre kell rámutatnom: A Fiedler János Lenipari Rt. által az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézetnél felvett 281.000 dollár (1,600.000 pengő) ipari jelzálogkölcsönért tárcám a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján a kölcsönösszeg 30%-a erejéig hiányszavatossági kezességet vállalt. Ezen kezesség vállalására a következő indokok késztették: Az említett részvény társaság a Fiedler János által hazánkban mintegy 34 év előtt létesített lenkikészítő vállalatból alakult. Fiedler János ugyanis megteremtője volt a hazai gyárszerű lenkikészítésnek és lenfonásnak. Lenkikészítő telepeivel az országot úgyszólván behálózta, hogy az ország különböző vidékein termelt lent lehetőleg a helyszínen dolgozhassa fel. Ilyképpen 1898-tól 1904-ig nyolc lenkikészítő telepet állított fel, és miután ilymódon a szükséges nyersanyagot már a hazai termeléssel biztosította, létesítette 1904-ben az Első Hazai Lenfonógyárat Komáromban, majd a háborút követő első években egy 110 szövőgépből álló mechanikai lenszövőgyárat. A cég azonban forgótőkéjét 1925-ben a len árában bekövetkezett katasztrofális zuhanás folytán úgyszólván teljes egészében elvesztette. A veszteséget túlnyomórészt az a körülmény okozta, hogy a Fiedler cég lenszükségletének biztosítása érdekében minden év őszén, tehát az említett esztendőben is, az akkori világpiaci áron termelési szerződést kötött a termelőkkel, a termelt lenből előállított készárut pedig csak egy évvel későbben és csak óriási veszteseggel tudta értékesíteni. Az elvesztett forgótőke pótlására drága függőkölcsönt volt kénytelen felvenni és ezen függő adósságainak konvertálására kérte a szóbanforgó 1,600.000 pengő ipari jelzálogkölcsön folyósítását, amelyet az Intézet csupán a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 1932 június 4-én, szombaton. 197 szóvátett garancia vállalása mellett volt hajlandó megadni. Miután régi, szolid, modernül berendezett és hézagpótló vállalatról volt szó, s ezen vállalat üzemének zavartalan folytatásához nemcsak ipari és szociális, hanem a hazai lentermelés fejlesztése szempontjából elsőrangú mezőgazdasági érdekek fűződtek, miután továbbá a garanciaösszeg a cég vagyontételeiben és a külön lekötött ingatlanokban annakidején több, mint 100%-os fedezetet talált, — a kért garanciát tárcám a minisztertanács hozzájárulásával elvállalta. A Fiedler-cég azonban a kölcsön annuitási részleteinek megfizetését elsőízben 1930. évi november hó 1-én elmulasztotta és ezen köte lezettségének ismételt felhívás dacára sem tudott eleget tenni, mert áz 1925-ik évben bekövetkezett katasztrofális lenárzuhanás 1930-ban megismétlődött, amennyiben az 1929-ben 12 pengőben lekötött lenkóró ára Ve-ára zuhant. A jelzálogintézet az annuitási részlet meg nem fizetése folytán kénytelen volt a Fiedler-cég ellen a zárlati eljárás megindítását kérni, ami még 1930. év végén meg is történt, és zárgondnokul az Ipari Jelzálogintézet rendeltetett ki. A vállalat ellen folyamatba tett zárlati eljárás eddigi eredménye szerint a Jelzáloginté• zetnek követelése emberi számítás szerint teljes fedezetet fog nyerni — ami által tárcám garanciája is megszűnik — sőt alapos remény > van arra, hogy az értékesítés során ezen követelést meghaladó összeg is elérhető lesz. A többlet elsősorban a földmívelésügyi minisztérium által az Okh. útján a cégnek folyósított 270.000 pengő lentermelési előlegkölcsön fedezésére fog szolgálni. Hogy ezen utóbbi tétel és az ezt követő mintegy 100.000 pengőt kitevő, elsőbbséggel bíró köztartozások kielégítése után a többi, külön kielégítési joggal nem bíró követelések, — amelyek közé az 1930-ban leszállított nyersanyagért járó és az interpelláció tárgyát képező 36.000 pengő kisgazdakövetelések is tartoznak, — a vállalat vagyonában milyen fedezetet találnak, ma még nem állapítható meg. A szóbanforgó kisgazdakövetelések tehát a zárgondnokság alatt álló- Fiedler János Lenipari Rt. fizetésképtelenségében a fennálló törvényes rendelkezések szerint az elsőbbséggel bíró fentebb említett 270.000 pengő lentermelési előleg és 100.000 pengő köztartozás után következő egyéb hitelezők követelésével egyenlő elbírálás alá esnek és így a zárgondnok által csakis az utóbbiak megkárosításával elégíthetők ki. Az interpelláló képviselő úr a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett viszonválaszában még azt a megoldási módot is felvetette, hogy az ezen kisgazdahitelezők kielégítéséből kifolyólag előállható esetleges veszteség azon garancia terhére számoltassék el, melyet tárcám a fentemlített kölcsönért annak 30%-a erejéig mint hiányszavatosságot vállalt. A szóbanforgó kisgazdakövetelések azonban az állami garanciával semmiféle összefüggésbe nem hozhatók, s ezt a javaslatát az interpelláló t. képviselő úr sem érthette másként, csak úgy, hogy amennyiben a garancia következtében az államra nézve fizetési kötelezettség egyáltalán nem, vagy nem oly összegben áll be, ami a garancia teljes összegét kimerítené, a garanciaösszegből, vagy annak maradványából a Fiedler-cég Jielyett az említett kisgazdakövetelések egyenlíttessenek ki. Ez a megoldás azonban a garanciától füg27