Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

114 Az országgyűlés képviselőházának távol áll az ilyen szándék, de imiagától értetődik, hogy a köz érdekében többször kénytelen va­gyok idehozni olyan dolgot, amely a földmíve­lésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik, amely felfogásunk szerint nem rendes díolog, amelyen valamilyen formában segíteni kell- Én tehát a földmívelésügyi miniszter urat nem tá­madom, hanem csak arra kér eon, — miután ez egyedül az ő hatáskörébe tartozik —• legyen ke­gyes siaját hatáskörében utánanézni annak, váj­jon a mi interpellációnk vagy egyéb felszóla­lásaink fedik-e a tényeket vagy sem, s ameny­nyibeu fedik, méltóztassék a mi panaszainkat a lehetőséghez képest megfelelően orvosolni.­Én például nem egyszer szóvátettem azt az ominózus soroksári Dumaágat, amely Dunaág­nak még sok olyan elintézendő kérdése van, amelyet a földmívelésügyi minisztérium jelen­tése már elintézettnek jelent he, A jelentés pél­dául úgy szól, hogy a soroksári Dunaág rende­zése befejezést nyert. Ha ez így volna, akkor kétségbe kellene esnünk, mert aki ismeri azt a vidéket, azt a Dunaágat, az tudja, hogy azt at mai állapotban olyan Dunaágnak tekinteni, ahol a munkálatok már befejeztettek, tényleg két­ségbeejtő. Igen t. Képviselőház! A soroksári Duna­ágban hosszú idő óta folynak kísérletezések ab­ban a tekintetben, hogyan lehetne ezt a Duna­medret rendezni, hajózhatóvá tenni. Ezelőtt kö­rülbelül negyven esztendővel ez a Dunaág éppen olyan, szabaidlon folyt, mint — teszem fel — a Margitsziget körül a két Dunaág. A csepel­szigeti Dunaág természetesen sokkal hosszabb területen érintette a Csepelsziget pairtjait. Ami­kor még folyt ez a Duna, akkor még szó sem volt arról, hogy az elposványosodik, elhínároso­dik, csak aimióta a felső- és alsórészt elzárták gátakkal, zsilipekkel, azóta következett be az idők folyamán a beiszaposodás. 10—15—-20 esz­tendő éppem! elegendő arra, hogy ilyen elzárt •vizitérületet, ahol a víz úgyszólván alig folyik, elposványosítsanak, különösen azokon a helye­ken, ahol alacsony a vízállás. A jelentésben azt olvasom, hogy a sorok­sári Dunaág medrének hajózhatóvá tétele szem­pontjából ott bizonyos robbantási munkálato­kat végeznek. Viszont később azt is olvastam, hogy ezek a robbantási munkálatok előmoz­dították a soroksári Dunaágban lévő óriási halállomány fejlődését­Aki kissé tisztában van a vízben való rob­bantással és annak hatásával a halállomány fejlődését illetőleg, az pont az ellenkezőt kell, hogy megállapítsa. A háborúban például meg­történt, hogy a katonák kézigránátokat dobál­tak be a vízbe és a robbantás következtében a víz nagy területén az ott tartózkodó halak azonnal vagy megdöglöttek vagy elszédülve feljöttek a víz színére, az egészen kicsiny, úgy­szólván embrionális halak pedig elpusztultak. A robbantást tehát semmi körülmények között nein magyarázhatom úgy, mintha az előmoz­dítója lenne a halállomány fejlődésének. Azon­kívül a robbantásnak valami nyoma is kell, hogy legyen. A robbantást még abban az eset­ben is, ha az a víz alatt történik, legalább az ottani lakosságnak meg kell hallania. En szenvedélyes halász, sport-horgász vagyok és azt a vizet, amely egyébként kerületem terüle­tén van, úgy ismerem, mint a tenyeremet, de nem tudok visszaemlékezni arra, hogy hallot­tam volna robbantást, sőt nem volt senki, aki azt mondotta volna, hogy ott tényleg hallott volna robbantást, vagy tapasztalt volna rob­bantási munkálatokat. A költségvetésben ezen 96. ülése 1932 június 3-án, pénteken. a címen mégis igen tekintélyes összeg van fel­véve. Az elkövetkező költségvetési évre ugyan­csak ezen a címen igen tekintélyes összeget vettek fel, tehát még tovább akarnak robban­tani a hajózhatózás előmozdítása szempont­jából. Kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék csak megvizsgálni azt, váj­jon történtek-e és mikor abban a Dunaágban robbantások és vájjon szükséges-e az az ösz­szeg, amelyet erre a célra a robbantási kísér­letekre tényleg előirányoztak. Ha pedig nem volna szükséges ilyen összeg felvétele, -H mint ahogy idáig sem nem hallottuk senkitől, sem közvetlenül nem tapasztaltuk, hogy ott robbantások történtek volna — akkor ajánla­nám, hogy az erre a célra előirányzott ösz­szeget legyen kegyes a földmívelésügyi mi­niszter úr arra a célra fordíttatni, amely en­nek a Dunaágnak az ügyét tényleg nagyon­nagy on elősegítené és ezt. a Dunaágat nagyon megjavítaná. A kotrási müveletek ugyanis, amelyek a je­lentés szerint befejezést nyertek, annyira^ nin­csenek befejezve, hogy csak egy igen kis rész — tudniillik ahol a kotrógép működött — lett ha­józható, a kikotort feneket, a sódert, a kavicsot és a moszatot pedig a Duna közepére olyan óriási mennyiségben rakták le, hogy 15—20—30 kilométeres sávon bent a Duna közepén, mint ' szigetek állanak ki. Ez tehát korántsem jelent­heti azt, mintha itt be volna fejezve a Duna rendezése. Éppen ellenkezőleg, annyira el van rontva, hogy most annak az óriási mennyiség­nek elhordása egyenesen egészségügyi szem­pontból kívánatos. Az a rész ugyanis, ahol a kotrási müveletek folytak, mély víz, az a rész viszont, ahol most lerakták ezeket a sóder-szige­teket, elválasztotta a mély vizet az egészen se­kély víztől; ez most már tele van moszattal, nádassal. Miután pedig a víz nem folyik, ott a szunyogfészkek annyira elszaporodtak, a szú­nyogok olyan nagyszerű búvóhelyet, fészket találtak maguknak, hogy egész Budapestet és az egész szigetet veszélyeztetik. Ez volna az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem egészen furcsa do­logra vonatkozik. Egyszer ugyan már idehoz­tam ezt a Képviselőház elé interpelláció formá­jában, most azonban ismét bátor leszek rá fel­hívni az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét. Nem őt interpelláltam meg annak idején, hanem igen tisztelt elődjét. Amikor tudniillik a takarékossági szempontokat han­goztatjuk, amikor arról beszélünk, hogy olyan dolgokat, amelyek túlkiadással nem járnak, lehetőleg hagyjunk meg, de amelyek felesleges kiadással járnak, azokat próbáljuk, amennyire lehet, leépíteni, akkor én bátor vagyok felhívni az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyel­mét arra, hogy a lótenyésztéssel kapcsolatban nálunk még mindig igen jelentős^ nagybirtokok állanak rendelkezésre. Ott van például a mező­hegyesi, a kisbéri és a bábolnai ménesbirtok, amelyekről nem tudom egészen biztosan, mi­lyen kiter jedésűek, de azt tudom, hogy a bá­bolnai 40.000 katasztrális hold kiterjedésű és együtt körülbelül 50.000 katasztrális hold az a terület, amely ezen a címen lótenyésztés cél­jaira szolgál. (Tomcsányi Vilmos Pál: Nem az egész!) Nem az egész, de mindenesetre ezek azok a telepek, ahol lótenyésztéssel foglalkoznak. (vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Ezek azok a területek, amelyeken ménesek van­nak!) Ezek azok a birtokok, ahol állami méne­sek vannak, (vitéz Purgly Emil földmívelés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom