Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-73

254 Az országgyűlés képviselőházának Igen jól tudjuk, hogy a törvényhozói mun­kának jelentékeny segédeszköze a könyvtár. Á parlamenti viták színvonala szoros összefüg­gésben áll a könyvtár forgalmával­A könyvtár forgalmi statisztikájának emel­kedése a_ parlamenti viták^ nívójának emelke­dését is jelenteni szokta. (Ügy van! jobbfelőL) A képviselőknek nagyon kicsiny része van ab­ban a kellemes helyzetben, hogy saját könyv­tárral rendelkezzék; éppen ezért a képviselők legnagyobb része, mint kútfőre, a parlamenti könyvtárra^ van utalva. így volt ez mindig. A könyvtár látogatói egyszersmind a parlamenti viták legszorgalmasabb résztvevői is. Ez egé­szen természetes. (Meskó Zoltán: Úgy van!) Örvendetes, hogy így van. Mert igaz ugyan, hogy a politika a napi élet nyers eseményei­vel, ineidentaliter felmerülő problémáival fog­lalkozik, de ha a képviselőknek nincs meg a kellő elméleti felkészültségük, kellő tudásuk, tájékozottságuk és megalapozottságuk, akkor ezeknek a, napi problémáknak vizein is, iránytű nélküli hajó módjára fog a parlament hányko­lódni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Talán méltóztat­nak csodálkozni, hogy ilyen hosszasan mélta­tom a könyvtár jelentőségét, de azt hiszem, mint a könyvtári bizottság előadójának ez bizo­nyos tekintetben kötelességem is. (Ügy van! Ügy van! ~ Esztergályos János: Nem vonta senki kétségbe, hogy így van! — Zaj.) Utalok e tekintetben a nagy Szilágyi Dezső példájára, aki éppen a mi könyvtárunkból százszámra hordatta haza a köteteket és onnan merítette a maga nagy tudásának kincseit, amelyeket a Képviselőház üléstermének falai között ragyog­tatott az ország okulására és javára. Most méltóztasék megengedni, hogy rövi­den ismertessem a könyvtár forgalmi statisz­tikájának adatait. Az országgyűlési könyvtár az 1930. évben a következőképpen gyarapodott: a külföldi parlamentekkel fennálló csere­viszonyból kifolyólag 651 kötettel, ajándék és hivatalos megküldés folytán 240 kötettel; a könyvnyomdák az 1922 : XX. te. értelmében be­szolgáltattak 2580 kötetet, vétel útján a szerze­ményi könyv szerint 1587 kötettel gyarapodott a könyvtár. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy a Ghyczy­könyvfár kikölcsönzött részeit egy 1928. évi ház­határozat értelmében fokozatosan visszaállítot­ták és beszolgáltatták P Képviselőház könyv­tárába, r úgyhogy ez a, hatalmas gyűjtemény most már teljes egészében a könyvtár őrizeté­ben van. Ebben az évben befutott 5378 kötet és ezzel a G-hyczy-könyvtár visszaszerzésének ak­ciója befejezést is nyert. E szerint az 1930. évi összgyarapodás 10,436 kötet, ami egymaga is tekintélyes bibliotékát képvisel. Az 1930. évi szerzeménvek révén a magyar Képviselőház egész könyvállománya 124.987 kötetet tett ki. Kötésbe adatott az 1930. évben 8029 kötet. Ami a könyvtár forgalmát illeti, ezt meg­lehetősen élénknek látjuk az 1930. esztendőben is, amennyiben részint helybeni használat, ré­szint pedig kikölcsönzés útján 23.462 kötet ke­rült használatba. Ami a könyvtár Ihasználatának irányát il­leti, meg kell állapítanunk, hogy a könyvtár látogatóinak érdeklődése ebben az évben is inkább a pénzügyi és közgazdasági művek felé irányult, nem pedig a közigazgatási és közjogi munkák iránt, ami az idők jele. Az embereknek és a törvényhozóknak érdeklődé­sét elsősorban a közgazdasági problémák fog­lalták le. 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. Végül legyen szabad rámutatnom arra, hogy a bizottságnak rendelkezésére bocsátott 46.457 P .39 fillérnyi összeget olyaténképpen használtuk fel, hogy ebből 14.633 P 53 fillér könyvbeszer­zésre, 31.823 pengő fillér pedig könyvkötésre fordíttatott. Hogy itt a könyvkötésre fordított összeg több, mint a beszerzésre fordított summa, ennek magyarázata az, hogy a hazai nyomda­termékeket köteles példányképpen kapja meg a könyvtár, tehát a könyvtár ez összeg felhasz­nálásával tisztán jelentős külföldi munkák be­szerzésére szorítkozott., A könyvkötésre fordí­tott összeg, azt hiszem, igen jó befektetésemért értékes munkákat a jövő számára konzerválunk vele. Sajnos, a folyó költségvetési évben az ál­talános takarékossági irányelvnek megfelelően a könyvtár dotációja is csökkenni fog, több mint 7000 pengővel- Amidőn ezt sajnálattal konstatálom, egyben konstatálom azt is, hogy ez az összeg, ha a könyvtár gyarapítására nem is elegendő, de a könyvtár konzerválására min­denesetre elegendő összeg lesz. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Amidőn azt a reményemet^ fejezem ki, hogy a pénzügyi viszonyok javulásával (Meskó Zoltán: Mikor lesz az?) a t. Ház bölesesége helyre fogja majd állítani a könyvtár költség­vetésének status quoját, (Meskó Zoltán: Tes­sék megmondani, hogy mikor lesz az?) kérem a t. Házat, méltóztassék a könyvtári és mú­zeumi bizottság most ismertetett jelentését tu­domásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? {Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vi­tát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését tudomásul vette. Napirendünk szerint következik a Nemzeti Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a ha- . jón szállított nehéz csomagok súlyának meg­jelölése tárgyában tervezet alakjában elfoga­dott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 127., 153-) tárgya­lása. Scheuer Róbert előadó urat illeti a szó. Scheuer Róbert előadó: A Képviselőház! A közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társa­dalompolitikai együttes bizottság nevében bá­torkodom elfogadásra ajánlani az 1929. évben Genfben tar.tott Nemzetközi Munkaügyi Egye- . temes Értekezlet által a hajón szállított nehéz csomagok súlyának megjelölése tárgyában ter­vezet alakjában elfogadott nemzetközi egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot. (Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy ehhez a je­lentéshez hozzáfűzzem azt, hogy régebben igen sok balesetnek volt előidézője az a körülmény, hogy ilyen törvény nem létezett. (Meskó Zol­tán: Űgy van!) Nevezetesen a hajón érkező csomagok nem voltak súlyjelöléssel ellátva és ennekfolytán, miután a ki- és beemelést végző dar.uk nagy része, különösen a kisebb állomá­sokon csak ezer kiló teherbírásúak, a munká­sok természetesen nem tudván megállapítani a siílyt, a daruval végeztették a ki- és^beemelést, a daru azonban nem bírván el a súlyt, lesza­kadt és évente még a mi kis forgalmunk mel­lett is mindig egy-két baleset történt, amelyek között rendesen volt halálos is­Természetes, hogy csak akkor van értelme ilyen törvényjavaslat becikkelyezésének, ha az összes érdekelt hatalmak, tehát a dunai hatal­mak, amelyek itt tekintetbe jönnek a hajózási

Next

/
Oldalképek
Tartalom