Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

* Az országgyűlés képviselőházának 97. ülése 1932. évi június hó 4-én, szombaton, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1932/33. év áillami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása és pedig a kereskedelmi tárca általános tárgyalása. Felszólaltak : Görgey István előadó, Magyar Pál, Pékár Gyula, Propper Sándor/'Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter, Gáspárdy Elemér, gróf Somssich Antal, Kóródi Katona János, őrgróf Pallavicini György, Homonnay Tivadar, Beck Lajos, Petrovácz Gyula, Fenyő Miksa, Müller Antal, Kertész Miklós és (gróf Somssich Antal határozati javaslatához) Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása ; ehhez hozzászólt Fábián Béla. — A kereskedelemügyi miniszter írásbeli válasza Rakovszky Tibornak a Fiedler-féle lengyár zárlat alá helyezése ügyében április 6-án előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk : Hegymegi Kiss Pál — a népjóléti és munkaügyi, valamint a belügyminiszterhez — a hajdúmegyei orvosi díjszabásról szóló határozat késedelmes jóváhagyása tárgyában. (írásban.) — Hegymegi Kiss Pál — a pénzügy-, kereskedelemügyi és belügyminiszterhez — Szabolcsveresmart és Döge község lakosainak útkövezési költségek miatti panasza tárgyában. (írásban.) — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Kenéz Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 06 perckor.) ÍAz elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takáeh Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Brandt Vilmos jegyző úr. . T. Képviselőház! A folyó évi június 2-án tartott ülésünkben Kállay Tamás képviselő úr összef érh étlen ségi ügyében az ítélő bizottság kisorsolását folyó évi június hó 17. napjára tűztem ki. Niamessny Mihály képviselő úr, mint ennek az összeférihetlenségi ügynek az előadója, most arról értesített, hogy halaszthatatlan külföldi ügyeinek elintézése miatt a kisorsolandó ítélő bizottság tárgyalásánál a kitűzött időben nem vehet részt. Minthogy az ítélő bizottság ülésén az előadónak okvetlenül jelen kell lennie és Niamessny Mihály képviselő úr e kötelezettségének nem tehet eleget, az előadó helyettesítése pedig akadályba ütközik, ennélfogva az ítélő bizottság . kisorsolását június 17-ike helyett folyó évi június hó 21, napjára tűzöm ki. Méltóztassanak a bejelentést tudomásul venni. Napirendünk szerint következik a kereskedelmi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetésének általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István: T. Képviselőház! (Halljuk! Hátijuk!) Mint a kereskedelmi tárcának immár hat éven keresztül előadója, bizonyos szempontból nehéz szívvel teszek eleget annak a megtisztelő feladatnak, hogy a t. Ház előtt a kereskedelmi tárcának jövőévi költségvetését ismertessem. Nehéz szívvel teszem pedig ezt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. azért, mert ha visszapillantok az elmúlt esztendők költségvetéseire, amelyeknek tükréből minden évben kicsillant valami reménység, amelyből a gazdasági fejlődés lehetőségeire lehetett következtetni: a tárca tárgyalása során a beruházási programmok, amelyek a gazdasági élet vérkeringését voltak hivatva elevenebbé tenni, minden évben jelentős összegekkel szerepeltek a költségvetésben. Ezzel szemben a most tárgyalás alatt álló költségvetés az egész vonalon a legmesszebbmenő takarékosság képét mutatja és nem is látunk olyan reménységet, amely a közeljövőben a rendes, egészséges gazdasági fejlődés lehetőségeit mutatná. Kétségtelen, hogy az a világkrízis, amelynek közepében vagyunk, már a multévi költségvetés tárgyalása során érezhető volt, teljes erejével azonban csak a múlt év nyarán robbant ki, amikor nálunk a múlt év július 14-én elrendelt bankzárlat és az ennek folyományaképpen azóta sorozatosan életbeléptetett korlátozó és szabályozó intézkedések gúzsbakötötték az egész kereskedelmi és gazdasági élet vérkeringését. És ámbár a gazdasági élet fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele a szabadság, a szabadi mozgás lehetősége, ezzel szemben mégis azt látjuk, hogy napról-napra nagyobb nehézségek és nagyobb akadályok állanak a gazdasági „szabadság útjában és mindnyájan érezzük, hogy ezeknek a korlátozó intézkedéseknek még korántsem vagyunk a végén. Mint említettem ugyanis, nap-nap után olyan újabb intézkedések jelennek meg a különböző európai államok részéről, amelyek, ha ez sokáig így tart tovább, az egész gazdasági életnek további elsorvasztását fogják eredményezni. Magyarországnak talán még szerencséje az, hogy ma már nemcsak mi állunk elszigetelten itt a súlyos gazdasági bajok közepette, hanem már az egész világ tudatára ébredt annak, hogy a mai helyzeten változtatni kell. Az a gazdiasági politika, amelyet a győzők inauguráltak a háború után, a gyűlölködés mentalitásában fogamzott s a gazdasági liberalizmus, a gazdasági sza19