Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

386 Az országgyűlés képviselőházának kassza beszél. De hiszen, hogyha nem a kassza beszélne és nem volnának bevételek, akkor az országnak még sokkal többet kellene fizetnie. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon.) Egy igazgatónak azon is kell lennie, hogy bevétele legyen; lehetetlen ezt máskép

1 elképzelni. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon. — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Reális, őszinte beszéd!) De a Nemzeti Színház is általános elismerésre talál az egész országban (Turchányi Egon: ^Ebben téved a képviselő úr! Majd leszek bátor rátérni és az adatokat feltárni!) Meglehet, t. képviselőtársam. En csak saját nézetemet mondom el. (Zsindely Ferenc: Teljesen igaza van! En a Shakespeare-előadásoktól el voltam ragadtatva. (Zsindely Ferenc: így is van! A külföld is!) Méltóztassanak elhinni, ismerem Shakespearet keresztül-kasul. Hallottam németül, angolul, franciául kevesebbszer hallottam, de mondhatom, az egész itteni előadássorozat mintaszerű volt. Bocsánatot kérek, csak saját nézetemet mondom el itt, nem kívánom, hogy bárki is velem egyetértsen, (Zsindely Ferenc: Egyetértünk!) de ellenzéki ember létemre, aki szívesen kritizálok minden minisztert, aki ott ül azokon a padokon, el kell ismernem, hogy jelenleg a mi állami színházaink mintaszerűek. (Zsindely Ferenc: így van! — Lázár Miklós: Az Operaház!) Egészen más megítélés alá esik az, amjt Eber t. képviselőtársam mondott. Azt mondotta, hogy az Operát el kellene törölni. Hát ha a kultúrintézeteket eltöröljük ebben az országban, akkor az Operát is el kell törölni. (Ügy van! jobbfelöl) Ahhoz azonban, hogy az Operát, az egyedüli színházat^ amelyet idegenek látogathatnak, az egyedüli színházat, ahol m'agyar mesterek műveit előadják, mert kint nem adják elő, eltöröljük, mindenesetre olyan szituációba kell kerülnie az országnak, hogy mást is el kell törölni, például az egyetemeket is, amelyekről később fogok beszélni. Mert éppen olyan kultúrintézet ma a zenével foglalkozó intézet, mint akármilyen más, tudománnyal foglalkozó intézet. A zenét művelni kell, mert minden tekintetben nemesíti az embert, (Ügy van! jobb felől.) a gonosz indulatoktól igen sokszor megszabadít és a keserű órákban vígasztal. (Ügy van! Ügy van!) A magyar nóták is azt mutatják, hogy sírva vigad a magyar, hogy a magyarnak a muzsika szükséges az életéhez. (Erdélyi Aladár: A rádióból lehetne inkább támogatni egy kicsit! A milliókból, hogy azok ne menjenek privát emberek zsebébe!) Sajnos, nincs annyi időm, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Ezek után áttérek arra a témára, amelyről voltaképpen beszélni akartam, a közgazdasági kar kérdésére. A t. miniszter úr volt szíves tegnap beszédében azt mondani, hogy nem vállalkozik semmiféle hisztériás rombolás végrehajtására. (Helyeslés 3 óbb felől.) Ezt méltóztatott tegnap mondani. En szavánál fogom a miniszter urat és azt mondom, hogy ne méltóztassék ezt a közgazdasági kart megsemmisíteni. Azt kérem Öntől t. miniszter úr és argumentálni fogok amellett úgy, ahogy értem, hogy méltóztassék ebből a fakultásból egy Széchenyi István-egyetemet alkotni, mert erre az országnak okvetlenül szüksége van- Erre mutat az is, amit a kormányzó úr ő főméltósága Kőszegen mondott. Azt mondotta (olthassa): «Az ifjúság, bármely társadalmi osztály)3. ülése 1932 május S 1-én, kedden. hoz tartozzék, ne a hivatali szobák felé összpontosítsa minden törekvését, hanem menjenek közülük minél többen a termelői pályákra és a kereskedőpályára is.» A kormányzó úr ő főméltósága ezt már többször mondta, én azonban azt látom, hogy bár ezt mindig hangoztatják teóriában, a praxisban azonban, ha arra kerül a sor, hogy ezt megcsináljuk, senki sem akarja keresztülvinni. Mert amint az előttem szólott képviselő úr mondottta, megtaláljuk ezentúl a közgazdasági tudást a technikán is- Bocsánatot kérek, mindig nagy különbségnek kell lennie abban, hogy mit kell tudnia a technikusnak és mit kell tudnia annak, aki gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A tchnikusnak nem kell annyit tudnia közgazdasági téren, mint a közgazdásznak, akinek az összes közgazdasági tudást fel kell ölelnie, míg a technikusnak elégséges ebből a felületes ismeret is. Abban a pillanatban, amikor az egész közgazdasági tudást a technikába akarják beolvasztani, kérdem, hogyan akarják összeegyeztetni a technikai tudás szükségességét a teljes közgazdasági tudással? Nem ismerem a tárgyalásokat, csak hallottam róla, hogy most a közgazdasági egyetemről, r amelynek 1400 hallgatója van, a hallgatók át fognak menni a Műegyetemre. Ki fogják bővíteni a Műegyetemet, vagy mit csinálnak ezzel az 1400 hallgatóval, akik a közgazdasági karon vannak? Ezeknek az elhelyezése mindenesetre igen sok nénzbe fog kerülni. Nem lehet egy egyetem hallgatóságát máról holnapra 1400 taggal kibővíteni. (Söpkéz Sándor; Hány helyen van Pázmány Péter-egyetem mai) Nagyon kevés időm van, másként folytatnám ezt a fejtegetést- Minthogy ez f az ország kicsi, minthogy fel van darabolva és csak harmadrésze maradt meg, fegyverrel nem tehetünk semmit. Mi csak ésszel és tudással^ tudunk ma más nemzetre hatni. Lehetetlenség, hogy ha más nemzetek bőségesen fel vannak fegyverkezve közgazdasági tudással, akkor éppen mi legyünk azok, akik a közgazdasági egyetemet nem akarjuk a legmagasabb fokra fejleszteni. Hiszen láttuk eddig az eredményeket; abból a körülbelül ezer vizsgázottból, aki onnan kikerült, akik eddig állást kaptak, csak 3% veszítette el állását. Igenis, meg tudják tehát becsülni az olyan erőket, amelyek tudással vannak felszerelve. De nekünk szükségünk is van erre t. Ház! Hányan vagyunk itt, akik közgazdasági tudást nagyobb mértékben tanultunk'? Én, aki csak maturáltam a kereskedelmi, akadémián, nem tudtam magambaszívnd azt a magasabb tudást, ami^ Matlekovics birtokában volt. Vagy Biró barátom, akinek közgazdasági kérdésekben a legfelyilágosultabb feje van, szintén csak saját erejéből tanulta meg a közgazdasági ismereteket. Pedig a praxis mellett nekünk szükségünk van a teóriára is, hogy szembeszállhassunk azokkal az erőkkel, amelyek külföldön bennünket meg akarnak fojtani. Miért éppen a közgazdasági egyetemet akarják elgáncsolni? Pénzügyi okokból? Falzifikátum azt mondani, hogy pénzügyi okokból van erre szükség; egyenesen azt mondom, hogy ez falzifikátum- A pécsi egyetem ugyanis 2*2 millió pengőbe kerül, a debreceni egyetem 3*1 millm pengőbe, a szegedi egyetem 2*4 millió pengőbe, a Pázmány-egyetem 5"9 millió pengőbe, — igaz, ebben benne van a klinikák költsége is — a műegyetem belekerül 1*6 millió pengőbe. S a közgazdasági egyetem? Belekerül 386.000 pengőbe. Ebből is 45.000 pengő tandíjakban visszatérül, s az így maradó 340.000 pengőből 50.000 pengő esik dologi kiadá-