Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-87

62 Az országgyűlés képviselőházának í lítenem, hogy az állami kiadások legerélyesebb csökkentése érdekében már régebben intézkedés történt az egész közigazgatásnak, tehát az ál­lami, vármegyei és községi szervezetnek az or­szág mai teherbírásával arányban levő átszer­vezésére, röviden: a közigazgatás egyszerűsí­tése, javítása és olcsóbbá tétele érdekében. A miniszterelnökségen a politikai államtitkár el­nöklete alatt a Takarékossági Bizottság kép­viselőinek részvételével tárcaközi bizottság alakult, amelynek feladatává tétetett, hogy a közigazgatás racionalizálására az anyagi és alaki jogszabályoknak revízió alá vétele után tegyen további javaslatokat. A bizottság mun­kájának első eredménye az eszmék tisztázása a tekintetben, hogy a racionalizálásnak mi le­gyen a célkitűzése, mi a Programm ja s melyek a módszerei. A megállapított programm meg­valósítása érdekében kormánybiztos állíttatott a racionalizálás nagy és szétágazó munkájának élére, mely intézkedés a kormánybiztos szeren­csés kézzel történt kiválasztása folytán bizto­sítja az ezerfelól kínálkozó szálak egy kézben való összefogását. A nagy munka dicséretes buzgósággal halad előre, azonban ennek leg­nagyobb része olyan természetű, hogy csak évek folyamán és multán lesz döntő befolyással a költségvetésre. így tehát a legnagyobb elismerés hangján kell üdvözölni a belügyminiszter úr azon törek­vését, hogy saját hatáskörében a racionalizá­lás gondolatát s ezzel a szükséges takarékossá­got szolgálja. Javaslatára megszüntette a kormány az öt kerületi rendőrfőkapitányságot s helyettük egy vidéki rendőrfőkapitányságot létesített Buda­pesten. Megszüntette a költséges rendőrkór­házat s a rendőr-őrszemélyzet gyógykezelteté­séről gazdaságosabban kíván gondoskodni. Megszüntette a budapesti főkapitányságnál szervezett volt rendőrzenekar hivatalos jellegét s azáltal, hogy elrendelte a zenekar tagjainak tényleges rendőri szolgálatra való beosztását, lényeges megtakarítást ért el. (Helyeslés jobb­felőL) A zenekar ezentúl csak mint műked­velő zenekar szerepelhet, de mint ilyen is csak hivatalos alkalmakkor. Megtakarítás éretett el a rendőrség lóállo­mányának apasztásával is, figyelemmel termé­szetesen arra, hogy ez a szolgálat ellátásában fennakadást ne okozzon. Általában széleskörű intézkedések történtek a tekintetben, hogy az őrszolgálat sérelme nél­kül a legmesszebbmenő egyszerűsítések vites­senek keresztül. (Helyeslés a jobboldalon.) Továbbmenve, a belügyi kormány a leg­szigorúbb racionalizálásra törekszik úgy szer­vezeti és eljárási, mint területi szempontból. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) ' A közigazgatás egyszerűsítése és az állam­háztartás kiadásainak csökkentése r szempont­jából két nagyobb jelentőségű törvényjavaslat­tervezet áll végleges befejezés előtt a belügy­minisztériumban, amely rövidesen a parlament elé kerül, hogy az államháztartás minden ágá­ban mielőbb nagyobb gyorsaságot és számot­tevő megtakarítást eredményezzen. Àz egyik a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. tcikket kívánja módosítani és ki­egészíteni azon hármas célból, hogy a fellebb­vitel korlátozásával a közigazgatást egysze­rűbbé és olcsóbbá tegye, a hatósági fokozato­kat könnyen, áttekinthetően megjelölje és az 1929 : XXX. tc.-mek a gyakorlati életben tapasz­talt hiányait pótolja. A második törvényjavaslat a közigazgatási '. ülése 1932 május 19-én, csütörtökön. 'bíróságról szóló 1896 : XXVI. te. módosítását célozza a végből, hogy egyrészt a mai közigaz­gatási bíróságot tehermentesítse az olyan ügyek intézése alól, amelyek kis jelentőségük­nél fogva nem valók — és már takarékossági szempontból sem hagyhatók — a Kúriával egyenrangú bíróság hatáskörébe, másrészt, hogy kiterjessze a bírósági jogvédelmet a köz­igazgatási ügyeknek újabb területeire. Egyik legnehezebb és legkényesebb prob­léma a területi racionalizálás, vagyis a vár­megyei beosztás módosítása. Tagadhatatlan, hogy nagy racionalizálási lehetőség kínálkozik a közigazgatási szervek területi beosztásának szabályozásában. Alá lehet ezt a törekvést támasztani több indokkal. Azzal is, hogy an­nakidején a vármegyéből mint a közigazgatás általános szervéből kivált különböző állami szervek területi beosztása nem volt a gyakor­lati élet követelményeinek megfelelő, egy-egy közületre illetékes középfokú hatóságok szék­helye nem esik egybe, az aránytalanság eddig is szembeötlő volt, a trianoni átok még kirí­vóbbá tette ezt. A legnagyobb óvatosságra jLnt azonban, hogy a történelmi fejlődés folyama­tát, valamint az évszázados tradíciót végzetes hiba volna tiszteletben nem tartani, valamint arra is érzékenyen vigyázni kell, hogy ez a reform a végleges jogfeladás látszatát ne hordja magán. (Ügy van! Ügy van!) Megnyugtató, hogy a belügyminisztérium­ban a miniszter úr elnöklésével bizottság fog­lalkozik a közigazgatás területi racionalizálásá­nak kérdésével is, mely végleges döntés előtt be­vonja tanácskozásaiba az autonóm közületek képviselőit is. Áttérve a költségvetés ismertetésére, azzal a tétellel kezdem, hogy annak kiadási végösz­szege — mely magában foglalja a rendes és át­meneti kiadásokat és beruházásokat — 95,640 000 pengőt tesz ki, mely az előző évi végösszeggel szemben 6,463160 pengő megtakarítást mutat. Ebből az Összegből a központi igazgatásra 1' 79%, a főispánok — főpolgármester — költsé­geire 0*52%, a vármegyei alkalmazottak illet­ményeire, a vármegyei számvevőségek költsé­geire és a községek segélyezésére 12*96%, a köz­biztonsági szolgálat költségeire 83'21% és egyéb — országgyűlési képviselői választási, gyámság alatt állott hadikölesönkötvény-tulajdonosok se­gélyezési, stb. — költségeire 1*52% esik. Tehát 83*21% fordíttatik a közbiztonsági szolgálat el­látásával kapcsolatos személyi és dologi kiadá­sokra. Ez a körülmény a kiadások apasztását szer­Tömött nehézzé teszi, mivel a közbiztonsági szol­gálat zavartalan ellátását és az ehhez fűződő fontos állami érdekeket egy pillanatra sem sza­bad szem elől téveszteni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) A költségvetés kiadásait és bevételeit az előző évi költségvetéssel összehasonlítva a kö­vetkező eredményt kapjuk: Személyi járandóságok tétele: az 1932/33. évre kevesebb 2,557 210 pengővel. Dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadá­sok: kevesebb 1,900.820 pengővel. Hozzájárulások: kevesebb 994 630 pengővel. Beruházások: kevesebb 1,010 500 pengővel. Tárcabevételek: kevesebb 179.900 pengővel. A kiadások tehát 6,463.160 pengő, a bevételek pedig 179.900 pengő csökkenést mutatnak az előző évre megszavazott Összegekkel szemben. Hogy a kiadásoknál a legmesszebbmenő ta­karékossági törekvés mellett sem volt nagyobb­fokú apasztás elérhető, annak legfőbb oka, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom