Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-100
Az országgyűlés képviselőházának 1 baloldalon: Mi szükség van erref) A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék AndaháziKasnya. képviselő, úr interpellációjának szövegét fél olvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Bauxit-Trust A. Gr. részvényeit a Budapesti Árú- és Értéktőzsdére szabálytalanul vezették be, hogy későhb az értékpapírok árfolyamainak megengedhetetlen eszközökkel történt felhajtása következtében a kis részvénytulajdonosok teljesen áldozatul estek? Hajlandó-e a miniszter úr odahaitni, hogy a jövőben a Tőzsdetanács a tőzsde szabályait betartsa és hajlandó-e a miniszter úr felügyeleti jogánál fogva kivizsgáltatni, hogy miként volt az lehetséges, hogy a kotírozást kérvényező egy és ugyanazon személy lehessen. Andaházi-Kasnya Béla s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Mozgás.) Csendet kérek képviselő urakAndaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselőházi A pénzügyminiszter úr expozéjában nagyon szépen rámutatott arra, hogy pénzügyi szempontból milyen rendkívül nagy horderővel bír a bizalom és hogy egyes képviselő urak — és különösen célzást tett az ellenzékre — úgy viselkednek, mintha tőkeellenesek Volnának. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy — sajnos — vannak bizonyos jelenségek, amelyek tőkeellenes hangulatot csinálnak ebben az országban, amelyek feltétlenül megakadályozandók volnának, de amelyek legelsősorban azoknak állana érdekében, akik ezt a tőkeellenes hangulatot — sajnos — képviselik. Ennek kapcsán rá akarok mutatni a Bauxit-TrustActiengesellsehaft nevű zürichi vállalatnak a magyar tőzsdére történt bevezetésére. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt a részvénytársaságot, illetve ezt az értékpapírt a magyar tőzsdére a tőzsdeszabályzat mellőzésével és a magyar kereskedelmi törvények betartása nélkül vezették be. Hogy ez milyen rendkívül káros következményekkel jár, azt a későbbiekben leszek bátor bemutatni. A Bauxit-Trust Actienges ellschaft név alatt 1923-ban Zürichben túlnyomóan magyar érdekeltséggel megalakult egy részvénytársaság, amely magát az ottani törvények szerint a cégjegyzékbe be is jegyeztette. Ez azt jelenti, hogy ez kifejezetten zürichi, tehát svájci részvénytársaság. A magyarországi kereskedelmi törvény, az 1875 : XXXVII. te. 210. §-a kimondja, hogy a külföldi részvénytársaságok, ha üzleteiket a magyar korona országaiban saját cégük alatt fiókintézetek, vagy ügynökségek által folytatni kívánják, kötelesek az üzlet megkezdése előtt cégüket azon törvényszéknél bejegyezni, amelynek kerületében a fiókintézetet, vagy az ügynökséget felállítani szándékoznak. A törvény ime kifejezetten megmondja, hogy ez a zürichi Trust Actiengesellsohaft csak úgy jöhetett volna Magyarországra, illetőleg törvényes ténykedést csak úgy fejthetett volna ki, ha itt is bejegyezte volna magát a cégbíróságnál. Ezzel szemben mit látunk igen t. képviselőtársaim 1 ? Azt látjuk, hogy a pesti érték- és árutőzsde ennek a részvénytársaságnak a papírjait bevezette a magyar tőzsdére, szóval bevezette egy zürichi részvénytársaság papírjait a magyar tőzsdére minden törvény és szabály KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX, ). ülése 1932 június 8-án, szerdán. 347 ellenére. A tőzsdeszabályzat ugyanis a következőképpen rendelkezik. A budapesti értéktőzsde 1897. évi december 1-én életbeléptetett szabályzata 8. §-ában kimondja, hogy (olvassa): «A részvénytársaság által kibocsátott értékpapíroknál a fentebbi kellékeken kívül az is igazolandó, hogy a bejegyeztetni kívánt értékpapír a társaság hazájának valamelyik tőzsdéjén már tőzsdei árjegyzés tárgyát képezi. Ennek igazolásától a tőzsdetanács eltekinthet.» Itt tehát két szabálytalanság történt. Az egyik szabálytalanság az, hogy egy külföldi részvénytársaság itt nem cégjegyezteti magát, a másik pedig az, hogy a tőzsde tanácsa szabálytalanul és minden rend ellenére vezette, illetőleg kotírozta ezeket a papírokat, holott a tőzsdetanács rendelkezése szerint ez csak abban az esetben volna bevezethető, ha ott Zürichben, Brüsszelben, Baselben, vagy bármely más svájci, vagy bárhol másutt a világon levő tőzsdén be volna jegyezve. Meg kell állapítanom, hogy ennek a túlnyomóan magyar érdekeltségbői álló svájci részvénytársaságnak külföldön egyáltalán nincsen részvénye, csak itt Budapesten. Mit jelent ez"? Ez azt jelenti, hogy van Zürichben egy magyar érdekeltség bejegyzett cégjegyzéssel, de nincsenek ott részVények, itt ellenben Budapesten van egy be nem jegyzett részvénytársaság, de itt fluktuálnak az összes részvények, és nincsen felelős igazgatóság, amelyet felelősségre lehetne vonni. Ez tulajdonképpen nem tekinthető másnak, mint szisztematizálását annak a kijátszásnak, amely arra irányul, hogy ne lehessen felelősségre vonni szükség esetén a részvényesek részéről az igazgatóságot, mert itt a részvényes igazgatósággal nem találja magát szemben, illetőleg ilyen nincs is, ellenben Zürichben van igazgatóság, de ottan nincsen részvényes. A részvénytársaság igazgatója ellenben itt székel Budapesten, hogy miért, ezt is mindjárt látni fogjuk. A részvénytársaság igazgatója ugyanis nem annyira a részvénytársaságot vezeti Zürichben, mint egyedül és kizárólag a tőzsdét irányítja Budapesten. A tőzsdei szabályzat azért is előírja a külföldi részvények bevezetését a hazájuk tőzsdéjén, mert ezáltal válik lehetetlenné, hogy a részvényekkel üzérkedések történhessenek azon a címen, hogy felhajtják az árat és hazájukból, ahol pedig effektive ismerik azoknak a részvényeknek értékét, kvázi árszabályozóképpen szolgálhassanak a mesterséges felhajtással szemben. Itt rá kell mutatnom, hogy a mintegy 3 millió svájci frankkal megalakult részvénytársaság micsoda rendkívül bűnös és megengedhetetlen manipulációt végzett éveken át ebben az országban és mind a mai napig megtorlatlanul. Felkeli hívnom a képviselőtársaim figyelmét, méltóztassanak visszaemlékezni Franciaországban annak a bizonyos Hanau asszonynak esetére, az úgynevezett Oustricbotrányra, amikor a Snia Viscosa részvény 450 frankról 50 frankra esett, ennek következménye kormányválság volt, sőt a közönség felháborodása minisztert buktatott és parlamenti bizottság kiküldését eredményezte. (Felkiáltások a baloldalon: Megbuktatta Tardieutf) Nem kisebb minisztert, mint Tardieut. Ezzel szemben mi történt itt nálunk? Semmi! Ki kell jelentenem, hogy az az Oustricbotrány, az a Hanau-féle botrány, amely Párizsban történt, elenyésző csekélység azzal szemben, amely itt a Bauxit-részvényekkel töritént. Elenyésző csekélység azért, mert ott leg47
