Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-89
Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 1932 május 23-án, hétfőn. 191 intézésére vezetett, ezért, azt hiszem, legjobb volna, ha ez egy kézben: a kereskedelmi minisztériumban volna összpontosítva. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Ami az Országos Társadalombiztosító Intézetnek melyik minisztériumba való beosztását illeti, sajnos, azt kell mondanom, hogy az én felfogásom teljesen ellentétes a t. szociáldemokratapárt felfogásával, mert hiába nevezték el olyan szépen a Munkásbiztosító és Betegsegélyző Pénztárt Országos Társadalombiztosító Intézetnek, azért az elsősorban mégis csak betegsegélyezéssel foglalkozik, annak feladata elsősorban az, hogy a közegészségügyi kérdéseket, a munkások közegészségügyét szolgálja. Ennek az intézménynek vannak kórházai, vannak szanatóriumai, rendelő intézetei, és dispanzerei, szóval a közegészségügyi intézményeknek egész seregét öleli fel. Nem tudom, miért volna szükséges ezt külön kiszakítani és más minisztérium ügykörébe utalni, mikor ez a belügyminisztériumban a többi közegészségügyi kérdések mellett egészen szépen és jól elintézhető volna. (Helyeslés a balközépen és a jobboldalon.) Nem tudok osztozni a szociáldemokratapártnak abban az érvelésében sem, hogy azért nem akarja a belügyminisztériumban látni az Oti-t, mert ott rendőri ügyeket is intéznekT. Képviselőház! A belügyminisztériumnak egész sereg olyan osztálya van, amelynek semmi köze sincs a rendőrséghez és éppen ilyen érveléssel azt is mondhatnám, hogy akkor a közegészségügyi osztályt se tegyük oda. Itt csak egy dolog lehet, amit nem akarok feltételezni, de mégis, azt hiszem, hogy talán az erősebb politikai felügyelettől tartanak. (Igazi Ügy van! a balközéven.) Mondom, ezt nem akarom feltételezni, ha azonban erre okuk nincs, akkor nem értem ezt a nagy félelmet a rendőrségtől, ha pedig van okuk arra, hogy ettől tartsanak, akkor meg csak természetes, hogy az államhatalomnak első kötelessége, hogy ezt a fokozott politikai ellenőrzést gyakorolja. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Én tehát mindenesetre amellett volnék, hogy az egészségügyi kérdéseket egy minisztériumban összpontosítsuk, s ezért az Oti-t is sokkal szívesebben látnám ott, ahol a többi közegészségügyi kérdés is helyet foglal. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint r a hadikölcsönjegyzők ügyei bármely minisztériumhoz fognak is tartozni, arra kérném a t. kormányt vagy a miniszterelnök urat, hogy ezt a kérdést mindig mint a nemzet becsületügyi kérdését méltóztassék tekinteni és méltóztassék mindent elkövetni arra nézve, hogy ezek a kérdések végre olyan megoldást nyerjenek, amely közmegnyugvást kelt a közvéleményben. (Helyeslés.) Bár a sport kérdése nem tartozik a népjóléti tárca keretébe és azt igen jó helyen látom a kultuszminiszter úr kezében, ennek a kérdésnek ma már mégis annyi egészségügyi vonatkozása van, hogy szabad legyen erről is röviden néhány szóval megemlékeznem. A sport ma már annyira divatba jött és — mondhatnám — annyira túlzásba megy, hogy már nem szolgálja azt a célt, amelyet tulajdonképpen szolgálnia kellene, mert a sportolás már olyan mérveket ölt, hogy egyenesen kárára megy az illető sportkedvelőknek. (Hornonnay Tivadar: Orvosi szemüveggel nézve!) Nézetem szerint a sport és az atlétika csak addig válik a szervezet javára, amíg az versengésbe nem megy át. (Mozgás balfelől.) Ez az orvosi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VIIL felfogás és ezt meg kell védenem, mert a versengés az erők olyan megfeszítésével jár és a fiatal, életerős szervezetet annyira igény be veszi, hogy számos esetben szív- és tüdőtágulást okoz a megerőltetés. Nem akarok a sport ellen beszélni, hiszen magam is nagy sportember vagyok, csak azt kívánom, hogy a sportoló társadalmat, a sportoló ifjúságot intézményesen, fokozottabb orvosi ellenőrzés alá kellene venni. (Helyeslés.) Tisztán csak ez a kérésem, mert mégis csak az orvos tudja legjobban megállapítani, hogy ki milyen sportot űzhet és abban milyen mértéket kell megtartania. r (Hornonnay Tivadar: ügy, ahogyan az, Üszószövetságnél van!) A sportolásnak egyébként legegészségesebb és veszélyt magában alig rejtő formája a turistaság művelése. (Éber Antal: Ez nem kerül pénzbe és ezért nem kultiválják! Csak ^ azt űzik, amihez sok állami pénz kell! — Zaj.) A turistaság művelése a jó levegőn nem okoz kimerülést és a test egészséges edzése mellett sok káros befolyástól tartja távol a turistaságot gyakorló egyént. A turistaság korra, nemre és társadalmi állásra való tekintet nélkül űzhető, üdítőleg hat, szellemi felfrissülést jelent, munkakedvet kelt. Azt se méltóztassék elfelejteni, hogy a mostani nehéz viszonyok között bizony az elégedetlenségnek és elkeseredésnek is igen jó levezető csatornája. A turistaságban nem folyik versengés, ott a kölcsönös megértés, egymás támogatása és egymás segítése mutatkozik, (Dinnyés Lajos: Mint a kereszténypárt és az egységespárt között! — Derültség.) Ott ledőlnek a társadalmi válaszfalak, mindenki egy : más szeretetében, a természet imádásában fejti ki az ő működését és egyúttal megismeri haföldjét. Csak arra kérem a kormánynak azokat a tagjait, akiknek módjukban van a turistaságnak kifejlődését előmozdítani, hogy azt minden erővel mozdítsák elő. Itt főképpen a kereskedelemügyi miniszter úrhoz vagyok bátor fordulni és kérem, hogy olcsó és jó vasúti és egyéb közlekedési eszközöket bocsásson rendelkezésére a turistaságot űzők számára, hogy mennél gyorsabban és mennél olcsóbban juthassanak ki a főváros kormos, poros és füstös levegőjéből a szabad természet ölébe. A földmívelésügyi miniszter urat pedig kérem, hogy tegye szabaddá a turistáktól eddig elzárt állami területeket. Tudom ugyan, hogy ez nehézségekbe ütközik, mert hiszen a vadászat nemes sportját űzők részéről is lehetnek itt kifogások, azt hiszem azonban, hogy kölcsönös megértéssel nagy részben mégis csak áthidalhatók volnának ezek a nehézségek. Elnök: A képviselő úr; m beszédideje lejárt. Kérem, szíveskedjék beszédjét befejezniHodossy Gedeon: Rögtön befejezem. Most már csak röviden az orvosi kamara ügyére vagyok bátor felhívni a t. kormány figyelmét, amelyet erkölcsi, etikai szempontból is rendkívül fontosnak tartok. Kérem a t. kormányt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat előkészítésénél hallgassa^ meg az Országos Or.vosszövetség véleményét s szívlelje meg javaslatait. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalion és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Szakács Andor! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Következik 1 ? Petrovics György jegyző: Farkas Tibor! 26
