Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-99

254 Az országgyűlés képviselőházának a legnagyobb következetességgel, amennyiben látjuk, hogy az 1931/32. évi költségvetésben megállapított 132-3 millió pengővel szemben most csak 105*9 millió pengő kiadás irányoz­tatok elő. így tehát a kiadáscsökkenés 26-4 mil­lió pengő. Ebből a 26*4 millió pengőből személyi járandóságokra 4 millió pengő, dologi kiadá­sokra 21-2 millió pengő, beruházásokra 1*2 mil­lió pengő esik. A kiadások csökkenése a sze­mélyi járandóságoknál természetszerűen össze­függésben áll azokkal a nagymértékű illetmény­csökkentésekkel, amelyeket az állami alkalma­zottaknál már a folyó költségvetési évben is keresztülvittünk, de összefüggésben áll azzal is, hogy a pénzügyminiszter úr 121 állást nem töltött be, amelyek már az ő tárcája kereté­ben megüresedtek. A takarékosság lehető legmesszebbmenő alkalmazásán kívül számos olyan egyszerűsí­tési és racionalizálási intézkedést tett a pénz­ügyminiszter úr, amelynek a hatása ebben a költségvetési évben még nem fog ugyan érvé­nyesülni, de annál nagyobb mértékben fog majd a következő években érvényre jutni. Itt csak egyet említek meg, az adóhivatalok kér­dését, amennyiben az eddigi 137 adóhivatalt nyolccal csökkentette a pénzügyminiszter úr. (Egy hang jobbfelől: Kevés!) így most az ed­digi 137-tel szemben csak 129 adóhivatal marad egyelőre, de a szükséghez mérten a pénzügy­miniszter úr a következő években itt is na­gyobb mértékben fog még összevonást keresz­tülvinni. (Helyeslés jobbfelől.) A megszűnt adó­hivatalok a következők: a dunaföldvári, a vá­sárosnaményi, a békési, a zalaszentgróti, a dunavecsei, a sajószentpéteri, az eleki és a rét­sági. A beruházásokra az 1931/32. évi költség­vetésben 1,392,000 pengőt irányozták elő, ebben a költségvetésben azonban összesen csak 160.000 pengő az előirányzat, amely összeg teljes egé­szében a wekerletelepi vízműtelep további ki­bővítésére használtatik fel. Ismeretes, hogy ez a vízműtelep ellátja Wekerletelepen kívül Pesterzsébet, Kispest, Csepel és Pestszentlőrinc községeket is, ahol a vízdíjakból a beruházott tőkének mind amortizációja, mind kamatai meg fognak térülni. Ami a bevételeket illeti, a tárca előirány­zata 70*4 millió pengő csökkenést mutat az előző évvel szemben, amennyiben a múlt évi előirányozás 813*6 millió pengő volt, most pedig csak 743-2 millió pengő az előirányzat. A be­vételeknek ez a nagymértékű csökkenése az okozója tulajdonképpen annak, hogy az 1932/33. évi költségvetésben a pénzügyminiszter úr ala­csonyobb színvonalon volt kénytelen a költség­vetést kiegyensúlyozni. De ez a kiegyensúlyo­zás is csak úgy volt lehetséges, hogy egyes közszolgáltatási bevételeket már a folyó költ­ségvetési évben fel kellett emelni. Hiszen is­meretes, hogy az 1931/32. évi költségvetésünk végösszege 878^ millió pengőben állapíttatott meg és a törvényhozás is így fogadta el. Idő­közben azonban, amidőn a külföldi megbízot­tak Magyarországra jöttek, a költségvetés vég­összegét 955 millióban állapították meg, ezt az összeget azonban a nagymérvű illetménycsök­kentések és dologi kiadások lefaragása révén le lehetett szállítani 890 millió pengőre és ez­zel az összeggel kellett számolni ebben a költ­ségvetési évben. Már az 1931/32. év folyamán kénytelen volt a kormányzat, miként említeni bátor voltam, több adóemeléshez nyúlni, így a házadónál az adóalap 10%-ának és a jövedelemadónál az adóalap 100%-ának megfelelő szükségadót ve­99. ülése 1982 június 7-én, kedden. tett ki. Ezenkívül a magánszolgálati viszony­ból és tantiémekből eredő jövedelem külön­adója szintén 100%. Az általános forgalmi adót, valamint a cukorrépa forgalmi adót 50%-kai, vagyis az általános forgalmi adó 2%-át 3%-ra emelte fel, és egyes illetékeket át­lag 25%-kai, a cukoradót körülbelül szintén 25%-kai emelte fel. De felemeltetett ezenkívül az ásványolaj és a mesterséges édesítőszerek adója is­Az 1932/33. költségvetési évre f azonban a házadó-alap után az általam említett 10%-os pótlék helyett, most már csak 5%-os pótlék, a jövedelemadó után a 100%-os pótlék helyett csak 30 százalékos pótlék kerül kivetésre. Ezenkívül a társulati adó után 25%, a vagyonadó után 100%, az öröklési, aján­dékozási és ingatlan vagyonátruházási il­leték és az illetékegyenérték után, valamint az okirati és törvénykezési illeték után 20% pótlék állapíttatott meg. Elrendeltetett továbbá, hogy a társulati adó egyáltalában nem lehet kevesebb, mint az illető társulat vagyonának, illetőleg saját tő­kéjének két ezreléke, ezeken kívül az adómen­tes házak után eddig érvényben volt betegápo­lási pótadómentesség most megszűnt. De külön jövedelemadóval pótlékoltattak az ingatlan eladásából származó jövedelmek is. Ezekből az adótöbbletekből körülbelül 53*2 millió pen­gőt remél a pénzügyminiszter úr. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a házadóalap utáni 10%-os és a jövedelemadó utáni 100%-os pótlék, amely most ebben a költségvetési évben érvényben van, érvénye­síttetnék az 1932/33. költségvetési évre, akkor voltaképpen 69 millió pengő többletet jelen­tene, így tehát, miként említettem, most a pénzügyminiszter úr a kontemplált adóemelé­sekből csak 53*2 millió pengő többletet remél s ennek következtében a folyó évi költségve­téssel szemben 15*2 millió pengővel kisebb összeg fogja terhelni a magyar közgazdasági életet. Az egyenesadók között a földadó yálto­zatlanul 31 millió pengő marad, amelyet azon­ban a magyar mezőgazdaság nem fog kifi­zetni, mert hiszen ismeretes, hogy a kormány által korábban kiadott rendelet, amely a me­zőgazdaság megsegítésére vonatkozik, ezt az összeget a 12*5 pengős mázsánkinti lisztfor­galmi adóból fogja bevenni. A házadó 85 millió pengőben van előirá­nyozva, amelyből 18 millió pengő esik az em­lített pótlékra, 67 millió pengői pedig magára az alapadóra- A társulati adó előirányzata 18*5 millió pengő az előző évi 21 millió pengő­vel szemben. Itt is jellegzetes, hogy az 1932/33. évre, miként említettem, bizonyos pótlékolás és a társulati adó minimalizálása is érvénye­sült és mégis kisebb összeget remél a kormány, mint amennyit a folyó évi költségvetésben eb­ből beszedett. A jövedelmi adó előirányzata 42 millió pengő, amiből kereken 10 millió pengő esik az adópótlékra és 32 millió pengő az adóalapra, amely a múlt esztendőben 41 millió pengőt tett ki. A vagyonadó 100%-os pótléka ez évben 16 millió pengőben irányoztatott elő, ezzel szemben a múlt évben a vagyonadó ezen 100 százalékos pótlékon kívül 10 millió pengőt tett ki. Ebből az adatból is látjuk, hogy a vagyon­adónál igen jelentékeny eltolódás képződött a rossz gazdasági viszonyok következtében. Az egyenesadó előirányzatában végeredményben 18*2 millió pengő többlet mutatkozik az 1931/32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom