Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

468 Az országgyűlés képviselőházának és a második választást ugyanannak a válasz­tási elnöknek vezetése alatt tűzték ki, aki az általa előbb szabálytalanul vezetett választás mintájára a választást másodszor is ugyan­csak szabálytalanul vezette le. Másodszor is megsemmisítették a választást azért, mert má­sodszor még inkább kinyilvánult a község aka­rata, a község ellenzéki érzülete. (Ulain Fe­renc: Milyen rangban volt az az elnöki) Ez az úr egyik ottani ügyvéd, vármegyei tb. fő­ügyész, szóval minden előfeltétele megvolt annak, hogy a választási törvényt, ezt a ki­csiny kis könyvecskét, az 1886 : XXII. tcikket ismerje. Amikor az első választást megsemmi­sítették, ugyancsak . a 35. \ első bekezdése alapján semmisítették meg és most ugyanaz a választási elnök tűzi ki és vezeti le a válasz­tást mégegyszer, aki ugyanennek a 35. §-nak harmadik bekezdése alapján már a választás befejezése előtt 5 órával kijelentette, hogy szabálytalan a választás, azt még egyszer meg­fogja semmisíteni, ami tényleg be is követke­zett. (Hegymegi Kiss Pál: Választás ad infi­nitum!) En felmentem a vármegyeházára s mert magam is törvényhatósági bizottsági tag va­gyok, ebbena minőségben próbáltam puhítani, megmagyarázván, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha egyes községekben többen vannak az ellenzékiek mint a kormánypártiak, hiszen &L így van az egész országban, a kormánypárt élénk sajnálatára. (Szabóky Jenő: Ez is a köz­ségekhez tartozik?) Végre aztán orvoslást ígér­tek, elrendelték a harmadik választást. Közben azonban jegyzőválasztásra is került a sor. Most azután sorozatosan történtek törvénytiprások. (Mikecz István: Nem volt képviselőtestületi tag!) Nagyon köszönöm az igen t. képviselő­társamnak ezt a közbeszólását, mert mint vár­megyei ember saját praxisából tudja, hogy a községi képviselőtestületi választás és a jegyző­választás két különálló dolog. Ezzel szemben az történt, hogy a járás főszolgabírája írást adott, amelyben nyilatkozatot tett olyan irányban, hogy ő a tisztújítást rendeli el, amelybe bele­tartozik a jegyzői választás. Tudvalevő dolog, hogy ennek a törvénynek 83. §-a kimondja, hogy a jegyzők milyen értelemben és milyen szabályok szerint választatnak. Ö mégis ebben a levélben azt írta : «Ha már kiírom ismét a községi képviselőtestületi választásokat, akkor ugyanerre a napra ki fogom írni a jegyzővá­lasztást is.» Mi történik? Először bemennek a régi kép­viselőtestület tagjai, akik már nem is képviselő­testületi tagok, mert hiszen megtörtént a vá­lasztás, amelyet megpeticionáltak és tekintet nélkül arra, hogy mi történik, hogyan fognak dönteni, a döntésig az újonnan választott kép­viselőtestületi tagok tekintendők képviselőtes­tületi tagoknak. Ehhez kétség nem fér. Mégis az történt, hogy először lefolytatták a régiek­kel a választást, megválasztották a jegyzőt, jól lehet a jegyzőválasztás nem volt a tárgysoro­zatra tűzve, nem volt a tárgysorozatba felvéve és mindamellett, hogy 30-ára volt kitűzve a választás, tegnap pedig 31-ike volt. (Téglássy Béla: Megkell fellebbezni a választást!) T. kép­viselőtársam, nem erről van szó. (Hegymegi Kiss Pál: Szabad egy főszolgabírónak ilyet tenni? — Jánossy Gábor: Nem szabad!) Most már menjünk tovább. A konklúziókat méltóz­tassék hallani. (Hegymegi Kiss Pál: Ha már erőszakot csinál, okosan csinálja!) T. Képviselőház! Amint én láttam, magam tapasztaltam, a vármegyei szakemberek egye­9A. ülése 1932 június 1-én, szerdán. nesen megbotránkoztak ezen a tudatlanságon, megbotránkoztak, mert megtörténhetett az, ami megtörtént, hogy megválasztanak valakit tör­vénytelen módon akkor, amikor nincs tárgyso­rozatba véve a jegyzőválasztás és amikor elmúlt a választás napja, tehát más napon megválasz­tanak valakit jegyzőnek, szabálytalan képvise­lőtestületi tagokkal. Ezzel kezdődött a teg­napi nap. Utána tértek rá a városig képviselőtestü­leti választásokra. A főszolgabíró kijön, körül­néz. Látja, rendben áll a 'két tábor. Az egyik oldalon áll kereken 700 ember, a; másik oldalon összesen 26. Először névszerinti szavazást kér­nek. Azt mondja a főszolgabíró: szükségtelen. Kérem a t. Házat, méltóztassanak megen­gedni, hogy 15 perccel tovább beszélhessek. Elnök: Megadja a t. Ház a meghosszabbí­tást? (Felkiltások: Megadjuk!) A Ház a meg­hosszabbítást megadta. Tessék folytatni. Dinich Ödön: Azért mondom ezt el, mert ennél sötétebb dolgot még nem is hallhattak a t. képviselő urak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Dehogy nem! Hallottam még különbet is! — Jánossy Gábor: Ha így van, semmis az egész! Megsemmisítik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Dinnyés Lajos: Nem szabad ilyennek megtörténnie!) Ha a kép­viselő urak megadták a beszédidő meghosszab­bítását, akkor hallgassák is meg képviselőtár­sukat, (Helyeslés jobbfelöl.) Dinich Ödön: T. Képviselőház! Méltóztat­tak közbeszólás formájában azt mondani, hogy ilyennek nem szabad megtörténnie, hogy ezt meg fogják semmisíteni. Az, hogy ezt meg­semmisítik, és ezzel rend lesz, nem jelent sem­mit. Ez nem ok arra, hogy itt szót ne emeljek, mert méltóztatnak^ viszaemlékezni arra, hogy erről az oldalról hónapok óta erős és úgyszólván áldatlan harc indult meg, amelyben az ezekhez hasonló sötét dolgokat előhoztuk. Ne provo­kálják a t főszolgabíró urak, hogy itt ismét harc induljon meg. Legyen egyszer vége már ennek a vármegyei élet terén. Hogy felszólalásomat tovább folytassam, elkövetkezik a bíróválasztás. Kijön a főszolga­bíró, körülnéz, megkérdezi, hogy hogyan álla­nak a pártok. 'En ott voltam személyesen s csak azt mondtam, ott áll az egyik csoport 700 emberrel, itt áll a másik csoport 26 emberrel. Azt mondja a főszolgabíró, hogy itt láthatólag nincs szükség névszerinti szavazásra s felteszi a kérdést, ki akarja ezt és ezt bírónak megvá­lasztani? A 700 ember felemeli karját, ami mellett természetesen a másik párt elenyészett. Mikor látta a főszolgabíró, hogy az ellenzéki párt bírójelöltje került be, a következő eljá­ráshoz folyamodott: — és ez jellemző — be­ment és kihirdette, hogy következik ai többi tisztségek betöltése, a törvénybíró, a gyám, a pénztáros stb. és az elöljárósági tagok meg­választása. A jelöltek között feles számban voltak a mieink és feles számban volt a» úgy­nevezett ellenpárt. A mieink mindent elkövet­tek abban aiz értelemben, hogy a mi jelöltünket is jelölje a főszolgabíró. Pártunk emberei va­lamennyien hangoztatták jelöltjeik neveit, de a t. főszolgabíró nem hallotta meg a mi pár­tunknak, tehát úgyszólván aa egész közönség jelöltjeinek a nevét, hanem három másik nevet jelölt, Kijött és felolvasta a három másik jelölt nevét. A 700 ember állandóan a kezét lengetve azt mondotta még tisztességes formában és még nem is zajongva;, hogy erről szó sem lehet, erről nem beszéltünk, mások a jelöltjeink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom