Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-100

Az országgyűlés képviselőházának 100. ülése 1932. évi június hó 8-án, szerdán, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1932/33. évi állami költségvetés pénzügyi tárcájának részletes tárgyalása. Felszólaltak az 1. címhez : Pintér László, Klein Antal, gróf Festetics Sándor, Mojzes János, Usetty Béla, őrgróf Pallavicini György, Meskó Zoltán, Malasits Géza, Takách Géza, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Fáy István, Fenyő Miksa, Szabóky Jenő, Pakots József, Farkas Tibor, Téglássy Béla, Kéthly Anna. — A vita bezárása után beszédet mondott : báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. — A miniszterelnök benyújtja az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI. tcikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. — Temesváry Imre előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az 1932/33. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Andaházi-Kasnya Béla interpellációja — a kereskedelemügyi miniszterhez — a Bauxit-Trust A.-G. részvényeinek a budapesti áru- és értéktőzsdére történt szabálytalan bevezetése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, báró Korányi Frigyes. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Abaúj -Torna vármegye közönségének feliratát az új összeférhetlenségi törvény megalkotása tárgyában, továbbá Szatmár, Ugoesa és Bereg vármegyék közönségének feliratát a trianoni békeszerződés sürgős revíziója, illetve az öregség, rokkantság és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról intézkedő törvény egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Abaúj-Torna vármegye közönségének feliratát, minthogy az összeférhetlenségi törvényjavaslattal az igazságügyi és közjogi bizottság most foglalkozik, a Ház kiadja e bizottságoknak a javaslattal való együttes tárgyalás céljából. Szatmár, Ugoesa és Bereg vármegyék feliratait pedig előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a Ház a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirendünk szerint következik a pénzügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteknek és állami üzemek költségvetésének részletes tárgyalása. A jegyző úr lesz szíves a pénzügyi tárca költségvetésének 1. címét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Központi igazgatás.» Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Képviselőház! A miniszKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. 42 ter úr tegnapi beszéde, amelyet a költségvetési vitához elmondott, széles körökben, általában megnyugvást keltett és elismerést érdemelt ki. Orülönk, hogy a pénzügyminiszter úr végre felelős helyről is kimondotta azt, hogy ha külföldi hitelezőinkben nem kerekedik felül a belátás, a kormány kénytelen lesz egyoldalú rendelkezéseket foganatosítani. A tegnapi francia kormánynyilatkozat, amelyet Herriot francia miniszterelnök elmondott, többek között azt a mondatot tartalmazza: A népeknek nagy a nyomora és Franciaország nem közömbös a nyomor iránt. Mi ilyen és hasonló nyilatkozatokat ismételten hallunk a külföld részéről, azonban ez az eljárás mindig emlékeztet az operettnek ama jelenetére, amely úgy szól, hogy: A gróf a vízbe fúl! Siessünk, mentsük meg őt! — de míg a kar ezt . egy félórán keresztül énekli, addig a gróf tényleg vígan belefullad a vízbe. (Jánossy Gábor: Nem vígan, de belefullad.) így vagyunk mi is, így vannak azok a nemzetek, amelyekről belátják, hogy nyomorban vannak, de mindig akad a külföldi nemzetek életében egy olyan momentum, amelynek megoldásához kötik a megsegítés formáját és annak megvalósítását. Majd egy német elnökválasztás, majd az amerikai elnökválasztás, majd egy porosz Landtag-választás, most pedig a hitleristák felülkerekedése, már pedig félő, hogy mi lesz, ha így halogatják a megoldást, mert a nyomor nem ismer törvényt, nem szabad tehát a segíteni akaróknak sem akadályt ismerniök, hogy mielőbb megtörténjék a segítés, mert különben, amíg ők végre elhatározzák magukat arra, hogy Európán segítsenek, addig tényleg felgyújtják Európát. (Jánossy Gábor: Bár látnám már azt a segítséget!) Ennél a címnél egynéhány kérdést kívánok szóvátenni, amelyek feltétlenül megoldásra várnak, s ezek a következők: A bírósági gyakorlatban nagyon helyes in-