Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-91

312 Az országgyűlés képviselőházának Takách Géza jegyző: Sándor István! Sándor István: Igen. t. Képviselőház ! Én a napirendi javaslatot elfogadom;. Méltóztassanak azonban ' megengedni, hogy egy nagyon szorgalmas népet ért súlyos csapásról beszéljek és a nép számára való segítség kérésére ezt a jelen viszonyok között egyetlen lehetséges alkalmat használjam fel. Kecskemét város határában május 8-án először, majd most, május 23-án nagy jégverés volt és különösen a második jégverés volt borzalmas, összesen 35—40.000 kat. hold terület lehet az, ami érintve van, de természetesen, a jég szokása szerint, némely helyen, egyes területen, csak 10%-os, más helyen pedig — ahogy helyesen mondják a minduntalan sírva fakadó öreg földmívesek és intelligens emberek is — nem száz, hanem 3—400%-os a kár, mert magát a fát, a tőkét is úgy tönkreverte, hogy évekig tartó legnagyobb gondozás mellett sem képes azt kiheverni az a növény és nem képes a maga hozamát megteremni. Ezeken a puszta részeken, amelyek érintve vannak, — amint méltóztatnak tudni, Kecskeméten kifejlett a tanyarendszer — 4496 lakott ta,nya van 20.000 lélekkel. Ezek túlnyomórészben kisemberek, akik a maguk 2—3—4 hold földjéből és hajnalban elkezdett és napnyugtáig vagy holdvilág mellett is folytatott kemény munkájukkal az ország egyik legrosszabb földjéből arany valutát csináltak; 2—3 hold földből jó módban megél egy család, amelynek termését külföldre viszik, külföldi pénzt hozva be érte. Most ennek a népnek egy része érintetett ilyen súlyosan és látogattatott meg ilyen súlyos csapás által. Méltóztassanak elképzelni, ahol például rozsvetések vannak, azokat nem mindenütt fogják tudni lekaszálni, úgy a földhöz és a földbe vannak verve. Másutt lekaszálják ugyan, de takarmánynál egyébnek nem használják. Ahol például a mi szorgalmas népünk elkezdte a földieper-kultúrát, amely földieperből szezonjában az érés idején 1—6 vágón szokott lenni a piacunkon, ott most maga a tő is beteg és ha kiheveri is, de nem mindenütt fogja a jégverést kiheverni. Ahol a szőlőkultúra van alkalmazásban és elterjedve, ott messziről is láthatók a már kifosztott, sok szőlőt hozó szőlőtőkék. Ez a szőlővessző (Felmutatja u szőlővesszőt.) — a tavalyi szőlővesszőt is leütötte a jég — a határnak kevesebbet szenvedett részéből való, ahol a kár nincs több 60—70%-nál. A fáknak, gyümölcsfáknak levagdalta, letördelte a kisebb ágait, az idei termőágakat és amelyeken a jövő évi rügyek kifejlődtek volna. Ez azonban nem volt elég, össze-vissza vagdalta, sebezte a fák kérgét, úgyhogy azok egyrészt a sokféle betegséggel szemben elvesztették ellenállóképességüket, másrészt pedig csak nagy gonddal és évekig tartó munkával lesznek megtarthatók. Mármost ennek rendkívül súlyos következményei lesznek arra az érintett népre, arra a 20.000 emberre. Kétségbeesetten • panaszkodtak. Nálunk nagyon kevés még a középbirtok is, legnagyobbrészt kisbirtokok vannak, de éppen Köncsögpusztán, egyikén a lehető legrosszabb homokföldeknek, négy középbirtok van egymás mellett összesen 2720 hold területen. Ezek kénytelenek 50 családos munkást, akik konvenció mellett vannak alkalmazva, 202 családtaggal elbocsátani, mert maguknak sincs kenyerük sem és egy kis vetőmagjuk sem a következő észten dőre. 45 pár arató dolgozott ezekben a gazdaságokban; természetesen még egyéb segédsze91. ülése 1982 május 27-én, pénteken. mélyzet is. 22 ember dolgozott hetekig ezeken a területeken a cséplőgépeknél. Ezek elvesztették a munkát. Ez a négy gazdaság, amelynek tulajdonosai hirtelen át tudták a következményeket tekinteni, megállapította, hogy napszámosnmnkában háromezer munkanap marad el. Amint tehát már ebből is méltóztatnak látni, itt nem egy társadalmi osztály van érintve, a középbirtokos éppen olyan szerencsétlen helyzetben van, mint a kis- és törpebirtokos, de kihat ez a napszámostömegekre, munkástömegekre, sőt kihat közvetlenül a kereskedelemre is, mert hiszen az a gyümölcs és bor, amely ott terem, nagyon sok kereskedőt, kereskedelmi alkalmazottat, csomagolót stb. foglalkoztatott volna, akiknek a kereseti lehetősége mindenesetre csorbulni fog, továbbá a fuvarosok, ládagyártók mind megérzik ennek a csapásnak a súlyát. Amikor a csapás ilyen rendkívül naf

TT és annyira szerencsétlen helyzetben érte ezt a népet, már 24-én összeült itt egy csomó parasztgazda; érdemes volna felolvasni a kérvénvüket, amelyet tömegesen írtak alá, — de nem akarom most az időt rabolni — hogy bebizonyítsam, milyen értelmesen hivatkoznak arra, hogy náluk a szárazság miatt már két-shárom nyáron át igen magas, száz százalékot megközelítő kárai voltak a homoki gazdának a termelésben, erre következett az általános gazdasági válság és most még ez a csapás is a nyakukra jön. Nem azért, mert annak a kerületnek a képviselője vagyok, hanem mert kint jártam a város főispánjával, polgármesterével, — kiknek közbenjárására Zsitvay Tibor igazságügy miniszter úr, mint városunk másik képviselője, nyomban hathatósan közbelepett — újságírókkal tegnap azokon a területeken és magam láttam a nyomorúságot és a kétségbeesést, azt kell mondanom: igaz, hogy mindenki szerencsétlen helyzetben van ma Magyarországon, igaz, hogy nincs a segítésre pénz, (Rakovszky Tibor: Erre kell

,% mé^is annak, akit az Isten ilyen súlyosan meglátogatott és megvert, annak, akinek még van valamije^ és az országnak mégis csak van valamibe, támogatásra kell sietnie. (Ügy van! Ügy van!) Leteszek itt néhány, tegnap délután készült fényképet a Ház asztalára, hogy akiket érdekel a pusztítás mérve, módjukban legyen^azt megtekinteni és meggyőződni a dolgok felől. Itt csak azt akarom még előadni, hogy tegnap a gazdák és a szőlősgazdák Kecskeméten nagygyűlést tartottak, amely nagygyűlésről az elnökükkel küldöttség kereste fel a városházán a főispánt, a polgármestert és engem is, aki éppen ott voltam. írásban is be fogják nyújtani kérelmüket, amit elsősorban a földmívelésügyi miniszter úrhoz, de az egész kormányhoz is intéznek. Méltóztassanak megengedni, hogy kérelmeiket röviden megemlíthessem. A következő pontokat tartalmazza: a felszántás alá kerülő területek részére, ahol a termés teljesen tönkre van téve, száznapos kukorica- és cmuhar vetőm agv at kaphassanak lehetőleg ingyenesen és azonnal, (Dinnyés Lajos: Okh. nélkül!) mert csak ezzel biztosítható, hogy a föld az idén egészen terméketlen ne maradjon. (Helyeslés.) Azután kérik, hogy a régi adósságuk kamatait mérsékeljék az ő számukra legalább átmeneti időre, viszont holdanként, a viszonyok és a lehetőségek, de egyúttal a művelési ágak kívánalmai szerint is megállapított kamat nélküli kölcsönben részesíthessenek. Kérik, hogy az őszi vetés idejére ingyen rozs- és búzavetőmagot kapjanak, mert ez sem áll rendelkezésükre. Ha némelyik még kaphatna is hitelt