Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-94
476 Az országgyűlés képviselőházának turális időben, főleg az inflációs időben ez az imént említett {részvénytársaság, kihasználva azokat a kapcsolatokat, amelyeket jutatermékek, zsákok, ponyvák eladása révén, továbbá kender vételével a gazdáktól szerzett, ilyen mezőgazdasági gründolásba ment bele, amelyeknek elseje egy Pyramis Földbirtokosok és Földbérlők Részvénytársasága volt, amelynek vezetője és a szindikátus vezetője a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. vezetője, Szász Ernő volt. Ez a Pyramis részvénytársaság azután érdekkörébe vont még egy már meglevő társaságot és pedig a Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankját. Ugyanabban az időben 1923-ban, vagy 1924-ben pedig megalapította Liechtenstein hercegségben, Vaduzban az Internationale Textilindustrie Actiengesellschaftot, azt a holdingot, amely anyavállalata volt ezeknek a vállalatoknak és amely liechtensteini holding megszerezte — hogy milyen úton-módon, nem tudom — a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rti részvénytöbbségét, vagyis ez a Liechtensteinben levő anonim vállalat ma tulajdonosa a Magyar Kender- Lenes Jutaipar Rt. részvénytöbbségének. Ugyanebben az időben a Pyramis Földbirtokosok és Földbérlők Rt.-ot is megalapította és megszerezte a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankját is. (Ulain Ferenc: Nem Örffy Imre az ügyésze ennek a takarékpénztárnak? Ügy tudom, Örffy volt!) Rövid fennállás után ezek a vállalatok a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar R.-T. kivételével megbuktak, sőt bűnvádi eljárás is indult, amely eleinte meglehetősen rosszul festett. Ezt a bűnvádi eljárást azonban a Pénzintézeti Központ által adott szakvélemény alapján megszüntették. Méltóztassék megengedni, hogy rövid kronológiáját adjam az ügyek bűnügyi folyamatának, amely bűnügyek elkövetésének időpontja 1922-ben kezdődik, tehát éppen tíz évvel ezelőtt. A bűnvádi eljárás megindult 1925-ben A Pénzintézeti Központ jelentése, amelyről utóbb kiderült, hogy elejétől végig valótlan, tarthatatlan, sőt vizsgálóbírói végzésben foglaltatik az, íhiogy hamis adatok foglaltatnak a Pénzintézeti Központ jelentésében, — nem akarom azt állítani, hogy a Pénzintézeti Központ tudatosan csinálta ezt, de legalább is megtévesztették őket — mondom, a Pénzintézeti Központnak ez a jelentése, amelynek alapján egy megszüntető végzés adatott ki, 1926-ban kelt. 1926-tól 1929-ig folyt a pótnyomozás és egy újabb vizsgálat, amely kiderítette a valódi tényállást a károsultak és az érdekeltek — mint méltóztatnak majd meglátni — óriási tömegének a követelésére. 1929-ben a vizsgálóbíró szakértőket vezetett be. 1931-ben készült el a szakértői jelentés. 1931 októberében fejeztetett be a vizsgálóbírói vizsgálat és a bűncselekmények megállapítása akkor történt a vizsgálóbíró által. Azóta az érdekelt vádlottak részéről bizonyos bűnügyi technikázás folyik, például 1931. decemberétől 1932. májusáig az ítélőtáblánál kerestek jogorvoslatot a két ügyben kérték az egyesítést, az egyesítéssel szemben a Központi Jelzálog-ügyben a koronaügyészség jogegységi döntést kért a királyi Kúriától, Szóval az a meggyőződésem, hogy ezen a technikázási alapon az 1922-ben elkövetett bűncselekmények ügyében még 1942-ben sem lesz ítélet. Ezt abból a szempontból tartom különösen veszélyesnek, mert a bűncselekmények elkövetése nem szűnt meg 1922-ben, hanem változatlanul folyamatban van, amint azt majd konkrét esetekkel bizonyítani fogom. (Andaházi-Kasnya Béla: Ha Baróthy'hoz tartozik, 1950-ben sem lesz ítélet!) %. ülése 1932 június 1-én, szerdán. Ezt a kérdést ide kell hozni a t. Ház elé először azért, mert kifogás tárgyává kell tennem azt, hogy ilyen komoly, nagy károkat okozott bűnügyben a Pénzintézeti Központ ilyen könynyedén és a tényleges helyzetnek meg nem felelő módon terjesztett elő jelentést, továbbá kifogásolnom kell azt is, hogy ezek a gazdacégér alatt megindult gründolások óriási, milliárdos károkat okoztak a gazdáknak akkori papírkorouában számítvaAzután évek óta folynak ezek az ügyek a nélkül, hogy a jogrendnek bármiféle, mondjuk, helyreállítása bekövetkezett volna. A vizsgálóbírói végzés most már végre megállapította azt, hogy itt egy egész hosszú bűnlajstrom van. Méltóztassanak megengedni, hogy csak a legjellegzetesebb tényeket emeljem ki ebből a 80 oldalas vizsgálóbírói megállapításból. A vizsgálóbíró megállapítj et ci következő tényeket: A vállalatoknál, amelyek összeomlottak, még az igazgatósági tagoknak sem engedtek betekintést a könyvekbe. Sorozatosan egyéni számlákat vezettek a legkülönbözőbb álnevek alatt és a vállalat minden készpénzét és tőkéjét saját egyéni számlájukra Íratták át. A Pyramis hitelét teljesen kimerítették, sőt a Jegybanknál kapott nagyobb hitelkeretet saját egyéni céljaikra használta a vállalat igazgatósága. A vállalatok pénztárkészletét bonok ellenében egyéni tőzsdejátékokra használták fel. Ezt nem én mondom, hanem a vizsgálóbíró állapítja meg. A Pyramis nevében dollárhiteleket vettek fel, amelyeket soha az intézetnél el nem könyveltek, csak az intézetnek hajtották fel. A Pyramis ügyfeleinek nevében aláírások hamisításával gabonaeladásokat eszközöltek és az előlegeket saját egyéni céljaikra fordították; az értékpapírletéteket elsikkasztották és egyéni céljaikra fordították. (Egy hang balfelől: Szabadon vannak ezek? — Andaházi-Kasnya Béla: Hány kormányfőtan ácsos van az igazgatóságban? — Zaj.) 600 millió aktívát kimutató hamis mérleget készítettek akkor, amikor a vizsgálóbíró megállapítása szerint már 53 milliárd papírkorona volt a hiány és a veszteség. Megvásárolták ebben az időben a Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankját és 28 milliárd papírkorona-váltóval fizettek. Miért kellett nekik egy új intézményt megvásárolniuk? Mert saját intézetükben, a Pyraamisban már nem volt semmi pénz. Erre vettek egy takarékpénztárt, wnnek nevében a Nemzeti Banknál újabb nagy hitelt nyittattak és ezt a hitelt is átsíbolták a Pyramishoz. Mint méltóztatnak látni, tovább is síbolták a pénzt, és amikor már minden pénzt kiszívtak a Nemzeti Banktól részben alaptőkebefizetés, részben a Jegybanknál élvezett (hitelkeret formájában, akkor hagyták a vállalatokat összeomolni. Tíz év óta keresik a károsultak pénzüket és azok a személyek, akik felelősek ezekért a tényekért, ma is szabadlábon vannak, sőt változatlanul folytatiák ezt a közgazdasági tevékenységet. (Kun Béla: Elfér a mai rendszer takarója alatt! — Andaházi-Kasnya Béla: Kettő közben kormányfőtanácsos lett! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: Nem kicsiny összegekről van szó. A Pyramisnál károsult egyének öszszesen 53 milliárd papírkoronát veszítettek el, a Központi Jelzálogbanknál károsodtak 28 milliárddal és egy alvállalatnál, a Tőzegtermelő Részvénytársaságnál 18 milliárd papírkorona úszott e, nagyrészt gazdáknak a pénze. (Kun Béla: Tessék! Az agrár uralom dicsőségére! — Zaj.)
