Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-89

18Ô Az országgyűlés képviselőházának listáknak sok programma a nagyon közel áll a keresztény társadalmi reform törekvéséhez, csak azt kívánja, hogy az osztályharc helyett állítsák be ők is a szociális igazság gondolatát és csak a társadalmi hatalmaskodást támadják, amelyet a magántulajdon jogtalanul igényel és bitorol, ne pedig magát a magántulajdont. De többet is mond az enciklika, azt, hogy meg lehetne állapítani a szociáldemokrata felfogásban és a keresztényszocialista felfogásban sok hasonlóságot a gazdasági pontokban, de — és ezt el nem hagyhatom, mert félreérthető lennék — a nagy különbség, sajnos, az, hogy a szocializmus, a marxizmus, az emberi társadalomról és magáról az emberről és annak céljáról egészen más világnézetet vall, mint a keresztény ember. Innen a nagy különbség, hogy a szociáldemokratapárt ezeket a szociális intézkedéseket csak tárgyi szükségességből követeli, a társadalmat csak hasznos egyesülésnek tartja, a keresztény politika pedig az embernek magasabb rendeltetéséből indul ki s a szociális igazságot a földön is ez alá akarja helyezni. Akkor fog megszűnni az erkölcsi különbség és távolság is a nevelési rendszerben, az erkölcsi gondolkodásban, lm a főkérdésekben is egyet fogunk érteni.^ Azért mondja a szent atya, hogy tulajdonképpen a lelkekben és az erkölcsökben kell megújhodni, mert csak olyan társadalom lesz képes szociális igazság alapján való törvényhozásra, amelynek lelke ettől a keresztény szellemtől át van járva. De ezt nem szolgálhatják olyan nemzetközi mozgalmak, melyeknek vezetői nem is ismerik talán a keresztény etikát, magát Krisztusnak; a lelkét és ezért mondja a szentatya, hogy voltaképpen meg kell a szocializmust keresztelni. (Peyer Károly: A keresztény szocialistamozgalom is nemzetközi!) Lehet, csakhogy a vezetői legyenek keresztények és keresztény szelleműek, akkor rendben van. (Peyer Károly: A zsidókat irtsam ki?) De mivel nagyon jól tudjuk, hogy még enciklikákat is könnyebb kiadni és könnyebb megírni, mint megvalósítani, inaga a pápa is azt mondja, Ihogy ő tudja, hogy a reform nagyon sok akadállyal találkozik lenn is, fenn is, de, — hozzáteszem — hogy sajnos, a mai gazdasági helyzetben, ebben a világkrízisben az összes változtatásokat minden zökkenő nélkül, hamar életbe léptetni, még a legnagyobb jóakarattal sem lehet. De azért mindent el kell követni. Amikor az enciklika önöket is hívja vissza az atyai házba, hogy fogjunk össze, mint egy család tagjai, mint egy atyának gyermekei, az igazság útján jár, mert csak ha az egész emberiség becsületes együttműködéssel munkál közre, akkor fog a közjó emelkedni és akkor fogjuk célunkat elérni. Ezeket a szociálpolitikai elveket valljuk és fogjuk vallani, akár legyen valaki az ellenzéken, akár a kormánypárton közülünk. Vitatom és állítom most is, hogy ettől a szellemtől mi nem tértünk el és nem áll az sem, amit a szociáldemokratapárt részéről az előbb is szemrehányásként kaptunk, hogy a párt politikai érvényesülésre vagy egyéni érvényesülésre használta fel a népjóléti minisztériumot. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Minthogy időm lejáróban van, beszédemet befejezem azzal, amivel kezdeni akartam. A múltkor Györki t. képviselőtársam beszéde alatt egy incidens történt itt, amikor megtámadták ezt a pártot, amelynek becsületére és intaktságára igenis büszke vagyok. Hiszen, ha egy-két 89. ülése 1932 május 23-án, hetfon. megtévedt ember akad is, ha Zelenkák is jsnr nak, — tudják szociáldemokrata képviselőtársaim, Ihogy kikre gondolok — ezért nem lehet egy pártot elítélni. És azért amikor önök kitartottaknak nevezgettek minket, ezzel a sértő kifejezéssel illették pártomat, — és csodálom, hogy az elnök úr olyan könnyen elnézte ezt — én odakiáltottam, hogy: önök a kitartottak! A következő napon Weltner Jakab képviselőtársam felhívott beszédében, hogy álljak helyt kijelentéseimért, mert különben rágalmazónak tart. Én a t. szociáldemokratapárttól, vagy annak bármelyik képviselőjétől ezt a felhívást nem tartom addig jogosnak, ameddig ők be nem bizonyítják azt a vádat, amelyre én csak jogos felháborodásomban mondottam, amit mondottam. Amint mondják: amilyen a mosdóvíz, olyan törülköző. (Peyer Károly: Ezzel nem lehet azt elintézni!) De én nem is állok itt meg. A lojalitást szeretem a politikában másoktól függetlenül is, a politikai erkölcsöket akarom követni és kijelentem egészen nyíltan, hogy én nem valami pénzösszegre gondoltam, amikor azt mondottam, hogy a Bethlen-aktákat nézzük meg, hanem arra, — így hozza a gyorsírói napló, pedig én Bethlen-paktumot mondottam, legalább is arra gondoltam, de azt hiszem, azt is mondottam — tehát a Bethlen-paktumot nézzük meg, vájjon mennyit kaptak a szociáldemokraták. T. i. mandátumot. (Zaj ) Mert arról volt szó, hogy minket kitartanak mandátumokkal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Önök közül egynéhányan nem voltak tagjai az akkori nemzetgyűlésnek, — sem Weltner Jakab, sem Buchinger Manó, sem Kertész Miklós, sem Büchler József képviselőtársaim — amikor 1922-ben az ú. n. király puccs után mi kimondott legitimisták harcot kezdtünk, a szabadkirályválasztók elvesztették fejüket és azt hitték, hogy tatárjárás következik az országban, a legitimizmus el fogja söpörni a királyra lövető politikusokat. Ekkor kötötte Bethlen István volt miniszterelnök úr a paktumot a szociáldemokratapárttal, (Peyer Károly: Tévedés!) amely a választások idejére nagyobb nyugalmat teremtett az utcán és a városokban ... Elnök: Kénytelen vagyok képviselő «urat figyelmeztetni, hogy kissé eltért a tárgytól. (Peyer Károly: Azt a paktumot a Népszava szórói-szóra leközölte! — Zaj) Csendet kérek, képviselő urak. Turi Béla: Ennek volt a politikai hatása szerintem az, hogy a szociáldemokratapárt olyan nagy számban jött be, mi legitimisták pedig többen elbuktunk. (Büchler József ! Ott nem volt szó mandátumról!) Azután vádoltak minket még a következőkkel. Méltóztassanak megengedni, — lejár az időm — hogy a vádakra feleljek. Vádoltak minket azzal, hogy mi panamákban vettünk részt, hogy nekünk részünk van valami állami pénzek elköltésében és — mint itt ma Propper Sándor képviselőtársam mondotta — a patikaengedélyek kijárásában. (Zaj.) Ha valaki pártunk tagjai közül patikaügyben inkorrekt volt egyénileg, — nem tudom — állítsák elő, de hogy pártunk valamelyik tagja patikaengedélyt azért járt volna ki, hogy ebből a pártnak valami haszna legyen, ezt. visszautasítom. Mi tisztességes politikusok vagyunk, akik politikai helyzetünket nem a szerint (Homonnay Tivadar: Váltogatjuk!) váltogatjuk, hogy kaptunk-e érte valamit vagy sem. (Peyer Károly: Azért jó volna ezeket a patikaaktákat letenni, hogy megnézzük!) A népjóléti minisztériumnak úgynevezett panamáiban — nem tudom, kisebb vagy nagyobb pa-