Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. szíves, képviselő úr, járja ki nekem azt, hogy, ha már egyszer megengedi egy rendelet, leg­alább magam lehessek a zárgondnok és ne kell­jen ezért külön kiadásba verni magamat. Nagyon szomorú helyzet ez. Ezen a leg­sürgősebben kell segíteni, és én erről a helyről fogom kérni a kormányt arra, hogy ezt még a nyári szünet előtt valahogyan akadályozza meg. (Elénk helyeslés, taps a jobb- és balolda­lon és a középen.) Egy másik ember odahozza a számlát és számlán kimutatja azt, hogy 1200 pengő tar­tozása után a költség 846 pengőt tesz ki. (Ügy van! Ügy van! jobb- és half elől ) így tönkre lehet tenni az egész országot (Berki Gyula: Egyszerűen betyárság!) és éppen azt a falu­népét, amelyre mindenkor támaszkodott és támaszkodhatott is az ország és amely a jövő­ben is hivatott ennek a szerencsétlen ország­nak fenntartására, előbbrevitelére és határai­nak visszaszerzésére is. (Ügy van! Ügy van!) Ez a nép birkatürelmével még mindig tűr, de nem tudom, hogy meddig fog tűrni. (Mojzes János: Nagyon türelmes birka! — Kun Béla: Kényszerítsék a kormányt, hogy csinálják meg! — Dinich Ödön: Tessék rászorítani a kormányt! — Klein Antal: Miért nem hall­gatja meg a kormány ezeket az igaz szavakati) A bajok egész sorozatát lehetne itt fel­hozni. Nem lehet eleget beszélni a magyar nemzet kínos helyzetéről, a magyar nemzet mai lehetetlen állapotáról. Nagyon szeretném, ha megvalósulhatna, amit Gaal Gaston képvi­selőtársam mondott... (Klein Antal: Mi az akadálya"? Ki akadályozza meg?) T. képviselő­társam, először hadd fejezzem be a mondatot. Míg be nem fejezem, addig méltóztassék ön­magától megkérdezni, mert nem tudja még, hogy mit akarok mondani. Nagyon szeretném, ha megvalósulna Gaal Gaston képviselő úrnak az az óhaja, hogy minden igaz magyar hazafi, minden egyes magyar állampolgár legyen en­nek a magyar hazának igazi közkatonája és érzezze .át, hogy vannak nála sokkal rosszabb helyzetben lévő emberek, juttassanak egy falat kenyeret azoknak, akik napokon keresztül nem tudnak élelemhez jutni. (Jánossy Gábor: Mun­kát sem találnak!) Hiszen a munkásság hely­zete is össze van ezzel kötve. Ha a földmívelőosztálynak, a gazdatársa­dalomnak egyáltalában nincsen bevétele, ha terményeit értékesíteni egyáltalában nem tudja, ha állatai az állatok értékének leromlása mellett is értékesíthetetlenek, úgyhogy pénzt nem kap értük, akkor miből fizessen! Csinál­tathat-e az ruhát, elmehet-e a boltba vásá­rolni? Hiszen hitelt már nem adnak neki. Na­gyon jól tudja a kereskedő is, hogy ha hitelt ad, akkor csak halogatás következik és a jó Isten tudja, mikor kapja meg árujának az ér­tékét. A munkásoknak pedig munkát éppen nem adnak, már pedig ha a munkásoknak munkát nem adnak, ez hazaellenes cselekedet, mert ami munkát ma elvégeztetnek, bár­milyen kis munka is legyen, az csak a nemzet javát szolgálja. Ha azonban ez a munka el­marad és különösen ha örökre elmarad, ez az elmaradt munka nemzeti veszteség és a nemzet vagyonának leromlását idézi elő. Mindezek felsorolása mellett egy határo­zati javaslatot szeretnék benyújtani, amelyet az igen t. Ház minden egyes tagjának elfoga­dásra ajánlok. (Halljuk! Halljuk! — Klein Antal: És a kormánynak is ajánlja!) T. képvi­selőtársam, hogy a kormány elfogadja-e. az más kérdés, de remélem, bogy elfogadja, (Klein KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ IX. ülése 1932 június 9-én, csütörtökön. 383 Antal: Es hajtsa is végre! — Elnök csenget.) Határozati javaslatom a következő (ol­vassa): «Az a megdöbbentő gazdasági lerom­lás, amely a mezőgazdasági népességet fojto­gatja, halaszthatatlanná tette, hogy <a kormány részéről megfelelő intézkedések jöjjenek. (Úgy van! Ügy van! a Ház minden odlalán.) Uta­sítja ennélfogva a Képviselőház a kormányt, hogy az általános közóhajnak és a Képviselő­ház pártokra való tekintet nélkül megnyilvá­nult egyöntetű véleményének engedve, a lehető legrövidebb időn belül az egyetemes nemzet­gazdasági érdekek figyelembevételével tegyen intézkedéseket: 1. a bel- és külföldi kamatnak a magyar föld teherbírásával arányos mérséklésére, kü­lönös figyelemmel a földmíves- és kisiparos­exit-ztenciákra (Elénk helyeslés.); 2. a termény árának külkereskedelmi szer­ződések kötésével vagy más módon megfelelő színvonalon való tartására (Elénk helyeslés); 3. Az eladósodott gazdák, kisiparosok és kiskereskedők kamat- és tőketartozásának álta­lános rendezésére (Helyeslés a jobb- és a balol­dalon. — Berki Gyula: Majd a bankárok is engednek, ha mi engedtünk a bor árából!); 4. nemzetgazdaságilag a fogyasztókra ká­ros kartellek visszaéléseinek megszüntetésére (Erdélyi Aladár: Még egy szénkormánybiz­tost! — Klein Antal: Egy élesztőkormánybiz­tos is kellene!); 5. A sürgős gazdasági kérdések megoldása után alkalmas időben a titkos választójog tör­vén y beiktatására. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a baloldalon. — Felkiáltások balfelől: Már most! — Farkas István: Első pontnak a titkos választójogot kell venni! — Kun Béla: Mi lesz akkor, ha a kormány meg­hallgatja és szegreakasztja? Mi lesz a kon­zekvencia?) Elnök: Kun Béla képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. (Mojzes János: Azt fogják mondani, hogy nem alkalmas az idő!) Mojzes képviselő urat is kérem, tessék csendben ma­radni. (Zaj a Ház minden oldalán) Tessék csendben meghallgatni a szónokot, hogy befe­jezhesse beszédét. Csizmadia András: T. Képviselőház! Nem hinném, hogy akadna képviselő ebben ä Ház­ban, aki talán ennek a határozati javaslatnak ellentmondhatna. (Zaj a Ház minden oldalán. — Farkas István: Csak meg kell fordítani a tételt! Először a titkos választójog és új par­lament!) Elnök: Farkas István képviselő urat is ké­rem, maradjon csendben. (Dinnyés Lajos: A szavazásnál ott. legyenek!) Dinnyés képviselő urat is kérem, maradjon csendben. (Berki Gyula: Nem privilégiuma senkinek a választó­jog követelése!) Berki képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Csizmadia András; Nem fontos az, hogy ki képviselő, nem fontos az, hogy ki nem kép­viselő, még az sem fontos, hogy kép visel ő r ma­radok-e, vagy nem maradok. (Jánossy Gábor: Ügy van! Fő az egészség!) Nem hinném, hogy rajtam észrevehették volna, hogy nagyon ra­gaszkodom a mandátumomhoz, csak kötelessé­gem, hogy amit lehet, mindent megtegyek. (Zaj.) De áttérek a falusi hiteléletre. Ez nem is falusi kérdés, hanem általános kérdés. (Buchin­ger Manó: Űri szomszédaiktól megtanulták a csavarintást! — Jánossy Gábor: Egyenes ma­gyar beszéd!) Nem szoktam csavarintással fog­' lalkozni! Mi nem értünk hozzá! (Zaj.) 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom