Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

480 Az országgyűlés képviselőházának pénz, tehát kettős pénznem volt az országba bevezetve, milyen nehezen juthatott hozzá a gazda terményeinek értékesítéséhez, milyen nehezen lehetett fehér pénzzel megvásárolni azokat a szükségleti cikkeket, amelyekre mindannyiunknak szüksége volt. A faluban nagyon sokan, főkép a falusi gazdaságaink közül, már elfelejtették ezt az égést és újra az infláció tüzével akarják megégetni a magyar közgazdasági élet testét. Erről a földpengőről volt alkalmam több vidéki gazdaemberrel beszélni, akik mind józan, derék magyar ember létükre teljesen ennek a fantombeli mennyországnak a varázsa alatt állanak. Végzetesnek tartom a földpengő (bevezetését, 'mégpedig járványszerű végzetnek tartom, mert hiszen a reális törvények szerint tudunk csak kivergődni azokból a bajokból, amelyekbe saját hibánkon kívül jutottunk. Az csak természetes, hogy a jelen nyomorúsága a legalkalmasabb arra, hogy a gazda, az agrártársadálom minden szalmaszálhoz hozzákap, csakhogy nyomorúságos helyzetén valamiképpen segíteni tudjon; de éppen azok a nagy gazdasági bajok, amelyek a gazdatársadalmat valósággal fojtogatják, bennünket, mint törvényhozókat kényszerítenek arra, hogy józan ésszel, szigorú kritikával, meg nem. alkuvó lelkiismerettel kísérjük a gazda minden lépését, amelyek éppen a legfontosabb kérdésben, így a gazdasági kérdésekben is történnek s ne engedjük, népünket tetszetős jelszavakkal olyan tervek ingoványába süllyedni, amelyek bármily szépek is, de belő^ lük valóság sohasem lehet. A földpengő rajongói több (helyen és több formában Angliára is hivatkoznak. Csak nemrégiben az én igen t. Eckhardt Tibor barátom is az aranynak, illetőleg a pengőnek lecsökkentését említette fel a Képviselőházban, mégpedig ő azt mondta, hogy 30%-kai kellene csökkenteni pénzünk értékét. Bármennyire elismerem Eckhardt Tibor barátom jóakaratát és jóindulatát, elismerem azt, hogy őt tulajdonképpen minden munkájában a nemzeti érzés, a nemzeti gondolat vezeti, mégis kénytelen vagyok leszegeztni, hogy ebbeli nézetével, a pengő értékének 30%-kal való csökkentésével nem osztozhatom. Azt hiszem, hogy az igen t. képviselőtársam, amikor pénzünk 30%-os csökkentését javasolta, megfeledkezett arról a momentumról, ihjogy Angliában, amikor az angolok eldobták az arany gondolatát, elváltak az aranytól, tulajdonképpen ezt ők szántszándékkaL tették, tulajdonképpen Anglia kényszerhelyzetben volt. Angliának minden adóssága nem magyar pengőben, hanem angol fontban van, mi sem természetesebb tehát, mint az^ hogy amikor Anglia elválasztotta és mentesítette magát az aranytól, tulajdonképpen mintegy hatmilliárd angol fonttal gazdagította az államkincstárt. Ez olyan összeg, amelyért igazán érdemes volt a font szilárdságát megbolygatni. Elfelejtett igen t. képviselőtársam még egy másik körülményt is, ez pedig az, hogy ugyanakkor, amikor a font esését elhatározták, Chamberlainnek volt gondja rá, hogy kellő fedezetet teremtsen az összes nagyobb külföldi tőzsdéken, hogy az a.ngol font felvevőképességéről kellő időben gondoskodjanak, vagyis! az angolok pontosan meg tudták szabni azt, hogy hány százalékkal^ szállítják le fontjuk értékét. Ezzel szenir ben nálunk egészen ellentétes a helyzet. A pengő vásárlóerejének biztosítása a mi gazdasági életünknek egyetlen biztosítéka. Továbbá a mi tartozásaink legnagyobbrészt nem pengőben, hanem idegen valutában, angol fontban és dollárban vannak, ha tehát pénzünk értékét 30%-kal csökkentenénk, ez nem jelentene mást, mint azt, U. ülésé 1932 június 1-én, szerdán. hogy a dollárban és angol fontban lévő adósságainkért több pengőt kellene fizetnünk. Elfelejtjük azonban azt is, hogy Anglia az aranytól való eltérést csak átmeneti időre és kényszerhelyzetben cselekedte és éppen a legutolsó beszámolóján Chamberlain felhatalmazást kért a törvényihozástól, hogy szavazzanak meg neki mintegy 150 millió (fontot, hogy azon külföldi valutát és aranyat vélhessen, hogy az aranyalapra ismét visszatérhessen abban a pillanatban, amidőn azt az angol font érdeke megköveteli, így tehát, mélyen t. Ház, könnyű belátni, hogy a földpengő hívői hamis példára hivatkoznak, amikor Angliára bivatkoznak, mert biszen Angliát pénzügyileg megsegítette az aranyalaptól rövid időre való eltérés, míg ellenben a kis Magyarországot egy ilyen új gazdasági reform egész létében rázná meg, nemcsak kikapcsolván a nemzetközi .forgaloméból, de földpengőjén keresztül lehetővé tenné azt is, hogy idegen spekuláció a földpengőt összevásárolván, legdrágább kincsünkkel, a magyar földdel hazardírozna. Azért tisztelettel kérem a kormányt, éppen népünk, főkép az agrártársadalom érdekében, figyelje azt a mozgalmat; bármennyire is a szabad gondolatnak^ vagyok a rajongója, de nem szeretném, ha népünk az élet reális útjáról kalandos tervek labirintusába tévedne. Azért tehát tisztelettel kérem, vegyen tudomást arról a mozgalomról és a maga módján találja meg az útját, 'hogy népünk ennek a mozgalomnak belső tarthatatlanságáról felvilágosíttassék, bizonyságot nyújtván neki, hogy reális alapon sokkal könnyebben megtalálhatja gyógyulásának útját, mint gazdasági kuruzslószerek ki nem próbált pasztilláival. Éppen a földpengőpropagandának az elterjedése teszi indokolttá, hogy mégegyszer hangsúlyozottan kérjem a kormányt, hogy az agrártársadalom érdekében minden lehetőt kövessen el, radikális eszközökkel nyúlván bele a kérdésbe, hogy az talpraállhasson, boldogulhasson és virágozhasson, mert ennek a talpraállása, virulása és boldogulása magában foglalja a többi társadalmi osztály boldogulását, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) főleg a kisipar érdekeit fogja szolgálni és előmozdítani, amelyről már annakidején interpellációmban szólottam. Ezeknek a kérdéseknek megoldása nem tűr halasztást, hiszen minden körülöttünk lévő állam keresztülment ezeken a bajokon s mind arra a meggyőződésre jutott, hogy csakis radikális gyógyszerekkel lehet segíteni. Megoldotta ezt a kérdést kis Bulgária, Görögország, Szerbia és legutóbb Kománia, ahol törvényt hoztak, mely szerint a 20 holdon felüli gazdák adósságának rendezésére beíhozták a kényszeregyességi eljárást, amely lehetővé- tette, hogy a föld éppen olyan kedvezményes eljárásban részesüljön, mint a kereskedelem, ahol a kényszeregyességi eljárásnál a tartozások 50—60%-át szokták leírni. A 20 boldon aluli kisgazdák adósságát pedig 50%-kal törölték s a megmaradt 50% adósságot 30 évre konvertálták 4%-os kamattal. íme mélyen 1 Ház, még a Balkán is példát mutat, hogy mennyire kell elmennünk a föld népének szeretetében és védelmében. Tanulnunk nem szégyen, tanuljuk és kövessük a jó példát szeretett népünk érdekében. Interpellációmban ezeket kívántam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak.