Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-73
254 Az országgyűlés képviselőházának Igen jól tudjuk, hogy a törvényhozói munkának jelentékeny segédeszköze a könyvtár. Á parlamenti viták színvonala szoros összefüggésben áll a könyvtár forgalmávalA könyvtár forgalmi statisztikájának emelkedése a_ parlamenti viták^ nívójának emelkedését is jelenteni szokta. (Ügy van! jobbfelőL) A képviselőknek nagyon kicsiny része van abban a kellemes helyzetben, hogy saját könyvtárral rendelkezzék; éppen ezért a képviselők legnagyobb része, mint kútfőre, a parlamenti könyvtárra^ van utalva. így volt ez mindig. A könyvtár látogatói egyszersmind a parlamenti viták legszorgalmasabb résztvevői is. Ez egészen természetes. (Meskó Zoltán: Úgy van!) Örvendetes, hogy így van. Mert igaz ugyan, hogy a politika a napi élet nyers eseményeivel, ineidentaliter felmerülő problémáival foglalkozik, de ha a képviselőknek nincs meg a kellő elméleti felkészültségük, kellő tudásuk, tájékozottságuk és megalapozottságuk, akkor ezeknek a, napi problémáknak vizein is, iránytű nélküli hajó módjára fog a parlament hánykolódni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Talán méltóztatnak csodálkozni, hogy ilyen hosszasan méltatom a könyvtár jelentőségét, de azt hiszem, mint a könyvtári bizottság előadójának ez bizonyos tekintetben kötelességem is. (Ügy van! Ügy van! ~ Esztergályos János: Nem vonta senki kétségbe, hogy így van! — Zaj.) Utalok e tekintetben a nagy Szilágyi Dezső példájára, aki éppen a mi könyvtárunkból százszámra hordatta haza a köteteket és onnan merítette a maga nagy tudásának kincseit, amelyeket a Képviselőház üléstermének falai között ragyogtatott az ország okulására és javára. Most méltóztasék megengedni, hogy röviden ismertessem a könyvtár forgalmi statisztikájának adatait. Az országgyűlési könyvtár az 1930. évben a következőképpen gyarapodott: a külföldi parlamentekkel fennálló csereviszonyból kifolyólag 651 kötettel, ajándék és hivatalos megküldés folytán 240 kötettel; a könyvnyomdák az 1922 : XX. te. értelmében beszolgáltattak 2580 kötetet, vétel útján a szerzeményi könyv szerint 1587 kötettel gyarapodott a könyvtár. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy a Ghyczykönyvfár kikölcsönzött részeit egy 1928. évi házhatározat értelmében fokozatosan visszaállították és beszolgáltatták P Képviselőház könyvtárába, r úgyhogy ez a, hatalmas gyűjtemény most már teljes egészében a könyvtár őrizetében van. Ebben az évben befutott 5378 kötet és ezzel a G-hyczy-könyvtár visszaszerzésének akciója befejezést is nyert. E szerint az 1930. évi összgyarapodás 10,436 kötet, ami egymaga is tekintélyes bibliotékát képvisel. Az 1930. évi szerzeménvek révén a magyar Képviselőház egész könyvállománya 124.987 kötetet tett ki. Kötésbe adatott az 1930. évben 8029 kötet. Ami a könyvtár forgalmát illeti, ezt meglehetősen élénknek látjuk az 1930. esztendőben is, amennyiben részint helybeni használat, részint pedig kikölcsönzés útján 23.462 kötet került használatba. Ami a könyvtár Ihasználatának irányát illeti, meg kell állapítanunk, hogy a könyvtár látogatóinak érdeklődése ebben az évben is inkább a pénzügyi és közgazdasági művek felé irányult, nem pedig a közigazgatási és közjogi munkák iránt, ami az idők jele. Az embereknek és a törvényhozóknak érdeklődését elsősorban a közgazdasági problémák foglalták le. 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. Végül legyen szabad rámutatnom arra, hogy a bizottságnak rendelkezésére bocsátott 46.457 P .39 fillérnyi összeget olyaténképpen használtuk fel, hogy ebből 14.633 P 53 fillér könyvbeszerzésre, 31.823 pengő fillér pedig könyvkötésre fordíttatott. Hogy itt a könyvkötésre fordított összeg több, mint a beszerzésre fordított summa, ennek magyarázata az, hogy a hazai nyomdatermékeket köteles példányképpen kapja meg a könyvtár, tehát a könyvtár ez összeg felhasználásával tisztán jelentős külföldi munkák beszerzésére szorítkozott., A könyvkötésre fordított összeg, azt hiszem, igen jó befektetésemért értékes munkákat a jövő számára konzerválunk vele. Sajnos, a folyó költségvetési évben az általános takarékossági irányelvnek megfelelően a könyvtár dotációja is csökkenni fog, több mint 7000 pengővel- Amidőn ezt sajnálattal konstatálom, egyben konstatálom azt is, hogy ez az összeg, ha a könyvtár gyarapítására nem is elegendő, de a könyvtár konzerválására mindenesetre elegendő összeg lesz. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Amidőn azt a reményemet^ fejezem ki, hogy a pénzügyi viszonyok javulásával (Meskó Zoltán: Mikor lesz az?) a t. Ház bölesesége helyre fogja majd állítani a könyvtár költségvetésének status quoját, (Meskó Zoltán: Tessék megmondani, hogy mikor lesz az?) kérem a t. Házat, méltóztassék a könyvtári és múzeumi bizottság most ismertetett jelentését tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? {Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését tudomásul vette. Napirendünk szerint következik a Nemzeti Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a ha- . jón szállított nehéz csomagok súlyának megjelölése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 127., 153-) tárgyalása. Scheuer Róbert előadó urat illeti a szó. Scheuer Róbert előadó: A Képviselőház! A közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai együttes bizottság nevében bátorkodom elfogadásra ajánlani az 1929. évben Genfben tar.tott Nemzetközi Munkaügyi Egye- . temes Értekezlet által a hajón szállított nehéz csomagok súlyának megjelölése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. (Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy ehhez a jelentéshez hozzáfűzzem azt, hogy régebben igen sok balesetnek volt előidézője az a körülmény, hogy ilyen törvény nem létezett. (Meskó Zoltán: Űgy van!) Nevezetesen a hajón érkező csomagok nem voltak súlyjelöléssel ellátva és ennekfolytán, miután a ki- és beemelést végző dar.uk nagy része, különösen a kisebb állomásokon csak ezer kiló teherbírásúak, a munkások természetesen nem tudván megállapítani a siílyt, a daruval végeztették a ki- és^beemelést, a daru azonban nem bírván el a súlyt, leszakadt és évente még a mi kis forgalmunk mellett is mindig egy-két baleset történt, amelyek között rendesen volt halálos isTermészetes, hogy csak akkor van értelme ilyen törvényjavaslat becikkelyezésének, ha az összes érdekelt hatalmak, tehát a dunai hatalmak, amelyek itt tekintetbe jönnek a hajózási