Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-92

334 "* Az országgyűlés képviselőházának (Éber Antal: Szomorú tárgya, nem kedve« tárgya!) amelyre vonatkozólag az a vélemény alakult ki több oldalról, hogy nálunk Magyar­országon a jelenlegi súlyos gazdasági viszo­nyok között négy egyetemre szükség nincsen, — (Eber Antal: Hatra!) én a Tudományegye-^ temekről szólok azután ott van még a műegye tem és a közgazdasági egyetem — bogy ezek közül az egyetemek közül az egyik vidéki egye­tem megszüntetése (Éber Antal: Minden vidéki egyetem megszüntetése!) felette kívánatos vagy legalább is az szükséges, hogy az egye­temeken bizonyos fakultások megszüntettesse­nek. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzam, mert, azt hiszem, szükséges, hogy erre a kérdésre min­den tekintetben rápillantsunk, azonban telje­sen tárgyilagosan, a számok alapján és úgy, hogy ebbe a kérdésbe, amely a nemzeti kul­túra kérdése, — azt hiszem, mindegyik olda­lon ülő képviselőtársaim koncedáini fogják ezt nekem — semmi más ne vegyíttessék bele, mint egyedül a köztekintet. (Eber Antal: Ügy vau! Helyes!) Itt legyen szabad bizonyos számokat előre bocsátanom, (Halljuk! Ealljwk!) nevezetesen azt, hogy míg a jelenleg érvényben levő költ­ségvetésben 19 "8 millióra rúg az összes egye­temeknek — most már beleértve természetesen a műegyetemet és a közgazdasági egyetemet is — a fenntartása a beruházásokkal együtt, addig a most tárgyalt költségvetésben 13'6 millióra fog rúgni, tehát 3*2 millióval kisebb összegre, Százalékszerűen kifejezve, az ossz­budgethez arányosítva megmaradtunk az ed­digi keretben: 10-8%-ot tett ki az egyetemek összes költségvetése az idei költségvetésben és 10'9%-ra rúg a jövoévi költségvetésben. Ho­gyan vagyunk az egyetemi hallgatókkal. Itt újból rá kell mutatnom nyomatékosan arra, amit az előbb már kiemeltem a középiskolai tanulók létszámának ismertetésénél is, hogy itt sincs olyan nagy szaporodás, mint amilyen nagy szaporodás az előbbi évekhez viszo­nyítva váriható lett volna. (Zsindely Ferenc: Hála Istennek!) Amíg ugyanis az 1929—30. eszr tendlőben az egyetemi hallgatók száma 12.598 volt, az 1930—31. esztendőben 13.428, addig most is történt ugyan szaporodás 13.834-re, ez a sza­porodás azonban csupán 50%-át teszi ki annak, ami a megelőző esztendőben volt, (Az elnöki széket Pnky Endre foglalja el.) Amíg a megelőző esztendőben a szaporodás 830 főre rúg, addig ebben az iskolai évben a szaporodás 460 volt csupán. Mindezek ellenére az 1931—32. iskolai év első felében a hat egye­temien a magyar egyetemi hallgatók száma 13.843-ra rúgott, ami teljesen megfelel — elte­kintve néhány száz tanulótól — annak a szám­nak, ami Nagy-Magyarországon volt, (fcber Antal: Ez az!) T. Ház! Valamely egyetem megszüntetése kérdésében igazságos és tárgyilagos álláspon­tot elfoglalva, tulajdonképpen azt kell vizs­gálni e számokoin kívül még, miképpen jöttek létre ezek az egyetemek, ima szülte őket, milyen helyzetben voltak és vannak és miket várha tunk, természetesen a különböző módozatok mellett, amely módozatok egyike valamely egyetem megszüntetése, másika bizonyos fakul­tások megszüntetése, harmadika pedig bizonyos tanszékek csökkentése. E tekintetben legyen szabad) röviden szíves emlékezetükbe idézni az igen t. képviselő urak­92. ülése 1932 május 30-án, hétfőn. nak a következőket. Nagy-Magyarországon a második egyetemet, a kolozsvári egyetemet csak 1872-ben állították fei. Az 1913/14. eszten­dőben Budapest egyetemének hallgatói száma 8081-et tett ki, a kolozsvári egyetemé 2302-öt. Ezeken kívül voltak egyéb főiskolai hallgatók. így jött ki azután az, hogy az 1913/14. esztendő­ben tulaj donképp en az egyetemi és főiskolai hallgatók száma az egész országban kitett 14.300-at Méltóztatnak tudni, hogy a budapesti egyetemeken milyen állapotok voltak. Ha fel sorolom azt, hogy a jogi karon 3488, az orvosi karon 3186 tanuló volt és ha az akkori állapo tokra gondolunk, akkor méltóztatnak teljesen helyeselni az 1912. évi törvényhozásnak azt az álláspontját, hogy még két egyetemet tartott szükségesnek felállítani, nevezetesen a pozso­nyit és debrecenit. T. Képviselőház! Alig állították fel ezeket az egyetemeket, sőt még teljesen be sem voltak rendezve, amikor jött a háború és a 'háború ki­törése után négy esztendő múlva jött a szomorú Trianon. Trianon után az 1920. esztendőben két álláspont ütközött össze, mert akkor is volt már olyan álláspont, amely azt mondotta: Csonka-Magyarországnak elég lesz két egye­tem. Ezek ezt az álláspontot képviselték és számszerűleg is meg tudták indokolni, hogyha a lakosság száma szerint Nagy-Magyarofrszág­nak 18 millió lakosságát számolva, — termé­szetesen Horvát-Szlavónia ki van ebből véve — Nagy-Magyarország termelt 14.300 főiskolai hallgatót, akkor a 8 imdlliós C&onka-Magyar­országon a hallgatók száma nem fog többre rúgni, mint körülbelül 7—8 ezerre. T. Ház! Azt látjuk azonban, hogy egy óriási vándorlás indult meg a háború alatt is a főiskoláik felé. Ennek folytán voltak olyanok, akik azon a véleményen voltak, hogy ez a szám a változott viszonyok, a világnak, a kornak egy új demokratikus áramlata folytán lényegesen feljebb emelkedik. Csakugyan azt láttuk, hogy az 1918/19. esztendőben az egyetemi hallgatók száma felszökött 21.697-re. Természetesien itt csoportosan jelentkeztek azok, — azért ez egy teljesen abnormális és rendellenes szám — akik négy éven keresztül a harctéren voltak és most sietve be akartak fejezni egyetemi pályájukat. T. Képviselőház! Etekin tétben normális, rendes, esztendőt találunk azután 1925/26-ban, amikor az egyeteani hallgatók száma Csonka­Magyar országon azonban nem 7000-re rúgott, amint azt egyesek gondolták, akik a két egye­tem mellett akartak kitartani, hanem felszökött 13.000-re és — amint azelőtt részletesen ismer­tettem — ezt a számot a 'mai napig tartottuk is. így az 1921 : XXV. törvénycikknek, tehát az akkori törvényhozóknak igazuk volt abban, amikor a két menekült egyetemnek, a pozsonyi és kolozsvári egyetemnek Csonka-Magyaror­szág területén helyet adtak ég) azoknak meg­szüntetését nem engedték meg s így most a po­zsonyi egyeteinu Pécsett, a kolozsvári egyetem Szegeden működik­Ha tehát 1913/14-ben 14.300 egyetemi hall­gatónak négy egyetemre volt szüksége, hogy pedig szüksége volt, ezt kifejtettem, akkor négy egyetem kell Csonka-Magyarországon is ugyan­ilyen számú egyetemi hallgató részére. Most pedig nem is arról van szó, hogy felállítsuk-e a pécsi és a szegedi egyetemeket, hanem most már itt egy tényleges helyzettel állunk szem 1 ben. Megengedem, hogy akkor, 1921-ben talán helyesebb lett volna azt a két egyetemet ösz­szevonni. Lehet arról vitatkozni, hogy a pozso­nyi és kolozsvári egyetemnek összevonása és csupán egy egyetemnek felállítása 'helyesebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom