Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-99
254 Az országgyűlés képviselőházának a legnagyobb következetességgel, amennyiben látjuk, hogy az 1931/32. évi költségvetésben megállapított 132-3 millió pengővel szemben most csak 105*9 millió pengő kiadás irányoztatok elő. így tehát a kiadáscsökkenés 26-4 millió pengő. Ebből a 26*4 millió pengőből személyi járandóságokra 4 millió pengő, dologi kiadásokra 21-2 millió pengő, beruházásokra 1*2 millió pengő esik. A kiadások csökkenése a személyi járandóságoknál természetszerűen összefüggésben áll azokkal a nagymértékű illetménycsökkentésekkel, amelyeket az állami alkalmazottaknál már a folyó költségvetési évben is keresztülvittünk, de összefüggésben áll azzal is, hogy a pénzügyminiszter úr 121 állást nem töltött be, amelyek már az ő tárcája keretében megüresedtek. A takarékosság lehető legmesszebbmenő alkalmazásán kívül számos olyan egyszerűsítési és racionalizálási intézkedést tett a pénzügyminiszter úr, amelynek a hatása ebben a költségvetési évben még nem fog ugyan érvényesülni, de annál nagyobb mértékben fog majd a következő években érvényre jutni. Itt csak egyet említek meg, az adóhivatalok kérdését, amennyiben az eddigi 137 adóhivatalt nyolccal csökkentette a pénzügyminiszter úr. (Egy hang jobbfelől: Kevés!) így most az eddigi 137-tel szemben csak 129 adóhivatal marad egyelőre, de a szükséghez mérten a pénzügyminiszter úr a következő években itt is nagyobb mértékben fog még összevonást keresztülvinni. (Helyeslés jobbfelől.) A megszűnt adóhivatalok a következők: a dunaföldvári, a vásárosnaményi, a békési, a zalaszentgróti, a dunavecsei, a sajószentpéteri, az eleki és a rétsági. A beruházásokra az 1931/32. évi költségvetésben 1,392,000 pengőt irányozták elő, ebben a költségvetésben azonban összesen csak 160.000 pengő az előirányzat, amely összeg teljes egészében a wekerletelepi vízműtelep további kibővítésére használtatik fel. Ismeretes, hogy ez a vízműtelep ellátja Wekerletelepen kívül Pesterzsébet, Kispest, Csepel és Pestszentlőrinc községeket is, ahol a vízdíjakból a beruházott tőkének mind amortizációja, mind kamatai meg fognak térülni. Ami a bevételeket illeti, a tárca előirányzata 70*4 millió pengő csökkenést mutat az előző évvel szemben, amennyiben a múlt évi előirányozás 813*6 millió pengő volt, most pedig csak 743-2 millió pengő az előirányzat. A bevételeknek ez a nagymértékű csökkenése az okozója tulajdonképpen annak, hogy az 1932/33. évi költségvetésben a pénzügyminiszter úr alacsonyobb színvonalon volt kénytelen a költségvetést kiegyensúlyozni. De ez a kiegyensúlyozás is csak úgy volt lehetséges, hogy egyes közszolgáltatási bevételeket már a folyó költségvetési évben fel kellett emelni. Hiszen ismeretes, hogy az 1931/32. évi költségvetésünk végösszege 878^ millió pengőben állapíttatott meg és a törvényhozás is így fogadta el. Időközben azonban, amidőn a külföldi megbízottak Magyarországra jöttek, a költségvetés végösszegét 955 millióban állapították meg, ezt az összeget azonban a nagymérvű illetménycsökkentések és dologi kiadások lefaragása révén le lehetett szállítani 890 millió pengőre és ezzel az összeggel kellett számolni ebben a költségvetési évben. Már az 1931/32. év folyamán kénytelen volt a kormányzat, miként említeni bátor voltam, több adóemeléshez nyúlni, így a házadónál az adóalap 10%-ának és a jövedelemadónál az adóalap 100%-ának megfelelő szükségadót ve99. ülése 1982 június 7-én, kedden. tett ki. Ezenkívül a magánszolgálati viszonyból és tantiémekből eredő jövedelem különadója szintén 100%. Az általános forgalmi adót, valamint a cukorrépa forgalmi adót 50%-kai, vagyis az általános forgalmi adó 2%-át 3%-ra emelte fel, és egyes illetékeket átlag 25%-kai, a cukoradót körülbelül szintén 25%-kai emelte fel. De felemeltetett ezenkívül az ásványolaj és a mesterséges édesítőszerek adója isAz 1932/33. költségvetési évre f azonban a házadó-alap után az általam említett 10%-os pótlék helyett, most már csak 5%-os pótlék, a jövedelemadó után a 100%-os pótlék helyett csak 30 százalékos pótlék kerül kivetésre. Ezenkívül a társulati adó után 25%, a vagyonadó után 100%, az öröklési, ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illeték és az illetékegyenérték után, valamint az okirati és törvénykezési illeték után 20% pótlék állapíttatott meg. Elrendeltetett továbbá, hogy a társulati adó egyáltalában nem lehet kevesebb, mint az illető társulat vagyonának, illetőleg saját tőkéjének két ezreléke, ezeken kívül az adómentes házak után eddig érvényben volt betegápolási pótadómentesség most megszűnt. De külön jövedelemadóval pótlékoltattak az ingatlan eladásából származó jövedelmek is. Ezekből az adótöbbletekből körülbelül 53*2 millió pengőt remél a pénzügyminiszter úr. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a házadóalap utáni 10%-os és a jövedelemadó utáni 100%-os pótlék, amely most ebben a költségvetési évben érvényben van, érvényesíttetnék az 1932/33. költségvetési évre, akkor voltaképpen 69 millió pengő többletet jelentene, így tehát, miként említettem, most a pénzügyminiszter úr a kontemplált adóemelésekből csak 53*2 millió pengő többletet remél s ennek következtében a folyó évi költségvetéssel szemben 15*2 millió pengővel kisebb összeg fogja terhelni a magyar közgazdasági életet. Az egyenesadók között a földadó yáltozatlanul 31 millió pengő marad, amelyet azonban a magyar mezőgazdaság nem fog kifizetni, mert hiszen ismeretes, hogy a kormány által korábban kiadott rendelet, amely a mezőgazdaság megsegítésére vonatkozik, ezt az összeget a 12*5 pengős mázsánkinti lisztforgalmi adóból fogja bevenni. A házadó 85 millió pengőben van előirányozva, amelyből 18 millió pengő esik az említett pótlékra, 67 millió pengői pedig magára az alapadóra- A társulati adó előirányzata 18*5 millió pengő az előző évi 21 millió pengővel szemben. Itt is jellegzetes, hogy az 1932/33. évre, miként említettem, bizonyos pótlékolás és a társulati adó minimalizálása is érvényesült és mégis kisebb összeget remél a kormány, mint amennyit a folyó évi költségvetésben ebből beszedett. A jövedelmi adó előirányzata 42 millió pengő, amiből kereken 10 millió pengő esik az adópótlékra és 32 millió pengő az adóalapra, amely a múlt esztendőben 41 millió pengőt tett ki. A vagyonadó 100%-os pótléka ez évben 16 millió pengőben irányoztatott elő, ezzel szemben a múlt évben a vagyonadó ezen 100 százalékos pótlékon kívül 10 millió pengőt tett ki. Ebből az adatból is látjuk, hogy a vagyonadónál igen jelentékeny eltolódás képződött a rossz gazdasági viszonyok következtében. Az egyenesadó előirányzatában végeredményben 18*2 millió pengő többlet mutatkozik az 1931/32.