Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-99

Az országgyűlés képviselőházának 99. ülése 1932 június 7-én, kedden. 255 évre megállapított költségvetéssel szemben, de ez csak a megállapított költségvetés számada­taival szemben < jelentkezik, nem pedig azon adók eredményeivel szemben, amelyeket idő­közben, a folyó költségvetési évre vonatkozó­lag kénytelen volt a kormány kivetni. így több adónemnél bizonyos mértékű visszaesést látunk, annak ellenére, hogy egyes adónemek­nél a kulcsok felemeltettek. így a forgalmiadóbevétel az 1931/32. évi 101 millió pengővel szemben 93-7 millió pengő, az illetékek előirányzata 119-4 millióval szem­ben, csak 112-6 millió pengő. Az illetékek 6-8 millió pengős csökkenéséből ötmillió pengő esik az úgynevezett fuvarozási illetékekre, amelyek most az illetékek között szerepelnek, az elmúlt esztendőkben azonban ez az összeg még a tárcabevételek között szerepelt. Ez az ötmillió pengős visszaesés a fuvarozási illeté­keknél minden bizonnyal a gazdasági élet romlásából ered, amennyiben úgy a hajózási, mint^ a vasúti fuvarozásnál sokkal kevesebb terménv és állat fuvaroztatik, mint az elmúlt esztendőben. Az illetékeknél 5-5 millió pengős csökke­nést látunk, az elmúlt évvel szemben, amit azonban részben ellensúlyoz a vagyonátruhá­zási illeték 2-2 millió pengős és a közigazga­tási illeték 1-5 millió pengős emelkedése. A fo­gyasztási adókra 82-4 millió pengő irányozta­tott elő a múlt évi 88-8 millió pengős kivetés­sel szemben. Itt a csökkenés 6-4 millió pengő. Az egyes fogyasztási adók közül különösen a szeszadó előirányzatánál nagyobb mértékű a csökenés, körülbelül 6-8 millió pengős kieséssel számolunk, de kisebb összeget remél a kor­mány a sörfogyasztásnál is, ahol szintén kö­rülbelül 1-5 millió pengő kiesést látunk. Eze­ket a kieséseket azonban némileg ellensúlyozza az ásványolajnál, remélhető 3 millió pengős emelkedés. A legnagyobb csökkenést azonban a vámjövedéknél, a dohányjövedéknél lát­juk, ahol együttvéve 72 millió pengő vissza­esés mutatkozik a múlt esztendővel szemben, (Tankovits János: Olcsóbban kell adni a do­hányt, mindjárt többen fogyasztanak.) ami voltaképpen a közigazgatás egész hiányát tel­jes egészében abszorbeálja. A helyzet tulajdonképpen az, hogy ezekkel a végrehajtott adóemelésekkel, az egyes adó­nemeknél jelentkező hiányok majdnem teljes egészében pótolhatók, ellenben a vámjövedék­nél és^ a dohányjövedéknél jelentkező hiány csak úgy volt eliminálható, hogy ezt az össze­get úgy a személyi, mint a dologi kiadások lefaragásával ellensúlyoztuk. A 72 millió kieséséből 42 millió pengő esik a vámjövedékre. Ez természetesen behozatalunk és kivitelünk lecsökkenéséből ered. Különösen akkor nagyjelentőségű az, ha összehasonlítjuk a néhány évvel ezelőtti vámbevételekkel. Tud­juk f azt. hogy két évvel ezelőtt 130 millió, az azelőtt való esztendőben pedig 150 millió pengő volt a vámbevétel. Ennek a lecsökkenésnek ta­lán egyik okozója az a devizakorlátozás, amely egy esztendő leforgása óta Magyarországon érvényesült Ugyancsak a gazdasági helyzet nagymértékű romlását mutatja a dohányfo­gyasztás visszaesése is. (Propper Sándor: Még a próbaszi vasok sem segítettek ezen?) Nem tu­dom t. képviselőtársam. Ezt méltóztassék az illetőtől megkérdezni. A dohányjövedék elő­irányzata az elmúlt évben 154 millió pengő volt- A következő költségvetési évben 30 millió pengővel kisebb összegben, 124 millió pengő­ben állapította meg a kormányzat. Ezzel szem­ben azonban miután a só elsőrendű élelmiszer, ott visszaesés az elmúlt esztendővel szemben nem várható. Áttérek mármost azi államadóssági fejezetre. Itt a helyzet az, hogy az 1931—32. évi költség­vetésben az állami adósságokra 92*1 millió pengő volt előirányozva, ezzel szemben a kö­vetkező költségvetési évre 101-6 millió pengő irányoztatott elő. Itt tehát az elmúlt évvel szemben 9-5 millió pengőnyi emelkedést látunk a kiadások terén. Ennek oka az, hogy ebben a költségvetésben több olyan kiadás fedezésé­ről kellett most már gondoskodnunk, amely eddig még nem fordult elő. Ilyen különösen az 1930 : XXXI. te. alapján felvett kincs tár jes-y­kölcsönre előirányzott 8-9 millió pengő, az 1931. évi 5%-os devizakölcsönre felvett 0-3 millió pengő, az államháztartás forgótőkével való el­látása céljából felvett kölcsönökre és egyébfüg­gő tartozások kamataira előirányzott 9-5 millió pengő. Ezenkívül kiadási többletek mutatkozz nak más tételeknél is, így kereken 817.000 pengő kiadási többletet okoznak az 1925. évi június elsejei kelettel kibocsátott frankban kamatozó 6%-os kötvények és mintegy 781.U00 pengő több­letet okoznak az 1929. évi december hó elsejei kelettel kibocsátott svájci frankban kamatozó 6%-os pénztárjegyek első tőketörlesztési rész­leteire előirányzott összegek. Továbbá egvmil­lió pengő többletet a földteherrendezés előmoz­dítása érdekében vállalt szavatosságból vár­ható kiadások többlete. Ezzel szem bien azonban egyes rovatoknál az előző évvel szemben nagyobbmérvű csökke­nés várható. Az államadósságokkal kapcsolat­ban rá kell mutatnom a Nemzeti Bankkal szem­ben fennálló tartozásokra. Tudvalevő az, hogy az Állami Jegyintézet megszűnése alkalmával 1924-ben fennállott a magyar nemzetnek a Nemzeti Bankkal szemben 158:4 millió nengő adóssága. Ez az adósság azonban évről-évre igen jelentékeny összeggel csökkentetett, úgy­hogy ez az összeg az 1932/33. évi költségvetési­ben már csak 54*1 millió pengőt tesz ki- Tudva­levő, hogy ezen adósságaink csökkentésére év­ről-évre felhasználtattak azok az összegek, ame­lyek a Nemzeti Banktól az államkincstárt ré­szesedés révén megilletnék és felhasználtattak még azok az összegek is. amelyek a váltópénz ki­verésénél mint pénzverési haszon jelentkeztek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az állam­adósságoknak tulajdonképpeni kiadásai 105*4 millió pengő, amennyiben ebben) az összegben bennifoglaltatik 3*8 millió pengő az üzemek adósságaira. Ezek az összegek azonban nem az államadóssági fejezetnél, hanem az üzemeknél vannak kiadásba helyezve. A békeszerződési terhekre vonatkozólag mes-említem, hogy az elmúlt esztendőben 9*9 millió pengő volt előirányozva, ennek követ­keztében fennálló szerződéseink értelmében voltaképpen 11*1 millió pengőt kellett volna az 1932/33. költségvetési évre előirányozni. Miután azonban ezeknek az összegeknek jelentékeny része a Hoover-moratórium alá' esik, ennek kö­vetkeztében most csak 804.000 pengő irányozta­tik elő. Vagyis csak azok az összegek irányoz­tatnaik e^ő. amelyek nem esnek a Hoover-mora­tórium alá. Ez a rész a jóvátételi fizietésekből Belgiumra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra Jugoszláviára és Portugáliára eső rész, amelyek együttvéve a jóvátételi tarto­zásoknak 7*2%-át teszik ki. Áttérve most már az állami közigazgatás nyugellátási fedezetére, itt meg kell említenem, hogy a nyugellátások a lehető legnagyobb ter­hét^ jelentik a költségvetésnek. Ezt nedig kife­jezésre juttatja különösen az a körülmény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom