Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-102
^^^ Az országgyűlés képviselőházának 102. pártszervezeti munkát. Azért, t. Kép viselőiház, amit elmondtak előttem már annyian itt; azért, hogy 21 napszámosnak — mint ugyancsak a szegeùi törvényszék előtt folyó perben kitűnt, — perbe kelljen szállni egy hatalmas uradalom tulajdonosával, őrgróf Pallavicini Alfonzzal azért, mert az őrgróf úr bebiztosítja ugyan a cselédlakásokat, de amikor valamelyik leég és a szerencsétlen embereknek ottvész minden szegényes vacakja, ő felveszi a biztosítási összegeket, de ezeknek a szerencsétlen embereknek egy fillért nem ad belőle. (Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ha ez igaz, tényleg hajmeresztő dolog!) Itt van a járásbírósági tárgyalásról szóló jelentés. Azért, hogy ezek az állapotok fennállhassanak, hogy úgy járjanak az emberek csupa rongyban, hogy arról panaszkodjanak, mint az új Tiborcok, hogy nem mernek már az urak elé állani, mert mint madárijesztők, csupa rongyban nem mernek megállni előttük; azért, hogy fennálljanak azok az állapotok, hogy ahol 40 emberrel beszél valaki közülünk, a közül a 40 ember közül kettő tud írni-olvasni, mert az uradalom nem gondoskodott arról, hogy megtanulják a betűvetést; hogy ezek az állapotok fennálljanak, azért kell ezt a gonosz játékot azok ellen vinni, akik a felvilágosításért, a haladásért, ezeknek az embereknek életéért és szabadságjogaiért harcolnak. Gonosz játék ez, t. Képviselőház, de ha ránkkényszerítik, akkor mi ezt a játékot is tudjuk játszani, csak azt kell mondanunk, hogy az eredményért azután nem vállalhatunk felelősséget. Odalenn az egész közigazgatás szembeiiáll velünk és itt idéznem kell egy cikket, amely a választások idején született meg, amely azonban^ igen csekély korrekcióval a mai időkre is áll- Azt mondja: (Olvassa): «A példák világszerte arra mutatnak, hogy az uralmon maradó párt érdekében tett kortesszolgálatot, ha ez a kortesszolgálat a törvénybe ütközött is, nem szokták megtorolni. Azok a közigazgatási tisztviselők^ és alkalmazottak, àkik a maguk hivatali hatáskörének gyakorlását a pártérdek szolgálatába állították, akik úgy adtak engedélyt gyűlések tartására, úgy védték meg a gyűlések rendjét-, úgy oltalmazták meg a jelöltek testi épségét, amint azok az uralmon levő párthoz tartoztak, vagy az ellenzékhez, rendszerint büntetlenül végezték ihiyatali kortesszolgálatukat, ha a többségi párt uralmon maradt. Dehát össze lehet-e egyeztetni a törvényes . állapottal, hogy törvénybe ütköző cselekvéseket és mulasztásokat aszerint büntessenek. hogy melyik párt kerül ki győztesen a választás harcából s össze lehetne egyeztetni ezt az állapotot a közmorál követelményeivel?» Ez a néhány sor a választások idején íródott. Ugyanazt a kortesszolgálatot és pártoskodást csinálja, a közigazgatás az uralmon levő párt érdekében ma is. Ez a rendszer, amely ilyen eszközöket vesz igénybe ahhoz, hogy életben maradjon, nem érdemli meg a bizalmat; mem érdemli meg azt a bizalmat, amely ennek a felhatalmazási törvényjavaslatnak elfogadásában nyilvánulna meg, éppen azért azt nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Fenyő Miksa! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző : Aodaházi-Kasnya Béla! ülése 1932 júnhis 10-én, pénteken. 469 Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Somogyi Béla! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Farkas István! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Strausz István. Strausz István: T. Képviselőház! Megbocsát Kéthly Anna t. képviselőtársam, hogy nem kapcsolódom bele beszédébe csupán azért, mert az én beszédem tárgyköre szorosan a költségvetési törvényjavaslat területén mozog. Érdekes volt a beszéde. Ha azok a tapasztalatok, amelyeket idehozott a Ház elé, valóban tényeken alapulnak, nincs kétségem aziránt, hogy az orvoslás végett a t. kormány a szükséges vizsgálatokat elrendeli és a megfelelő intézkedéseket is megteszi. (Buchinger Manó: Nekünk vannak kétségeink!) Ez a költségvetési törvényjavaslat képet nyújt a magyar társadalom minden osztálya részéről hozandó nagy anyagi áldozatokról. Ezek az áldozatok <a mai pénziügyi és gazdasági válságban ma j dinem olyan nagy áldozatok, amilyeneket a nemzet a világháborúban hozott. De ezek aiz áldozatok a világ gazdasági és pénzügyi krízise mellett sem váltak volna ennyire pusztítóvá, amilyenné váltak, ha a Bethlen-kormány az adóztatásban előrelátóbb és. az adók felhasználásában takarékosabb lett volna. A tárgyilagos bírálathoz tartozik annak, megállapítása, hogy a külföldi államok pénzügyi és gazdasági helyzetünk mélypontra sülylyedésében egyformán részesek a Bethlen-kormánnyal. Elég, ha arra utalok, hogy a tisztán erőszak alapján létesült trianoni békeszerződés után állandóan külföldiek vizsgálták államháztartásunkat főleg abból a szempontból, hogy életképes-e? A különfélénél különfélébb külföldi vizsgálatok egyenesen megnyugtatni törekedtek a Bethlen-kormányon keresztül a nemzetet, hogy megcsonkítottságában is képes nyugodt állami életet élni. Ily előzmények után formálódott ki a külföldi államoknak az a tanácsa, hogy a költségvetési hiányok fedezetére, de főleg valutánk megalapozása végett vegyünk fel nemzetközi kölcsönt. A magyar pénzügyi és gazdasági szakértők a tanácsolt kölcsön szükséges összegét 500 millió aranykoronában vélték megállapítani. A Nemzetek Szövetsége a kiküldött szakértők véleménye alapján a felveendő kölcsönt 250 millió aranykoronára szállította le. Ugyanakkor a kiadások költségvetési határát a közigazgatásra és az üzemekre nézve összesen 756 millió aranykoronában állapította meg, de e mellett helyeselte az 1922. évben hozott adótörvényekben megszabott adóalapokat és az adókivetési kulcsok túlnagy^ mértéket. A költségvetésben a bevételi előirányzatnak a kiadásokéhoz kellett simulnia. Az előirányzott adókkal szemben omlott a nagyobb adóbevételi hozadék az állam kasszájába, mert tudvalevő, hogy az adó kivetése nem a költségvetési előirányzat, hanem az adótörvények alapján történik. Ezen, jórészt a költségvetésen kívül álló adóztatási rendszer folytán évről-évre nagy zárszámadási feleslegek jelentkeztek, amelyeknek legnagyobb részét a kormány a Nemzetek Szövetségének asszisztenciája mellett a saját maga által választott célokra használta fel. 63*
