Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

10 Az országgyűlés képviselőházának i zés!) Az ing-ójelzálogi intézmény meghonosítá­sáról terjesszen a kormány a törvényhozás elé törvényjavaslatot. Erősítse meg a kormányzat a mezőgazdaság szövetkezeti és más altruista hitelszervezeteit. — De ne az álszövetkezeteket, mint amilyen a Futura, amely kizsákmányolja azt az erőt, (ügy van! Ur- van! a bal- és szélső­baloldalon.) hatalmat és pénzforrást, amelyet az államhatalom számára biztosít Az ipari véd­vámok, amennyiben a mezőgazdaság termelési eszközeire és a mezőgazdasági lakosság szük­ségleteire vonatkoznak, revideáltassanak és mérsékeltessenek. A vállalatok kartelszervezke­dése külön törvényben szabályoztassék és ellen­őriztessék. A mezőgazdaság mindennemű ál­lami adóterhe valóságos jövedelmével és teher­bíróképességével arányba hozassék. A házadó kivetési alapját igazságosan kell megállapítani és állandósítani. A községi háztartások rende­zésével a földbírtok helyhatósági terhei mérsé­keltessenek. Intézményesen kell ^megvédeni a gazdaosztályt az adózás terén még mindig ta­pasztalható aránytalanságok ellen. Azután szó van a közmunkaváltság eltörléséről, a gazda­sági szakoktatás rendszerének fejlesztéséről, a kisgazdák széles rétegeinek gazdasági nevelé­séről, a szakoktatásról és annak szükségéről, hogy az állam úgy a törvényen, mint a szabad társuláson alapuló gazda- és munkásszerveze­teket a szükséghez mért anyagi támogatásban részesítse, hogy segítse elő az állam a szerző­képes kisgazdák birtokvételeit, hogy közmun­kák beállításával gondoskodni kell munkaal­kalmakról, munkáknak olyan időszakokban való keresztülviteléről, amikor a mezőgazda­sági munkások a termelésben nem találnak elég foglalkoztatást. Mindez azért, hogy így a kisgazda és mun­kás, mint szívben és lélekben összforrott test­vér találhassa meg önmagát, egymást és épít­hesse a jobb, a szerencsésebb magyar jövendőt.» T. előadó úr, ön szerkesztette ezt a pro­grammtervezetet, hol vannak ennek a pro­grammtervezetnek pontjai megvalósítva? Se­jaol és — minden egyéni tiszteletem és nagyrabe­csülésem dacára kimondom, — ön bent van ab­ban az egységespártban és annak részéről a tör­vényhozásban képviseli a földmivelésügyi tárca költségvetését az előadói székben, amely egy­ségespárt, elismerem, minden jóravaló szándék mellett ezeknek a programmpontoknak a meg­valósítását és érvényesülését nem tudta ^eszkö­zölni tíz esztendőn keresztül. (Hegymegí Kiss Pál: Hányszor szerelt már le az előadó úr! — Mozgás és derültség. — Lázár Miklós: Legalább miniszter lenne! — Szeder Ferenc: Megmondot­tam már a közgyűlésen, akkor, amikor előter­jesztették a javaslatot, hogy semmi sem lesz belőle!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! — (Zaj.) — Szeder Ferenc: Megmondom majd itt is!) Kun Béla: De ezzel a határozati javaslat­tal kapcsolatban a Cegléd, Orosháza, Szolnok, Kecskemét érdekeit képviselők ugyanúgy nyi­latkoztak s a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöki székéből, ahol báró Vay László az elnök, egyébként Debrecen és Hajdú vár­megye főispánja hasonló felterjesztést inté­zett a kormányhoz, s éop úgy íörtént a kecske­méti kamara körzetéből is, ahol azelőtt elnök volt a t. földmivelésügyi miniszter úr. Hol vannak ezek a programmpontok? Mind ia papírkosárba süllyesztettek. Hiszen meg kell állapítanom, hogy a miniszteri ígéretek olyan nagy papírkosarat képeznek ma ennek az országnak közgazdasági életében, amelyben 5. ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, minden elfér, a hitegetések arról az oldalról és a csalatkozás a nagy néptömegek részéről egyaránt. (Mozgás a jobboldalon. — Ügy van! Ügy van! Taps balfelől.) Panaszkodunk arról, hogy kellő mértékben és mennyiségben nincsen liszt- és őrlemény­kivitelünk. Méltóztassék csak idefigyelni. Az 1921/22/23-as évek gazdasági politikája abban kulminált, hogy a lisztkivitelt, amikor még nem léptek rá az önellátás terére az utói­államok és amikor az amerikai búza és liszt nem özönlött be, nagy kiviteli illetékekkel súj­tották- Például egy alföldi nagy malomban, ahol dús sikértartalmú lisztet állítottak elő, ki lehetett vinni egy mázsa lisztet, de az után 65, 55, 45 és 25 kilogramm kiviteli illetéket kellett búzában megfizetni. Amikor azután észrevet­ték, hogy Így a versenyképesség illuzóriussá válik, ezt a kiviteli illetéket mind kisebb és kisebb fokra szállították le. De közbejött az öntermelés, az amerikai búza és megakadt a lisztkivitel, nemcsak a kereskedelmi szerződé­seknek gyöngeségéből és azoknak a részünkre adott bizonyos biztosítási pontozatoknak végre nem hajtásából kifolyólag, hanem hogy a búza és lisztkivitelt kellő mértékben nem tudtuk eszközölni, hanem azért is, mert a nű fi:oni sikértartalmú nullás lisztünk kivitelét oly illetékekkel sújtottuk, amelyek a versenyké­pességet egyenesen lehetetlenné tették. T. Ház! Menjünk tovább, csak gyors ivam ban, mert. nincs idő- (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Sürgönyt kaptam, hogy mí'­trágya igénybevétele miatt áruesések történtek a nagy magyar Alföldön, traktorárveré^ek történtek (Hegymegi Kiss Pál: Szomorú!) a dollárkölosön miatt, ami pedig nem esik a transzfermoratórium alá, az Altruista Bank részéről történtek árverések. Rendjén van ez, (Lázár Miklós: Nincs rendjén!) szabad ez, sza­bad az, hogy amikor a legfinomabb uradalmi gyapjú kivitelénél az exportvalutát nem kell beszolgáltatni, akkor a kis parasztnak, aki másodrendű gyapjút ad el, be kell szolgálta V nia az export valu tát? 70 fillér lett a kilója, há­rom héttel ezelőtt 90 fillér volt, tavaly 1 pengő, két éve pedig 2 pengőn felül volt. Lebet ez, agrárirányzat, agrárkormányzat «zî Es szabad a lisztforgalmi adót oly mértékben érvényesíteni, nemcsak a gazdaközönség ká­rára, hanem a szegény munkásemberek, a fogyasztó közönség kárára is, amint azt a ren deletek involválják? A kenyérdrágtíás irtózatos nagy bűn, (Ügy van! Űav van! balfelől.) ezt nyíltan megmondom és ezt eszközli a t. kor­mány. Itt a Képviselőházban a múltkor egy sza­vazás történt, amikor a szeszkartell a mező­gazdasági szeszérdekeltség jogos érdekével szemben leszavaztuk. A t. földmivelésügyi mi­niszter úr mellettünk állott, (Ügy van! bal­felől.) de a t. pénzügyminiszter űr szinte meg­rökönyödött és megijedt attól, hogy leszavaz­ták, (Dinnyés Lajos: Kiszaladt, lemondott és azután visszavonta!) pedig az agrárérdekek védelmezésében szavazták le. Neki még örülnie kellett volna annak, hogy leszavazták, ha ő abban a bársonyszékben csakugyan az agrár­érdekeidhez hozzásimulólag képviseli a pénzügyi tárcát, nem pedig a nagy bankokráciának és a plutokráciának érdekében. Ugyanakkor, amikor Klein Antal t. képviselőtársam benyújtotta azt • a határozati javaslatot, amelyhez hasonlított Holitscher Károly t. képviselőtársamnak hatá­rozatig javaslata (Lázár Miklós: Nagyon becsü­' letes javaslat!) és ezt a határozati javaslatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom