Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. Dress csak hirtelen megalakult intézmény, amely a Ratopax szállítására vállalkozott. 8—10.000 kg patkányírtószerre volt szükség. (Egy hang half elöl: Mint ügyvéd járt el!) Ezt a Ratopaxot megvizsgálta Hammer fertőtlenítőintézeti igazgató és azt mondotta, hogy az ajánlott ötféle szer közül a Eatopax a leggyengébb. (Andaházi-Kasnya Béla: Képviselő volt az illető!) Hammer fertőtlenítőintézeti igazgató. (Eckhardt Tibor közbeszól.) Az a közbeszólás, amely nem egyszer hangzott el e felé a párt felé, hogy X. Y. mint ügyvéd eljárt ebben, engem nem érdekel. (Andaházi-Kasnya Béla: Tamás, cáfold meg ezt!) Engem egy érdekel, az, hogy mi köze van a Ratopax patkányírtószernek a magyar politikához. (Zaj a balközépen. — Andaházi-Kasnya Béla: Az a hiba, hogy nem Ditrichsteinnél járt közbe, hogy kiirtsa a társaságot!) Amikor ezt megállapítom, ezzel nem akarok mást, csak egyet leszögezni. Lehetnek ennek a pártnak olyan tagjai — nem tudom vannak-e — akik esetleg tíz esztendő alatt kormányzati szempontból cselekedeteikben kifogásolhatók voltak. De engedelmet kérek, a nagy r nyilvánosság előtt egy egész pártról azt állítani, hogy összeférhetlenségi helyzetben van . . . (Eckhardt Tiborc Nem igaz! Nem mondtam! Ne adjon olyat a számba, amit nem mondtam! Azt mondtam, a párt egyrésze!) T. képviselő úr, a «Magyarság»-ban, a képviselő úr lapjában áll ez, Tury Lajos aláírásával, nem cáfolta meg! (Eckhardt Tibor: Sajnos nem az enyém, bár az enyém volna!) En ezt csak azért mondtam el, mert az a meggyőződésem, hogy amikor egy egész párttal szemben ilyen elesett gazdasági viszonyok között a nagy nyilvánosság előtt ilyen vádak hangzanak el, akkor igenis van szükség hatósági közbelépésre. Es én arra kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék odahatni, hogy akárhol az országban bármelyik párt részéről népgyűlések tartatnak, azok maradjanak meg a tárgyi keretek között és ne történhessék meg az, hogy egy nagy, hatalmas pártot, amelynek 50—60 új tagja van, aki a tíz évi munkáért csak annyiban felelős, amennyiben annak a pártnak a Programm jávai vállalta a jelöltséget, mondom, az egész pártot ne lehessen felelőssé tenni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Ha van kifogás személyek ellen, tessék azokat megnevezni, de egy egész pártot nem lehet^ hatósági asszisztencia mellett állandó támadásoknak kitenni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj a baloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ügyészt!) En nem kiáltok ügyész utam. (Felkiáltások a baloldalon: Mi igen!) Ha t. képviselőtársamnak beszédem elejét méltóztatott volna hallani, úgy méltóztatott yolna hallani azt is, hogy én igenis tiltakoztam és tiltakozom minden törvénytelenség ellen, de nem lehet kétféle szabály. Az a szabály, amely ránk és politikai barátainkra vonatkozik,^ f vonatkozik az ország minden egyes polgárára, akármilyen pártpolitikai nézeten legyen is. T. Ház! Azzal, hogy ennek kifejezést adtam, a múltban szerzett tapasztalataim alapján, csak azt akartam^ elérni és bizonyítani, hogy a közérdek rovására megy az, ha név és cím nélkül egy nagy politikai népgyűlésen egy hatalmas nagy pártot és kormányzatot olyan igazságtalan kritikával illetnek, mint amilyenben a barcsi gyűlés alkalmával a felolvasott részletek alapján a pártnak része volt. A belügyi költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen, — Hegymegi Kiss Pál: Eck'llése 1932 május 19-én, csütörtökön. 83 hardt volt az utolsó magyar tisztviselő, aki fegyverrel védte Erdélyt. Ezt Bethlen mondta! — Ulain Ferenc: Az egységespárt perelje be rágalmazásért, ő majd bizonyít! —- Zaj.) Elnök: Szólásra következik

1

? Takách Géza jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Anélkül, hogy abba a páros vitatkozásba, amely előttünk lefolyt, be akarnék avatkozni, előttem szóló t. képviselőtársam beszédére csak két rövid megjegyzést teszek. Az egyik megjegyzésem az, hogy a képviselő úr azt állította beszédében, hogy minden ténykedésért a belügyminiszter személyesen is vállalja a felelősséget. Természetes, azért van a belügyminiszter, hogy vállalja személyesen is a, felelősséget mindazokért a ténykedésekért, amelyet nemcsak ő, hanem amelyeket közegei is elkövettek. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Azt .mondja a képviselő úr, hogy sem az a párt, amelyhez tartozik, sem a belügyminiszter azokat a hatósági kihágásokat, erőszakosságokat és brutalitásokat, amelyek a magyar pép ellen elkövettettek, nem fedezi, ellenkezőleg arra törekszenek, hogy ezek megszűnjenek. Azt mondta a képviselő úr beszéde folyamán, hogy az inzultusokkal magukat nem azonosítják. Ezek az inzultusok annak dacára, hogy a t. túloldal itt nyilvános kézmosást rendez és azt állítja, hogy ártatlan azok megverésében, akiknek ez sajnos, kijutott, annak dacára, hogy a kormány részéről, a belügyminiszter úr részéről számtalanszor hangzottak el itt kijelentések, hogy megindítom a vizsgálatot, hogy nem helveslem, meg így, meg úgy, ezek a megveretések folynak az egész országban. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ma is!) Nekem az az érzésem, hogy Tartuffe-ködés folyik itt a belügyminiszter úr részéről, vagyis mást mond itt a Házban és más történik a gyakorlatban, vagy pedig nem tartja a. csendőrséget kézben és ez a legvalószínűbb. Van itt a belügyminiszter úrnál egy erősebb hatalom is, amely a csendőrségnek parancsol. A belügyminiszter úr mímeli itt a naterfamiliast, mimeli a főnököt, ígéri a megtorlást, rázza előttünk a bádogot és el akarja hitetni az országgal, hogy menvdörgésként csap le a csendőrség fejére, a valóság azonban az, hogy a csendőrség az ön fenyegetésétől nem ijed meg belügyminiszter úr, hanem csinálja^ a maera politikái át, úgy. ahogy erre ra tanították, (vitéz KeresztesFischer Ferenc helügvminiszter: Hogy lehet ilyen bolondokat mondani!) Beszédem folyamán leszek bátor azokra nézve, amiket elmondottam, bizonyítékokat felhozni és bizonyítom azt, hogy a rendőrség és a csendőrség politikai magatartását illetőleg van egy mellékkormány, amely hatalmasabb és erősebb önmél, belügyminiszter úr. Majd jövök erre nézve bizonyítékokkal. Még csak egy megjegyzést kívánok tenni az előttem szóló igen t. képviselőtársam beszédére. A t. képviselő úr itt meglehetős pátoszszal beszélt arról, hogy csirájában mes: kell akadályozni a destrukciót, mert-az 1918/19-es eseményeknek az volt az előidézője, hogy büntetlenül hagyták Tiszát szidni és rágalmazni. (Berki Gyula: Ez volt az egyik oka!) Beszédének a veleje ez volt. Figyelmeztetni akarom i képviselőtársamat arra, hogy nem az volt az ország összeomlásának az oka, hogy Tiszát büntetlenül hagyták szidni, mert Tisza számtalan esetbtm kijelentette, hogy minden politikai t

bírálat teljesen szabad, ha őt támadni akarják, támadják, ahogy akarják. Tisza ettől sohasem rettent meg. Nem ez volt az oka az ország^ öszszeomlásánák, hanem az, hogy Tisza irtózott