Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-97
Az országgyűlés képviselőházának 97. a folyó költségvetés szerint 4.4 millió pengőben irányoztatott elő, azt látjuk, hogy ezeket összegezve a posta összes kiadásai 91.4 millió pengőben irányoztattak elő. A bevételek összegét szembeállítva a kiadásokkal, a posta tiszta feleslege 15,700.000 pengőt tüntet fel. A kormány határozata szerint azonban tudvalevőleg az egyes üzemek kötelesek feleslegeiket r egymás kisegítésére rendelkezésre bocsátani és így a postais feleslegeit a többi üzemeknél mutatkozó hiányok fedezéséül azoknak bocsátja rendelkezésre. így az államvasutaknál mutatkozó hiány fedezésére 10,260.000 pengőt, az állami gépgyáraknál mutatkozó hiányok fedezésére 4,681.000 pengőt, a selyemtenyésztésnél mutatkozó hiányok fedezésére 258.000 pengőt, míg a még mindig fennmaradó 6,440.000 pengő feleslegből, mint említettem, a postának magának rendelkezésére bocsáttatik 4,440.000 pengő a postai beruházások folvtatására, míg további kétmillió pengőt a MÁV részére engedett át a posta. Ha a postabevételeket vizsgáljuk, úgy a legnagyobb csökkenést a rendes postai bevételeknél találjuk, ahol az előirányzat 9 millióval kisebb összeget irányzott elő a multévi bevételekkel szemben. További csökkenést találunk a távbeszélő bevételeknél, ahol közel 1 millió pengővel csökken a bevétel. Ezzel szemben a rádió-bevételek még a mai rossz gazdasági viszonyok mellett is örvendetes emelkedést tüntetnek fel. bár a rádióelőfizetők száma az utóbbi időkben már csak lassú emelkedést tüntet fel, de még mindig emelkedő tendenciát mutat. így a folyó év március hó végén már közel 350.000 rádióelőfizetővel rendelkezett a posta. Ha végignézzük a posta költségvetésének egyes bevételi és kiadási tételeit, azt tapasztaljuk, hogy a posta mérlege nem rosszabbodott, aminek magyarázata az okszerűen keresztülvitt racionalizálásban, a szolgálat leegyszerűsítésében, valamint abban keresendő, hogy ugyanakkor, amikor 1924—1925-től a posta forgalma mintegy 60%-kai emelkedett, a postaalkalmazottak létszáma csak 8%-os emelkedést tüntetett fel, ma pedig, amikor a rossz gazdasági viszonyok következtében a forgalom csökkenése várható, ez a létszám ugyancsak lényegesen csökkentetik, amennyiben a nosta létszáma, amely a normálstátus szerint hat év alatt 479 fővel apasztandó, a folyó költségvetési évben további 133 fővel csökkent, a multévi 75 fő hozzászámításával tehát a létszámcsökkenés ' már 208 főt tesz ki. Emellett a posta munkásainak a létszáma is 445 fővel csökkent. A posta jó gazdálkodását illusztrálandó, szükségesnek tartom egy pár olyan adatot közölni a t. Házzal, amelyekből kitűnik, hogy a mai gazdasági viszonyok között a legtöbb külföldi állam hasonló postaintézményei már igen jelentékeny deficittel kénytelenek költségvetésüket zárni és azokban az államokban is, amelyekben még a postaüzem jövedelmező, a feleslegek már igen jelentéktelenek. így pl. Ausztriában 2.2 millió, Belgiumban 12 millió, Dániában 3.8 millió, Argentinában 30 millió, az Egyesült Amerikai Államokban pedig a legnagyobb deficittel, 491 millió aranyfrank hiánnyal zárult a posta költségvetése. Egyedül Hollandiában, Cseh-Szlovákiában és Jugoszláviában tudott a posta lényegesen kisebb jövedelmezőséget kimutatni, mint a magyar posta. Meg 'kell még említenem, hoigy a posta a postatakarékpénztári szolgálat ellátá sara 1,440.000 pengő átalányt kap a postatakaülése 1932 június U-én, szombaton. 141 rékpénztártól, holott köztudomású, hogy úgyszólván az egész munkát a postahivatalok alkalmazottai végzik. Megfontolandónak tartom tehát azt a gondolatot, hogy a további rcio nalizáílás, főleg a megtakarítások elérhetése céljából nem volna-e időszerű a postatakarék pénztár üzemét a postához beolvasztani, amint az a legtöbb külföldi államban van. Hiszen a postahivatalok személyzete által végeztetik ma is a postatakarékpénztári szolgálat, nagy része tehát feltétlenül igen lényeges pénzügyi megtakarításokat eredményezne ennek a fennálló hivatalnak a megszüntetése, illetve a beolvasztása. Sokkal kedvezőtlenebb képet tüntet fel az Államvasutak költségvetése. Az Államvasutak költségvetését egyensúlyban tartani a mai viszonyok között a legnagyobb nehézség. Nem akarok itt hosszasabban foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek nemcsak minálunk, hanem ma már az egész világon a vasútüzemek rentabilitását évről-évre jobban megnefhiezítik, csupán arra bátorkodom rámutatni, hogy Magyarországon a vasút teljesen átérzi azt a fontos hivatását, hogy a gazdásági életnek minden tekintetben rendelkezésére kell állania. A vasút 'kedvezőtlen pénzügyi helyzetének ellenére is legfőképpen mezőgazdaságunknak olyan messzemenő tarifakedvezményeket biztosít, amelyeknek! értéke közel 30 millióra tehető ma. ÍHomonnay Tivadar: TöbbO A háború előtti Nae-v-Ma/ryarországon az Államvasutak által nyújtott kedvezmények, tarifális refakciák értéke ezzel szemben nem tett ki többet, mint 8 millió pengőt. Ebből is méltóztatnak látni, hoerv annak ellenére, hogv a vasút a legnagyobb nénzügyi nehézségekkel küzd nem helyezkedik a rideg üzleti nolitika álláspontjára és azok a vádak, amelvek a vasút ellen elhangzanak, hogy t i. túlzottan ma^as tarifával akadályozza és hátráltatja a erazdasági élet normális vérkeringését, a számok komoly vizsgálat alnián nem helytállóak, mert ha összehasonlítjuk a Mae-var Államvasutak- •va-úti. tarifái* a többi európai vasutak tarifáivalmeg kell allapitanrmlr. hoçry a lefftöbb európai állam vasúti tarifái lényegese^ magasabb nívón mozognak, mint a Magyar Államvasutak tarifái. Az elmiult esztendőben ezenfelül olyan mélyreható intézkedés segített a gazdasági életen, főleg a mezőgazdaságon, amelynek kihatásai közismertek és ez a helyiérdekű vasutaknak a! Magvar Államvasutak kezelésébe való átvétele. Ezzel ugyanis lehetővé vált, hogy az u. n. tört fuvarok megszűntek és azok a vidékek, amelyek a Helyi Érdekű Vasmtak vonalai mellett feküdtek és csak tört fuvarok segélyével, tehát drága tarifával tudtak a fővonalakra, a fővárosba, vagy az exportpiacra eljutni, lényegesen olcsóbb tarifával tudják ma már terményeiket a kereskedelmi piacokra eljuttatni. Maga a Helyi Érdekű Vasutak megváltása pénzügyileg is igen kedvezően sikerült, amennyiben az a megváltási összeg, amelyért a Helyi Érdekű Vasutak minden felszerelésükkel, vaggonukkal az Államvasutak birtokába jmtottak, /Sándor ,Pál: A deficitet szaporítani fogják!) alig több, mint amennyit évi használati bér címén kellett volna az Államvasutaknak fizetni, ami a forgalom emelkedése esetén tudvalevőleg egészen 9 millióig emelkedhetett volna. A megváltási járadék pedig ezzel szemben összesen 6 és fél milliót tesz' ki. Azaz áldozat tehát, ami a Helyi Érdekű Vasutak megváltásával az Államvasút hozott.
