Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-87

84 Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1932 május 19-én, csütörtökön. minden szociális és politikai reformtól. Éppen tegnap hallottuk a Felsőházban egy főrend ajkáról elhangzani azt, hogy Tisza mennyire irtózott még a legkisebb földreformtól is. ,Mi tudíjuk a gyakorlatból, hogy míg Tiszának a víz a szájába nem folyt, hallani sem akart a választójog kiterjesztéséről. Már pedig ha 1905 után, amikor Ausztriában megvalósították a kiterjesztett választójogot, íha Magyarországon csak öt évvel később, 1910-ben megvalósították volna az egyenlő és titkos választójogot, merem állítani, hogy ha be is következett volna az összeomlás, nem következett volna be olyan rettenetes, olyan súlyos összeomlás, mint amilyen bekövetkezett 1918/1919-ben. Mert egyről elfeledkezett a t. képviselő úr, amiről a t. túloldal képviselői és a sajtó is meg szokott feledkezni, hogy amikor a destrukcióról megemlékeznek, mindig azt látják, ami előttük van, de a háborút nem említik, nem említik azt, hogy az osztrák-magyar monarchia a legostobább tábornokokkal és a legrosszabb felszereléssel ment bele egv világháborúba és hogy Magyarországnak még győzelem esetén is csak veszteni valója lett volna. Erről tessék beszélni. Ami 1918-ban és 1919-ben volt, az az elkövetett mulasztások és bűnök következménye volt s nem pedig a destrukciónak a folyománya t. képviselő úr. Nem a sajtóban megjelent cikkek, nem a gyűléseken elhangzott beszédek destruáltak, hanem azok a mulasztások, amelveket az a rendszer elkövetett. Azok a bűnök és hibák destruáltak az országot, amelyeket a háborúban elkövettek. Ha valaminek lehet köszönni Magyarország atomizálását, akkor annak az elmaradt ázsiai közigazgatásnak, annak a külpolitikai, az orrán túl nem látó kormányzati rendszernek lehet köszönni ezt. (Ügy van! Ûpy van a szélsőbaloldalon. — Brogly József: Maguk voltak ott is a szenvedés sáfárjai!) Hogy én minek voltam a sáfárja, annak a megítélése szerencsére nem önre tartozik t. képviselő úr. Minden kapitalista államnak jellemző tulajdonsága, hogy a jogok és kötelességek igen aránytalanul vannak benne elosztva. Ebben a tekintetben Masrvarország sem kivétel, sőt az aránytalanság Magyarországon talán még nagyobb, mint Euróna bármely más országában. Már a költségvetés általános vitája alkalmával voltam bátor rámutatni arra, hogy Magyarországon azok, akik akár fizikai, akár ágybéli munkájukkal segítik előteremteni a nemzeti jövedelmet, ebből a jövedelemből csak aránytalanul kis részt kapnak. Ha az idő megengedné, statisztikai bizonyítékot hoznék arra, hogy az ipari munkásságnak, a magánalkalmazottaknak s a mezőgazdasági munkásoknak az utóbbi öt esztendőben milyen nagy mértékben ^ emelkedett a teljesítménye pénzértékben kifejezve és milyen keveset kapnak az ország egyévi nemzeti jövedelméből. Amikor azonban adózni kell, azt látjuk, hogy az arány fordított: míg a munka nagy része a munkásoké, a magánalkalmazottaké s a mezőgazdasági munkásoké és mie* a jövedelemből őket kis rész illeti^ meg, addig az adózásnál ennek fordítottját látjuk, ott éppen a munkásságnak kell rengeteg nagy adót fizetnie és rengeteg terhet viselnie, aránytalanul többet, mint amennyi a nemzeti jövedelemből rájuk esik. Amikor a jogok felosztásáról van szó, akkor ismét érvényesül ez a szűkmarkúság, mert a jogok felosztása tekintetében valóban másod- és harmadrangú állampolgárokra oszlik a magyar társadalom. Ha a választójogot nézzük, azt látjuk, hogy Európában nincs még egy ennyire elmamadt választójog. Itt, a Házban szóbakerült néhányszor az orosz választójog. De nem szabad egyet elfelejteni, t. Képviselőház, azt, hogy az oroszok nyilt és őszinte emberek és világosan megmondják, hogy náluk párturalom van és ezen a párturalmon belül ők úgy látják és úgy tudják, hogy nincs szükségük arra, hogy titkosan válasszanak, sőt tudni akarják, kik szavaznak rájuk, mert hiszen párturalom van. Ezenkívül azonban sehol Európában ma már nincs nyilt választás, csak nálunk, Magyarországon. E tekintetben és sok más tekintetben a magyar állapotok nagyon hasonlatosak az orosz és olasz állapotokhoz. Oroszországban egy szervezett párt, tehát egy szervezett kisebbség uralkodik a többségen; Olaszországban is egy szervezett part, egy szervezett kisebbség uralkodik a többségen, a fegyveres erő segítségével. Magyarországon szintén párturalom van, még pedig kíméletlen, brutális párturalom, amely ugyancsak kisebbség, de amely a közigazgatás és főképpen a karhatalom fegyveres erejének felhasználásával uralkodik a többségen. Ennek az uralkodásnak egyik eszköze a nyilt választójog, az a nyilt választójog, amely minden józan ember szerint veszedelem az országra s amely minden jóizlésű embert utálattal tölt el. Eöviddel a választások befejezte után nemcsak mi, szociáldemokraták, hanem a mellettünk ülő t. kisgazdapárt is igen súlyos panaszokat hozott fel a választási visszaéléseket illetőleg. Nem volt elég, hogy a választás nyilt volt. hogy tehát a polgárnak már eleve azzal a handicap-pel kellett bemennie a választási helyiségbe, hogy megtudják, kire adja szavazatát, hogy tehát annyira beleavatkoznak az ő dolgába, hogy lelkiismereti kötelességének egymagában nem tehet eleget, hanem ahhoz tanúk kellenek; mondom, ez nem volt elég, hanem ezenfelül a közigazgatás meglehetősen súlyos visszaéléseket is követett el az egyes jelöltek javára. Konkrét tényeket és adatokat hoztunk mi is, a kisgazdapárt is a Ház elé. Méltóztatnak gondolni, hogy csak egyet is megtoroltak ezek közül? Nem! Ugyanazok az urak, akik ezeket a visszaéléseket elkövették, akik a polgárokat megakadályozták szabad mozgásukban, akik kényszerítették őket arra, hogy ide vagy oda szavazzanak és akik, amikor legszentebb állampolgári kötelességüket akarták a polgárok teljesíteni, lelkiismeretlenül brutalizálták őket: vidáman ott vannak helyükön, mintha semmi sem történt volna. De tovább megyek. A Közigazgatási Bíróság a közelmúltban egy ilyen választást megsemmisített és megállapította, hogy egy egész községet nem engedtek ott leszavazni, mert attól féltek, hogy az egységespárti jelölt nem kapja meg a többséget. A Közigazgatási Bíróság tehát megbélyegezte ezeknek a közigazgatási közegeknek eljárását, sőt, meg is büntette őket. A végrehajtás természetesen a nemes és tekintetes vármegyére tartozik, amely egyszerűen úgy hajtotta végre a dolgot, hogy: most már úgyis vege van a választásnak, semmi értelme sem volna ezeket a derék embereket megbüntetni; a hajuk szála sem görbült meg. Azt kell tehát mondanom, hogy akik választási visszaéléseket követnek el, akik az uralkodó párturalmi rendszer támogatására tisztes polgárokat terrorizáltak, jogaik gyakorlásában megakadályoztak, azoknak semmi bántódásuk ebben az országban nem történik.