Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, 7 litás bír értékkel. A magyar gyümölcsnek, mint említem, íze páratlan. Méltóztassék azonban kimenni még a legkiválóbb piacokra is, ott méltóztatnak látni a magyar gyümölcsön foltosodásokat, ütődéseket, ami kötelességünkké teszi a gyümölcsápolási, gyümölcscsomagolási tanfolyamok forszirozását. Ezen a téren a földmívelésügyi kormányzat az utóbbi esztedőkben igen nagy eredményt ért el. Hiszen ma már megszűnt az az állapot, Ihogy a legfinomabb kecskeméti barackot, vagy a Kecskeméti Híradóba, vagy a Körösi Friss Újságba pakkolták bele. Ha sajtót akarunk támogatni, támogassuk a sajtót másképpen, de ne azáltal, hogy a finom, páratlan kecskeméti barackot újságokba csomagoljuk. (ügy van! Ugy van!) A földmívelésügyi miniszter úr most egy nagyon érdekes tárgyalást folytat a pénzügyminisztériumban és pedig abban a vonatkozásban, hogy azokat, akik gyümölcs-kerteket telepítenek, bizonyos adókedvezményekben részetítsék. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Ez helyes elgondolás, mert utóvégre az iparfejlesztési törvényünkbe mi belevettük azt az elgondolást, hogy új ipartelepet vasúti tarifakedvezményekkel, adókedvezményekkel támogatjuk, azt, hiszem, hogy talán a gyümölcstermelés is megérdemli az államnak azt a támogatását.amelyet megadunk az ipart fejlesztő tényezőknek. Nálunk eddig sokszor az volt a helyzet, hogy ha a mezőgazdaság valamit produkált,nemhogy adókedvezményekkel támogattuk volna, hanem rendszerint (Holitscher Károly: Adókkal sújtották!) magasabb adókat róttunk rá. (Holitscher Károly: Büntettük!) Ezzel elvettük az új utakat kereső gazdának a kedvét. Hiszen sokszor 4—5 eszteridei kísérletezésre van szükség,amely idő alatt számottevő anyagi eredmények még nem mutatkoznak, amikor az illető gazdának csak költsége van és rizikója van. Igenis szükséges tehát azt a gazdát adókedvezményekkel és az állam által minden lehető kíméletével támogatni. (Élénk helyes és taps!) Ugyanez áll a borfogyasztási adóra is, amelynek mérséklése ma már elkerülhetetlen, hogy a legjobban elesett termelési ágon, a borgazdaságon' legalább némileg segítsünk. (Élénk helyeslés.) r Mezőgazdasági kísérletügyünk fejezetére áttérve, (Halljuk! Hállmk!) lehetetlen erről a helyről is a legnagyobb elismeréssel meg nem emlékeznem arról, hogy magyar kísérletügyi intézményeink a mostoha viszonyok mellett is fenn tudtak maradni. (Úgy van! Úgy van!) Valami belső erő, talán az a nagy szellemi tőke, amely bennük fekszik és az a közszükséglet, amely nélkülük ma már nem tud kielégülni, tartotta fenn válságos idők alatt is ezeket az intézményeket, mert nélkülük se okszerűen gazdálkodni, sem pedig kereskedni nem lehet. Nem is beszélek arról, hogy amikor a termékeknek a minősége az a kritérium, amelynek alapján egész mezőgazdasági termelésünk versenykénessége áll. vagy bukik, akkor ezeknek az intézményeknek magas színvonalon való tartása és fejlesztése országos érdek. Ma már hála Istennek ott tartunk, hogy ezek az intézmények ismertekké váltak az országban és az a nagyszerű tudományos munka, amely falaik között folyik, közkincsévé vált mindennapi életünknek. Mert azt a felfogást vallom, hogy a tudományos kutatás nem lehet öncél, hanem megtermékenyítője és előmozdítója kell hogy legyen a mindennapi termelési munkának, annak a mindennapi küzködésnek, amelyet eredményesebbé és sikeresebbé éppen a kísérletügy van hivatva tenni. Ezért a nemzet hálájára tarthatnak igényt azok a külső elismerést sohasem kereső, de európai mértékkel mérve is, nagynevű mesterei ami kísérletügyünknek, mert hogy a termesztést az ellenálló fajták és a védekezés terjesztésével biztosabbá tették és hogy ma már nem kell tartanunk országos rozsdakároktól és egyéb országos csapásoktól, s az, hogy termelésünk mennyiségét szaporították és a termelés minőségét javították, ezeknek a kísérletügyi vezetőknek hervadhatatlan érdeme. (Űgy van! tfgy van!) Két ponton fenyegeti veszély a mi mezőgazdasági kísérletügyünket: a dologi kiadások és a személyzet elégtelensége

1 tekintetében. (Úgy van! Ügy van! A dologi fedezet ma, felemészti a mindennapi ügyvitel költségeit, A rendkívül megnevekedett forgalom mellett pl. az Országos Kémiai Intézet a múlt esztendőben 54.000^ vizsgálatot végzett, a személyzet elégtelensége miatt rendkívül megnehezült ezeknek a nagy feladatoknak elvégzése, amit mi éppen^ a magyar kísérletügytől várunk. Éppen ezért szeretném erről a helyről megállapítani, hogy pénzügyi helyzetünk javulásával nekünk feltétlenül törekednünk kell a magyar kísérletügy bővebb dotálására, mert itt éppen úgy, mint a gazdasági szakoktatásnál, a meghozott áldozatok bőven megtérülnek a .magvar közgazdaság új eredményeiben és új értékedben. (Esztergályos János: Kevesebb besúgót, kevesebb hadácsot és több személyzetet ide!) T. Ház! A földmívelésügyi tárca költségvetése a gazdasági munkaügyi igazgatás tételeivel zárul. A munkásügynél nem szeretnék rideg költségvetési tételeket felhozni. Ezek nem is fontosak. Azt a meleg érzést szeretném valahogy idevetíteni a t. Ház elé, amely mindanynyiunkban él pártkülönbség nélkül az iránt a mezőgazdasági munkásosztály iránt, (Ügy van! jobb felől.) amely a mezőgazdaság válságának irtózatos gondját ma heroikus türelemmel és példátlan önmegtagadással osztja meg a magyar gazdával. (Esztergályos János: Miben nyilvánult meg ez a szretet? — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Méltóztassék meggyőződve lenni minden oldalon arról, hogy a •mezőgazdasági munkásosztály mai nehéz helyzete nem a gazda önzésének és nem a gazda meg nem értésének következménye. A. terményés állatárak katasztrofális csökkenése, (Úgy van! jobbfelol.) a forgótőkének csaknem teljes hiánya, ami miatt a gazdaságok ma minden mellőzhető munkáról lemondanak, vagy a mi munkát el kell végeztetniük, azt rendszerint terménybérért vagy részes munka alakjában végeztetik el, mondom, a mezőgazdaság rentabilitásnak ez a katasztrofális visszaesése forrása a mezőgazdasági munkásság nehéz helyzetének. Elismerem, hogy nagy szociális baj az, amely a mezőgazdasági munkáskérdés alakjában ma előttünk fekszik. (Szeder Ferenc: De mi lesz, erre vagyunk kíváncsiak!)

1 A munkások helyzetén segíteni, a megértés melegével közeledni panaszaik felé, könnyeiket észrevenni és kenyérrel felszárítani, ez emberi és evangéliumi kötelesség. (Esztergályos János: De miért nem teszik legalább? — Zaj és ellentmondások a jobboldalon. — Esztergályos János: Tízezrével vannak a vidéken, a falukon a földmunkások kenyér nélkül! Heteken, hónapokon keresztül! Harmincfilléres napszámbér mellett! — Holitscher Károly: Az nem létezik! — Szabóky Jenő: Most is dolgoznak nagyon szépen! — Esztergályos János: Ugyan kérem! Tessék Bihar, Szabolcs vármegyéket megnézni! Tessék elmenni oda és végighallgatni a falusi nép