Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-87
Az országgyűlés képviselőházáriak 87. ülése 1932. évi május hó 19-én, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1932/33. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása éspedig a belügyi tárca. Felszólaltak : F. Szabó Géza előadó, Farkas István, Kóródi Katona János, Éber Antal, Petrovácz Gyula, Hegymegi Kiss Pál, BerM Gyula, Malasits Géza, Brogli József, Kéthly Anna, Kun Béla, Östör József, Eckhardt Tibor, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Meskó Zoltán, Reisinger Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Ehhez hozzászóltak (Dohányjövedéki — ú. n. szíváspróbák ügyében) : Hegymegi Kiss Pál, Kóródi Katona János, Pesthy Pál, Ulain Ferenc. — Személyes kérdésben felszólaltak : AndaháziKasnya Béla, Dinnyés Lajos és Gaal Gaston. — A belügyminiszter írásbeli válasza Büchler Józsefnek április hó 27-én, a munkásdalosegylet jubiláris dalosversenyének betiltása tárgyában — és Dinnyés Lajosnak május hó 4-én a pénzügyminisztérium 48.798/1932. számú rendelete tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Keresztes-Fischer Ferenc és báró Korányi Frigyes (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pataesi Dénes jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Urbán Péter báró képviselő úr levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából folyó évi június hó 28-áig szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak Szigetbecse község lakosságának Dinich Ödön képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a trianoni békeszerződés mielőbbi igazságos és gyors reviziója tárgyában, továbbá a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének örffy Imre képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak illetményeinek és nyugellátásának ismételt csökkentése után ugyanily célból kibocsátott 3000/1932. M. E. számú rendeletnek az 1932/33. évi állami költségvetéssel kapcsolatban való rendezése tárgyában. Az első kérvényt a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bizottságnak, a második kérvényt pedig a költségvetéssel való együttes tárgyalás céljából letétetem a Ház asztalára. T. Képviselőház! Napirendünk szerint következik a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Szólásra következik F. Szabó Géza KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ VIII. képviselő úr, mint a belügyi tárca költségvetésének előadója, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. F. Szabó Géza előadó: T. Képviselőház! Azt a kivédhetetlen takarékossági kényszert, mely az állami költségvetés minden részletén keresztülvonul, fokozott aggállyal látjuk annál a tárcánál, mely most kerül a t. Ház felülbírálata alá. Mert a belügyi tárca a közrend és a közbiztonság tárcája! Legfőbb feladata, hogy kivont karddal állja útját a bennünket Keletről fenyegető lélekmérgezésnek s idebent megtestesítője legyen a személy- és vagyonbiztonságnak a sötétség hatalmasságával szemben. Ehhez azonban erő kell; nemcsak erkölcsi, hanem fizikai és anyagi erő is. Nem megnyugtató, ha azt látjuk, hogy ebből az erőből történik kényszerelvonás bármily vonatkozásban. Letűnt egyelőre — reméljük, átmenetileg— az az időszak, amikor az új belügyi költségvetés a szervezés, beruházás, alkotás nagy arányait tüntette fel, amikor maga az előadó tervekkel, eszmékkel állt elő, felhívta a figyelmet többek közt a budapesti főkapitány sági épület felépítésére, a kerületi összpontosított városházak szükségességére, a kültelki és vidéki rendőrség szaporítására és több igazán közérdekű alkotás fontosságára. Ma főszempont az államháztartás egyensúlyának biztosítása s ezért a legmesszebbmenő takarékosság minden vonalon. Úgyhogy az előadónak sincs sokkal több feladata, mint részletezni a csökkentés mérvét s feltárni az apasztások elfogadható indokait. Méltóztassék megengedni, hogy itt megemlékezzem a magyar r tisztviselő társadalom hazafias áldozatkészségéről, mellyel meghajtotta fejét az ismételt javadalomcsökkentés kényszere előtt. Szeretnénk feléje vigasztaló szót küldeni, annak kilátásbahelyezését, hogy a kormány lehetőleg revízió alá veszi azt a fájó rendelkezést, amely szerint egy esztendeig minden előléptetés szünetel. Ezzel a tárcával kapcsolatban meg kell em9
