Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-100
326 Az országgyűlés képviselőházának lölt s amely nézetem szerint is az egyedül járható út. T. Ház! Sajnos, ma a mezőgazdaság értékesítési viszonyai olyan kilátástalanok, oly szomorúak, hogy e téren a legkevesebb fantáziát sem látom. A kormányzatnak természetesen minden lehetőt el kell követnie arra nézve, hogy lehetőleg kedvező kereskedelmi szerződések által az agrártermelés terményeit értékesíteni tudja. Méltóztassanak azonban megengedni, arra a kérdésre, hogy a kedvező értékesítésre van-e komoly kilátás, én^ bizony igenlő választ nem mernék adni. Őszintén megvallva, nem látok fantáziát semmiféle irányban. Az európai politikában nem látok olyan eseményt, oly eszmét felmerülni, amely alapot adna nekünk arra nézve, hogy ez az agrárkrízis rövidesen megoldódnék. Számunkra tehát nem marad más hátra, minthogy igenis itthon, bent kell nekünk úgy berendezkednünk, hogy részben mezőgazdaságunk prosperitását biztosítani tudjuk, de a mellett igenis az összes társadalmi rétegeknek is a kenyeret, a megélhetést meg tudjuk adni. (Helyeslés.) Más módot nem látok, mint az itthon ilyen módon való berendezkedést és e téren igenis én a kormánytól, elsősorban pedig a mélyen t. pénzügyminiszter úrtól várom azokat az intézkedéseket, amelyek a viszonyok enyhítésére alkalmasak. Nézetem szerint ezek az intézkedések a következők volnának. Elsősorban is a kamatláb általános mérséklése, (Helyeslés.) a földbirtokot terhelő adóssás: rendezése, a közteherviselés arányosítása (Helyeslés.) és — méltóztassanak megengedni, hogy ennél a tárcánál hozom elő — a munkanélküliségnek feltétlenül, minden körülmények között való megoldása. Nem akarok a kamatláb mérséklésének kérdésével hosszasabban foglalkozni, annál kevésbbé, mert hiszen e téren igazán általánosan elismert szakemberek nyilatkoztak már, akik szintén a kamatláb mérséklését kívánták. (Felkiáltások a jobboldalon: Erőteljes mérsékléséti ) Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy itt igen nehéz és bonyolult kérdéssel állunk szemben, mely kérdés szabályozása már régi, mindenesetre el kell ismernem, hogy a gyakorlati életben bevált közgazdasági és gazdasági törvények által korlátok közé van szorítva. Teljesen meg tudom tehát érteni, hogy a pénzügyminiszter úr felelősségének tudatában ragaszkodik e téren ezekhez a gazdasági törvényekhez, amelyeknek helyességét részére feltétlenül egy életnek tapasztalata adta meg. T. Ház! En szintén osztozom ebben a felelősségérzetben, osztozom a legteljesebb mértékben, viszont azonban méltóztassanak megengedni, fokozottabban érzem a felelősséget a nemzettel, a mindennél jobban szeretett testvéri közösséggel szemben. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez a felelősségérzetem pedig igenis azt diktálja, hogy nincs olyan dolog, amelynek a nemzet boldogulását, a nemzet érdekét feláldozni hajlandó lennék. (Élénk helyeslés a jobboldalon-) Már pedig, méltóztassanak megengedni, kétségtelen, hogy a kamatkérdés megoldása ma egy a nemzet életével. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én tehát a mai súlyos viszonyok között sehogyan sem tudnám magamévá tenni azt a politikát, amely a kamatláb lényeges mérséklése elől elzárkózik, hiszen azt hiszem pártkülönbség nélkül megállapíthatjuk, hogy a lOÓ. ülése 1932 június 8-án, szerdán. termelés egyik ága sem bírja el a kamatnak a mai magas fokát. Ez általánosan elismert és megdönthetetlen igazság. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Különösen nem bírja ezt a kamatot elviselni éppen az előbb felhozott indokoknál fogva a mezőgazdaság, amely teljesen lehetetlen értékesítési viszonyok köizé került és ha ehhez még a földárak óriási katasztrofális zuhanását is hozzászámítjuk^ ma igenis az a helyzet, hogy ha ebben az irányban sürgős' radikális orvoslás és intézkedés nem történik, (Farkas Elemér: Még a termés betakarítása előtt!) abban az esetben nemcsak a földbirtok eladósodása fog ugrásszerűen emelkedni, nemcsak a kamat fogja teljesen felemészteni a magyar földet, hanem — amire a, legnagyobb súlyt fektetem — ez a föld kicsúszik annak a rétegnek a kezéből, amely réteg ennek a nemzetnek ezer évig a gerincét képezte. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: Egy új Jókai új földesurakról fog írni borzalmas regényt!) Ki fog csúszni a magyar föld éppen azoknak a rétegeknek a kezéből, amely rétegekre ez a nemzet ezer éyig^ mindig támaszkodott, amelyre mindig számíthatott, akár pénz, akár egyéb áldozatról volt szó, sőt még akkor is amikor ezérí a hazáért életet, vért kellett áldozni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: Es biztosan nincsenek benne azoknak a névsorában, akik kivitték vagyonukat a külföldre! — Felkiáltások a jobboldalon: Ebben egyetértünk!) A nemzetfenntartó birtokosságot és vele a nagy célok szolgálatában is testben és lélekben összeforrott kisgazdaosztályt elpusztulni nem engedhetjük. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt a társadalmi osztályt igenis meg kell menteni még abban az esetben is, ha ez régi közgazdasági elméletek (Felkiáltások a jobboldalon: Nem váltak be!) rombadöntését jelentené, vagy ha a mentési munka elkerülhetetlenné tenné talán azt is, hogy egyes tőkeérdekeltségek képzelt, de a mai viszonyok között jogosulatlan igényei ezáltal korlátozást szenvednének. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elismerem, hogy a mezőgazdaságnak ezt a súlyos eladósodását talán egyeseknek meggondolatlan költekezése is elősegítette, ez, a kérdés azonban engem nem érdekel akkor, amikor azt látom, hogy igenis a nagy többség teljesen hibáján kívül sodródott ebbe a súlyos. katasztrofális helyzetbe. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Igenis segíteni kell ezeken az életveszélyben forgó osztályokon, mert erre a rétegre, amint azt már az előbb is kifejtettem, ennek a- nemzetnek feltétlenül szüksége van, szüksége van pedig nemcsak ennek az, országnak fenntartása érdekében, hanem szüksége van a mindennél szentebb nagy magyar célok megvalósítása érdekében is. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ennek az osztálynak az érdeke a nemzet érdekét jelenti és méltóztassanak megengedni, én a nemzet ér dekét semmiféle elméletnek feláldozni hajlandó nem vagyok. A kamatredukciót tehát sürgősen és feltétlenül meg kell oldani. A másik kérdés, amelyet sürgősen meg kell oldanunk, a földteherrendezés kérdése, még pedig ugyanazon indokok által alátámasztva, amelyeket a kamatkérdés megoldásánál előadni bátor voltam. Elismerem, hogy a kamatleszállítással, illetve ha a kamatláb lényeges redukciója megtörténik, ezen a téren már feltétlenül nagy lépéssel haladtunk volna -a földteherrendezés felé is. Feltétlenül