Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-93
394 Az országgyűlés képviselőházának séges pénzeit is és ez a cél egyre merészebben és nyíltabban jelentkezik és már nem is rejtőzködik el. Vasúti sinek mellett katonai gyakorlatokat tartanak, céllövészetet gyakorolnak, parádémarsokat, preussenschritteket látunk szerte az egész országban, kaszárnyaszellem és kaszárnyahang uralkodik végig a leventeintézményben s magasrangú katonák vizitálása folyik. Nem testnevelési feladat a kézigránát vetés, a lövészárokásás... (Farkasfalvi Farkas Géza: Kint is meghallják, amit mondani méltóztatik! — Nagy zaj. ~ Kabók Lajos: Hát hagyják abba! — Farkas Gyula: Talán tankokkal és mérges gázokikai gyakorlatoznak?! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nálunk még leventék sem lehetnek? Nézzék meg, mi történik körülöttünk! — Zaj. — Elnök csenget. — Büchler József: Akár tetszik, akár nem tetszik, mégis elmondjuk! — Jánossy Gábor: Azért nem tetszik, mert nem így van! — Büchler József: így van! Még úgyabban van! Agyonlőtt két embert egy leventeoktató ! Majd ide fogjuk hozni az esetet a Házba! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, Büchler képviselő úr! (Farkas István közbeszól.) Csendet kérek, Farkas István képviselő úr. Kéthly Anna képviselőtársunk beszédideje lejárt! (Büchler József: Ide fogjuk hozni «azt a gazságot! Gyilkosság! Gazság!) Csendet kérek! Büchler képviselő urat rendreutasítom! (Büchler József: Itt megölik az embereket! — Simon András: A bíróság elé kell menni! — Brogli József: Gazság így beszélni! — Zaj.) Csendet kérek! (Kuna P. András: Büchler ezt Bécsből tudja! Bécsi szemüvegen néz!) Csendet kérek, . Kuna képviselő úr! Lejárt a beszédidő, méltóztassék befejezni. Kéthly Anna: T. Ház! Sajnálom, hogy lejárt a beszédidőm, A kultusztárca megfelelő rovatánál fogom elmondani azt, amit most nem mondhattam el. (Zaj) Elnök: Csendet kérek! (Reisinger Ferenc (Brogli József felé): Maga műhazafi! Mindenáron fel akar tűnni! — Brogli József: Maga már régen feltűnt, az a 'baj! Az ország szeme már régóta magán van! — Reisinger Ferenc: Fel akar tűnni! Eddig még nem vették észre! — Zaj.) Csendet kérek! A szónokot kérem, méltóztassék befejezni beszédét. Kéthly Anna: Nem tudom tovább mondani. A közoktatásügyi tárca más címénél fogom azonban elmondani azt, hogy tulajdonképpen miért hoztam most ide a levente-kérdést. Ezt ott majd részletesebben ki fogom fejteni, mert végre tisztáznunk kell ebben a vonatkozásban azt a kérdést, hogy ki felelős a levente-gyakorlatokon történt balesetekért? (Farkas István: Es verésekért! — Büchler József: Gyilkosságokért! — Reisinger Ferenc: Es ,a cudar politizálásért és a hatalomnak nem tetszők üldözéséért! — Zajos ellenmondások jobb felől. — Büchler József: Igen, gyilkosságokért! — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: A bíróság elé tartozik! — Zaj.) Elnök: Reisinger képviselő urat rendreutasítom! Csendet kérek' minden oldalon. (Farkas István (Karafiát Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter felé): Miért ül abban a székben?. — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ha valaki gyilkol, a bíróság előtt felel érte! Ez nem politika! — Farkas István: Ne üljön ott maga, maga magasugró! Magának kell a verés, mert' maga abban nőtt fel! — Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Labdáit rúgni tud, de kultúrát csi93. ülése 1932 május 31-én, kedden. nálni nem! — Büchler József: Fogalma sincs a kultúráról, miért ült oda?« — Kuna P. András: Maguk szeretnének ott ülni, úgy;e? — Folytonos zaj.) Csendet kérek, Kuna képviselő úr! (Simon András: Vihar egy pohár vízben! — Derültség. — Farkas István: Csak röhögjön, miniszter úr! — Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Ez illik a kultuszminiszter úrhoz!) Farkas István képviselő urat rendreutasítom! (Farkas István: Ez illik a kultuszminiszter úrhoz! — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az ilyen muharagon csak nevetni lehet! Méltóztassék beszédét befejezni. Kéthly Anna: Meg kell tudnunk, ha mást ebben a kérdésben nem hajlandók velünk közölni, legalább meg kell tudnunk azt, hogy ki fizeti az orvost, a gyógyszert, a kórházat és a rokkantaknak a baleseti járadékot, azoknak a szerencsétleneknek, akik a leventeoktatók mulasztása és bűnös könnyelműsége folytán egész életükre nyomorékok maradnak, vagy meghalnak. (Zajos ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Ez a kérdés még sorra kerül a kultuszr tárca megfelelő rovatánál, én csak addig sem akartam, hogy ez a kérdés megemlítés nélkül maradjon. Mivel a kultusztárca igazi szellemét egyre jobban ez az intézmény adja meg és rányomja bélyegét a tárca egyéb feladatköreire is, mi az életnek nevében, a pusztulás szellemével szemben, a költségvetést nem fogadhatjuk el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Zsindely Ferenc! Zsindely Ferenc: T. Ház! Tisztelettel bocsánatot kérek Kéthly Anna előttem szólott képviselőtársamtól, hogy a parlamenti szokást ezúttal nem követem és az ő felszólalására a magam részéről nem reflektálok, (Kabók Lajos: Nem fontos!) bár rendkívül hálás feladat volna azzal az állítólagos hipokrízissel és kétszínűséggel szemben, amelyet az előttem szólott képviselőtársam a kormány szemére vetett különféle pontokon, legutóbb a leventeintézménnyel kapcsolatban, ha én párhuzamot vonnék a kétszínűség és a hipokrízis terén... (Farkas István: Az csak ott van önöknél!) Bocsánatot kérek, amennyire az uraknak joguk megítéli, hogy mit tartanak hipokrízisnek a mi oldalunkon, ugyanannyi jogunk és sokkal több okunk van nekünk erre önökkel szemben. (Farkas István: Okuk nincsen! — Büchler József: Joguk sincsen, amíg nyilt választásokat tartanaik! Addig nincs joguk! — Farkas István: Ha titkos szavazással küldték volna ide önöket, akkor lenne joguk, de addig nincsen!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Farkas István: Majd ha a kormány titkos szavazással kapja a többségét, akkor beszélhetnek erről, de addig nem! — (Zaj.) Zsindely Ferenc: A kétszínűség kérdését a titkos választással összefüggésbe hozni, tárgyilagos diskusszió tárgyává tenni igazán nem lehet. Arról van szó, hogy valaki, aki akár titkos, akár nyilt szavazással került a Képviselőházba, a maga törvényhozói feladatát egyenesen, hátsó szándék és kétszínűség nélkül gyakorolja-e, igen vagy nem? Ennek a titkos választás kérdéséhez, legalább közvetlenül, semmi néven nevezendő köze nincsen. (Büchler József: Gyilkolják a leventéket! — (Zajos ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Elnök: Büchler képviselő urat figyelmezte-