Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-94
Az országgyűlés képviselőházának 94. ülése 1932 június 1-én, szerdán. 475 tásával — körülbelül az az összeg, az az ar, amely mellett a jutazsákokat adni lehetne. így tehát a 93 filléres külföldi világpiaci ár mellett Magyarországon 1*79 pengő az az ár, amelyet most győzelemként ünnepelnek azért, hogy a gazdaközönség csak ennyi áron jut hozzá ezekhez a jutazsákokhoz. T. Ház! Kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy a kartellek létjogosultságát igenis elismerem abban a vonatkozásban, hogy a termelést olcsóbbá kell tenniök, (Ügy van! ügy van!) hogy a termelést racionalizálniuk, a termelési költségeket csökkenteniök és a készárunak lehetőleg olcsó produkcióját és olcsó szétosztását egészen a fogyasztóig biztosítaniuk kell. En elismerem a kartelleknek ezt az árszabályozó, közgazdaságilag helyes funkcióját, ha tényleg arra irányul. De kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy például a magyarországi jutakartell nem ezt csinálja. Mert akkor, amikor a kapacitás nincs kihasználva, nem a legolcsóbban produkáló gyár termelési költsége szabja meg a termelés árát, hanem a legdrágábban termelő kis gyár költségéhez igazodik az egész kartell árkalkulációja. (AndaháziKasnya Béla: Nagy különbség, hogy egy revolvert önvédelemre használnak-e vagy rablásra! - Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Eckhardt Tibor: Egy perc alatt befejezem. Kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy az a haszon, amelyet a gyárak ezek mellett az árak mellett szereznek, ha a tavalyi 1 pengő 35 filléres eladási árat veszem a 700 vagónos termelés mellett, 4 millió pengőt tesz ki. Ha maradt volna az a 2 pengő 10 filléres ár, 9 millió pengő lett volna a nyeresége a három gyárnak. A jelenleg érvényben levő árak mellett pedig — mint már említettem — 6"7 millió pengő nemzeti ajándékot kap az a jutakartell, amelybe egyetlen fillér magyar tőke sincs befektetve, s amelynek semmi más köze nincs ehhez az országhoz, mint az, hogy körülbelül másfélmillió pengő munkabért fizet ki ebben az országban, egy csomó külföldi nyersanyagot hoz be és körülbelül kétszeres áron adja el a készárut, mint amennyibe neki kerül. (Zaj balfelöl.) Ezek azok a tények, amelyek alapján tisztelettel azt kérdezem a kereskedelemügyi miniszter úrtól, mit akar és mit szándékszik cselekedni abban az irányban, hogy a jutakartell árait leszállítsa oda, ahova az önköltség, plusz tisztességes haszon és a gazdaközönség fizetőképessége ezt indikálja. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — Egy hang balfelöl: Az ár vizsgáló-bizottság majd leszállítja!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Sorrend szerint következik Eckhardt Tibor képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz egyes részvénytársaságok fokozottabb ellenőrzése tárgyában. A jegyző úr lesz szíves az interpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari R. T.-nál egy Kincs Hermann nevű cégvezető többszázezer pengős sikkasztási ügyével kapcsolatban ennél a részvénytársaságnál sorozatos bűncselekmények halmaza került napvilágra? Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak azokról a kapcsolatokról, amelyek a Liechtenstein hercegségében Internationale Textilindustrie Aktiengesellschaft, Vaduz révén említett E. T- vezető egyénisége és e vállalat között fennállanak? Van-e tudomása az igazságügyminiszter íirnak arról, hogy a Pyramis Földbirtokosok és Földbérlők Részvénytársasága, valamint a Takarékpénztárak Központi r Jelzálogbankja vezetősége által elkövetett és kétségtelenül megállapított bűncselekmények már közel egy évtized óta húzódnak megtorlatlanul? Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr ia törvény és a jó erkölcsök érvényesítése érdekében a részvénytársaságok ügyeivel behatóbban és eredményesebben foglalkozni? Eckhardt Tibor s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Echkardt Tibor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy elöljáróban Teleszky János felsőházi tag úrnak, a 33-as bizottság és a 6-os bizottság tagjának kijelentését idézzem, (Kun Béla: Elég szomorú, hogy ez a diktátor a kartellek fővezére!) helyesebben egy felszólítását, amelyet & jelen nem lévő igazságügyminiszter úrhoz intézett abban az irányban, hogy az igazságügyminiszter úr ne foglalkozzék közgazdasági kérdésekkel. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Bátor vagyok az ellenkező felszólítást intézni az igazságügyminiszter úrhoz. (Elénk helyeslés balfelöl.) Meg akarom kérni arra, hogy az eddiginél sokkal intenzívebben és eredményesebben foglalkozzék velük, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ne engedje magát leszereltetni! — Felkiáltások balfelöl: Ebben támogatjuk erről az oldalról!) Elnök: Csendet kérek. Eckhardt Tibor: Arra kérem, az igazságügyminisztert, hogy az eddiginél sokkal intenzívebben és főleg sokkal eredményesebben foglalkozzék a közgazdasági életnek nem az egészséges, hanem a káros kinövéseivel. Méltóztassék megengedni, hogy ennek, illusztrálására itt az előbbi interpellációmban már bizonyos mértékig leírt juta-kar telinek az utóbbi tíz évben Magyarországon kifejtett tevékenységét illetően a kartell egyik tagjának, a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt.-nak viselt dolgait itt a Ház előtt igazságügyi szempontból (Derültség balfelöl.) bizonyos mértékig ismertessem és felkérjem az igen t. igazságügyminiszter urat, hogy ezeket a kérdéseket most már iparkodjék haladéktalanul a jóerkölcs és a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően nyugvópontra juttatni. T. Ház! Gaal Gaston igen t. képviselőtársam és pártvezérem egy ízben itt a Képviselőházban nagy felháborodással fogadott kijelentést tett, amikor azt mondta, hogy vannak ebben az országban közgazdasági Rózsa Sándorok, Sobri Jóskák és egyéb ilyen közgazdasági betyárok, >stb., akiknek működésével szemben meg kell védeni ennek az országnak lakosságát % (Ügji van! Ügy van! balfelöl.) Ez a kijelentés akkor hasonlatszerűen hatott. Kénytelen leszek bebizonyítani mai felszólalásomban, hogy ^speciel az imént említett Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt. magyarországi vezetőivel kapcsolatban ez a kijelentés nem hasonlat. hanem pontosan ráillik arra gesztiórai, amelyet ők itt ebben az országban folytatnak. (Andaházi-Kasnya Béla: Ráday Gedeon még irtotta őket, iaz unoka benn van az igazgatóságban! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Eckhardt Tibor: Az úgynevezett konjunk65*
