Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

26 Az országgyűlés képviselőházának 9, pontra sem, mint Lengyelország két évvel ez­előtt tette, amikor nagy rozstermése volt és attól való félelmében, hogy az a nyakán ma­rad, dömpingárakon tolta ki nagy rozsfelesle­geit és tavasszal azután, amikor valóságos éh­ség fenyegette népét, dupla áron, vagy még drágábban volt kénytelen behozni külföldről a megfelelő rozsmennyiséget. A belföldi piac kérdését senki • sem tette olyan szakszerű tanulmány tárgyává, mint Czettler Jenő t. képviselőtársam (Ügy van! Ügy van!) aki nem ugyan a mostani vita során, hanem már évek óta szóban és írásban állandóan, azt mondhatnám, hogy talán az egyetlen apostola itt ebben az országban a belföldi piac jó megszervezésének- (Ügy van!) Első pillanatra el sem képzelhető, milyen óriási fontossággal bír a belföldi piac meg­szervezése az export tekintetében, abban a tekintetben, hogy milyen nagy megtakarításo­kat jelent egy nemzet gazdaságának, mennyi jövedelemtöbbletet ad az érdekelt körzetek gazdáinak és ugyancsak mekkora megtakarí­tásokat biztosít és mennyivel jobb ellátást jelent a fogyasztóközönségnek. Az bizonyos, hogy a belső piac organizációja nagy körül­tekintést, praktikus érzést és sok fáradtságot kíván az érdekeltek részéről, de sok tudást, kitartást és türelemmel párosult energiát is. Én nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, méltóztassék belemélyedni ebbe a kérdésbe. Méltóztassék elhinni, ez sokkal nagyobb hord­erejű kérdés, mint amennyire elsői pillanatra látszik. Egy jól megszervezett belföldi áru­forgalomnál és piacnál nem fog előfordulni az, hogy az áruk és termények ide-oda legye­nek fuvarozva, kocsikáztatva, ami mind szapo­rítja, gyarapítja a költséget, egyrészt lenyomja a termelőnél az árakat, másrészt pedig sokkal nagyobb összegeket kell a fogyasztóknak ki­adni azért a portékáért, amelyet ők sokkal kisebb távolságról sokkal olcsóbban tudnának megszerezni. (Ügy van!) Az export kérdésénél meg akarom még említeni a mélyen t. miniszter úrnak, hogy a gyümölcsexportnál a csemege-szőlő export­jára is legyen figyelemmel. Figyelmébe aján­lom, hogy a Dunántúl egy része, különösen Zalának párhuzamos dombos völgyei, amelyek északról délre húzódnak és közben-közben meg vannak szakítva, az a dombvidék alkalmas a valóságos gyümölcstartománnyá való át­alakításra. Talaja, napja, klímája, mind a legalkalmasabb arra, hogy sokkal kiválóbb, jobb és ízletesebb gyümölcsöd teremjen, mint akár Déltirol, akár Kalifornia. Azonban a növényvédelmi szereknél kellene razziát tar­tani, mert lehetetlen dolog, hogy ilyen drága növényvédelmi szerek mellett, ilyen drága mű­trágya mellett, ilyen drága állatvédelem mel­lett a gazda be tudjon rendezkedni arra. hogy több és jobb termelést űzzön, hogy termékeit és állatait meg tudja védeni a károsodástól, a férgesedéstől ; ,' és egyéb bántalmaktól. (Éber Antal: A műtrágyát olcsón eladtuk Német­országnak!) Mi kilószázalékonkint kapjuk 48 fillérért és voltak vármegyék, amelyek 56 fil­lérért kapták kilószázalékonként- (Éber Antal: Mi exportálunk Németországba műtrágyát!) Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy az idén én is mint kisgazda, bojkottáltam a műtrágya­gyárakat azért, hogy személyemmel és csekély fogyasztásommal is hozzájáruljak ehhez a bojkotthoz, (Élénk helyeslés,) hogy a mű­trágyagyárak végre észretérjenek és lássák, hogy olcsó árakkal sokkal nagyobb forgalmat '. ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, tudnának elérni, mint amennyit ilyen magas árak mellett elérnek. (Ügy van!) A termelés átalakítására van egy új tétel beállítva a költségvetésbe, 500.000 pengővel Ez egy újabb jelszó. Én nem mondom, hogy bizo­nyos mértékben nem szükséges az átalakítás. Előbb voltam bátor éppen a gyümölcstermelés nél rámutatni, hogy Zala bizonyos mértékig alkalmas a termelés ilyen átalakítására, de azt hiszem, a miniszter úr osztozni fog az én meg­győződésemben, mert mint gazda, tudja, hogy a mezőgazdaság átalakítása nem olyan kérdés, mint például a gyáripar átalakítása, ahol jó mérnökökön, jó gépeken és előmunkásokon kí­vül semmi egyéb sem szükséges, hanem hogy a mezőgazdaság átalakítása a kiváló szakembere­ken és a megfelelő tőkén kívül is sok mindentől, száz és ezer dologtól függ, legelőször magától az Úristentől, azután a talajviszonyoktól, a klimá­#61, a felvevő piacoktól, a hazai piacoktól és száz és száz mindenféle egyébtől. (Hódossy Gedeon: Az esőtől.) Néhányszor már megütöttük az or­runkat az átalakításnál, mikor át akartunk térni speciális növénytermelésre, amikor koriandert, köményt, mákot, napraforgót, ezt vagy amazt termeltünk. Mindannyiszor a konjunktúra után ütöttük bele az orrunkat, úgy hogy mire a ter­melés átalakítása megtörtént, addigra az árak teljesen lezuhantak és a mi terményeink érték­telenekké váltak. Elnök: A képviselői úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. Gyömörey Sándor: Az elnök úr figyelmez­meztetésére azonnal be fogom fejezni beszéde met. Még csak azt szeretném megjegyezni, hogy nem fogadom el sok képviselőtársamnak azt a figyelmeztetését, hogy minden bajnak, amely itt van, oka a múlt, vagy a jelenlegi kormány, nem mintha túlságosan akarnám védeni azokat a gazdasági hibákat, melyeket a múlt kormány elkövetett és a jelen kormány is elkövet. (Welt­ner Jakab: Nem is lehet!) Nem is akarom vé­deni, de minden józanul gondolkodó embernek látnia és tudnia kell, — ha körültekintett a vi­lágban, — (Ügy van! jobbfelől.) Amerika, Anglia nehéz küzdelmét (Kuna P. András: "Ügy van! Ügy van!) és azt, hogy bizony"nem egye­dül a kormányokon múlik minden. Nem szabad ilyen szavakkal kimenni a nép közé (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) r és a népet ilyen szavakkal még jobban elkeseríteni, hiszen elég keserű, elég nehéz a helyzete« hanem ehelyett inkább türelemre kell biztatni a népet (Kuna P. And­rás: Kitartásra!) és kitartásra, mert ha elve­szítjük bizalmunkat és kitartásunkat, akkor egyáltalában nem tudunk zöldágra vergődni. Hogy a kormányban a jóigyekezet meg­van, azt látom. Hogy azonban nem abban a tempóban cselekszik, alhogyan én szeretném, azt ie látom. Abban a reményben t tehát, hogy a kormány — mint beszédem elején már rámu­tattam— egy ilyen tanácsot hív össze, amely sürgősen tanácskozik, majd a kormány nedig sürgősen cselekszik, még pedig a törvényhozás útján, a földmívelésügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés. éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Brandt Vilmos .iegyző: Éber Antal. Éber Antal: T. Képviselőház! Kállay Mik­lés mélyen t. képviselőtársam, — szerintem ösz­szefüggésben a földmívelésügyi tárcával — mert végre is a mezőgazdaság nagy problémái ennek a tárcának keretébe tartoznak, — a transzfermoratóriumnak és a belső kamatle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom