Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-84

Az országgyűlés képviselőházának 8U. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még csak annyit, hogy az Államvasutak, amint képviselő­társam mondja, deficitben van. A költségvetés 10 millió pengő deficitet mutat ki és ha meg­nézzük az Államvasút budget j ét, akkor azt lát­juk, hogy a közgazdasági élet ütőerébe az Ál­lamvasút több mint 20 millió pengőt visz be évente refakciákkal és kedvezményekkel. E ked­vezmények és refakciák megadása helyes, senki sem mondhatja, senki sem, kívánhatja, hogy ezek ne adassanak meg, sőt ha lehet, kívánatos, hogy még fokozottabb mértékben járuljanak hozzá az Államvasutak és az összes üzemek a közgazda­sági élet megkönnyítéséhez. De viszont szüksé­ges hogy a budget oldalán ismertessék el az is, hogy ezek a kiadások igenis a közgazdasági élet fellendítésére fordíttattak. De itt van egy másik dolog is, amelyet t. képviselőtársam figyelmen kívül (hagy. Itt van például a trianoni nyugdíj teher. 40 millió pengő a nyugdíjteher. Az Államvasutak a jelenlegi gazdálkodás mellett még ezt is meg tudj a keresni. Azonkívül itt van, hogy^ kelle­metlen esetre hívjam fel a Ház figyelmét, pél­dául a szénárak alakulása. 4—6 millió pengő az a;z összeg, amelyet az Államvasutak a ta­valyi és az idei szénárak: közt való különbség révén meg tudott takarítani. Ezek azok a té­telek, amelyekre a pénzügyminiszter úr figyel­mét felhívom. Ha a kormány kiad egy rendel­kezést, hogy a szénárakat a tavalyi mérték­ben tessék 'megállapíttatni, már magában ebben az egyetlen tételben az én beterjesztett hatá­rozati javaslataim bőven megtalálják a maguk fedezetét. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Homonnay Tivadar: Még három mondatra kérek időt, igen t Ház! Lehetetlen r állapot az, hogy amíg a 7000 kalóriás szén ára Német­országban 2 márka, addig itt nálunk 6 pengő. (Egy hang a balközérten: Pedig a munkabérek nem lettek drágábbak!) ^ Azzal zárom szavaimat, hogy kérem a kor­mányzatot, méltóztassék elfogadni az én be­terjesztett határozati javaslataimat : ezen fede­zet alapján és kérem, hogy a főváros inség­akciójának a kormány nyúljon a hóna alá; kérem a kormányzatot arra, hogy már most, amikor még mindig, sajnos, benne vagyunk a télben és amikor néhány hónap múlva megint benne leszünk a télben, gondoskodjék arról, hogy necsak a fővárosban, hanem országosan szerveztessék meg az inségakció egy centráli­sán előkészített munkaprogramm alapján. ' A miniszterelnök úr iránt bizalommal visel­tetem és a költségvetést általánosságban el­fogadom.^ (Elénk helyeslés és éljenzés jobb- és balfelöl és a középen, — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző*: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Ha egy, a nyugati parlamentáris viszonyokhoz hozzászo­kott külföldi ember megjelennék a magyar Képviselőházban és véletlenül tudna magyarul és végighallgatná azt a költségvetési vitát, amely itt most már kilencedik napja folyik, akkor sehogy sem tudná megérteni, hogyan történ­hetik meg az, hogy azok a képviselők, akik végül is elfogadják ,a költségvetést, egyórás indokolásban mindent elmondanak, amit csak ennek a kormányzatnak hibáiról el lehet mon­dani- (Büchler József: Konszolidált házasság!) Az ilyen felszólalásoknak tinikus példája volt előttem szólott t. képviselőtársam felszólalása. aki egy ótán keresztül arról a Bethlen-féle ülése 1932 május 12-én, csütörtökön. 265 tízéves rendszerről, amelyet ő tíz éven keresz­tül, tűzön-vízen keresztül támogatott, mint hajrágazidálkodásról szólt, és aki a mai rend­szerről és a mai kormányzatról azt mondotta, hogy elítéli és hibáztatja azt a takarékossági politikát, amelyet ez a kormányzat követ, és hibáztatja azt a sorrendet, amelyet la takaré­kosság kérdésében ez a kormányzat megállapít. Ha figyelemmel kísértük az ő beszédét, megállapíthattuk, hogy az ő beszéde nem volt egyéb, mint alibi-felszólalás, (Farkas István: Tisztára demagógia!) hogy utólag valahogy elítélje a köztisztviselők illetményeinek azt a redukcióját, amelyet ez a kormány ismételten megcsinált. Igen t. képviselőtársamat és azt a pártot, amelyhez ő tartozik, nem láttuk itt a Képviselőházban akkor, amikor a kormány ide­jött a köztisztviselők illetményeinek redukció­jával; akkor pártértekezleten foglalkozván ez­zel a kérdéssel, elítélték azt, de zokszó nélkül szavazták meg, (Homonnay Tivadar: Nem szavaztuk meg! — Büchler József: Kimentek telefonálni! — Homonnay Tivadar: Nem sza­vaztuk meg! — Büchler József: Nem szavaz­tak ellene! Kimentek a szavazás elől!) mert tisztában voltak vele, hogy a nem konszolidált házasság még mindig jobb viszony, mint a há­zasságon kívüli viszony, mert a házasságon kívüli viszonyban az illetőnek rendszerint magának kell eltartásáról gondoskodnia, így pedig a t. keresztény .gazdasági párt a kor­mánynak kitartottja. (Túri Béla: Micsoda ki­tartottja? Mi az, hogy kitartottja? ön job­ban kitartottja a kormánynak, a szakszerveze­tek és mások útján! — Homonnay Tivadar: Önök kaptak 150.000 pengőt hetenként a kor­mánytól! — Túri Béla: Majd felolvassuk az aktákat, hogy mennyire kitartottak! Jobban kitartottak, mint mi!) Elnök: Csendet kérek! (Homonnay Tiva­dar: Az általános fogyasztási szövetkezetet a kormány támogatja!) Györki Imre: Tíz éven keresztül a párt a Bethlen-kormánytól kapta a választási költsé­geket és részt vett a Vass-féle korrupcióban, amely tönkretette ezt az egész országot. (Túri Béla: Ezt visszautasítom! Nem pénzért és ki­tartásért politizáltunk! — Homonnay Tivadar: Magunk fedeztük egyénileg a választási költ­ségeket! — Farkas István: Maguk csak kitar­tottak, élősködők! — Zaj.) Tessék megnézni a Segnerjféle jelentéseket, hogy hová folytak el a népjóléti panamák pénzei és akkor meg fog­ják látni, hogy nyakig bent van az egész ke­mszté^v gaz^aságinárt ezekben a panamák ban. (Zajos ellenmondások a balközépen. — Túri Béla: A párt tisztességéről van szó! — Farkas István: Semmi mást nem szolgáltak ezek a pénzek, mind erre ment el, panamákra, mind pártcélokra! — Mátéffy Viktor: Ezt maga sem hiszi! — Farkas István: Tessék ide­hozni! Miért nem hozzák ide; az aktákat? — Mátéffy Viktor: Mi nem bánjuk, ha idehozzák! — Homonnay Tivadar: Más malomban őröl a képviselő úr! — Büchler József: Frühwirt'b Matyi honnan ikapta a pénzt a Mabi.-válasz­tásra? — Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Györki Imre: Mi voltunk azok, akik a leg­élesebben elítéltük a tisztviselői illetmények redukcióját, a redukciónak természetesen csak azt a részét, amely a kistisztviselők és kis­nyugdíjasok illetményeinek redukálására vo­natkozott. Mi voltunk azok és itt erről a hely­ről Kabók képviselőtársam volt az, aki a Kép­viselőház gazdasági bizottsága jelentésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom