Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-73

252 Az országgyűlés képviselőházának Az volna tehát tiszteletteljes kérésem, — ha már indítványom nem lehet — méltóztas­sék meghagyni azt az elrendezést, amely a szándékos cselekmény, bűntett elkövetése ese­tén megvan már az 1. §-ban. Mit mond az 1. §? Az 1. § nem fizetésképtelenség' által való^ csor­bítást vagy meghiúsítást mond, hanem tényle­ges csorbítást, tényleges meghiúsítást, vagyis, amikor a fedezet egészben vagy részben köny­nyelmű üzletvitellel, könnyelmű gazdálkodás­sal felemésztetik és az többé rendelkezésre nem áll. Én tehát így szövegeztem volna meg a paragrafust, — nem mondom, (hogy ez jobb, még kevésbbé mondom, hogy az én kérésem és az abban foglalt indítványom, tökéletes, de én ezt mondottam volna — (olvassa): «Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal bün­tetendő az adós, ha egy vagy több hitelezőjé­nek kielégítését gondatlanságból meghiúsítja vagy csorbítja nyilvánvaló pazarlása, vagy nagy mértékben hanyag, vagy nagy mérték­ben könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálko­dása által.» Kihagynám tehát azt, hogy: fize­tésképtelensége által. (Dési Géza előadó köz­beszól.) Azt hiszem, téved az igen t. előadó úr, téved pedig azért, mert — amint kifejtettem, — a fizetésképtelenség sokkal előbb következik be, mint a fedezethiány. Ha én tehát elfogadom már az akármilyen vagyonos, akármilyen gaz­dag, tehát akármekkora, talán tízszeres vagy százszoros fedezettel rendelkező adósnak fize­tésképtelensége esetén a csorbítást vagy meg­hiúsítást, akkor igenis sokkal szigorúbb, az adósra nézve sokkal szigorúbb kritériumot, tényálladéki elemet állapítok meg, mintha azt követelem meg, hogy a fedezet tényleg csor­buljon, tényleg hiányozzék az ő könnyelmű üzletvitele által. Ez tehát a szigorúbb, ez nyil­vánvaló. (Dési Géza előadó: Éppen fordítva!) Ez maitematika, mert fizetésképtelen embernek még lehet vagyona, de aki a vagyonát már el­pucolta, annak nem lehet fedezete. Ez tehát sokkal szigorúbb. Csodálkozom, hogy ezt nem méltóztatik érteni. Ügy látszik, kölcsönösei csodálkozunk egymáson. (Derültség.) Én tehát már abból a ; szempontból is ké­rem e szakasiznak ilyen értelemben való mó­dosítását, mert igenis ellentétet látok abban, hogy a (bűntettnél sokkal többet kívánok és ä bűntettnél sokkal inkább ;az adós védelmére állok, mint a gondatlanság által elkövethető vétségnél.^ Lehetetlen dolog, hogy a vétség tényálladéki elemei közül akár egyetlenegy elem is súlyosabb legyen a bűntett tényálla­déki elemeinél. Ezt kívántam előadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Niamessny Mihály! Niamessny Mihály: T. Képviselőház! En tulajdonkeppen már nem a szakaszhoz, hanem inkább^ félreértett szavaim helyreigazítása cí­mán kérnék szót, de tekintettel arra ... Elnök : A képviselő úr félreértett szavainak helyreigazítása címén csak a napirend megálla­pítása után szólhat- (Felkiáltások a baloldalon: A szakaszhoz szól!) Niamessny Mihály: En a szakaszhoz irat­koztam fel és csak azt mondom, hogy érde­mében ... Elnök: Méltóztassék akkor a szakaszhoz szólni. Niamessny Mihály: Igen, ennek a szakasz­nak keretében maradok. Érdemben a szakasz­hoz nem jövök új érvekkel, vagy újabb indít­ványokkal, hanem tulajdonképpen az igazság­ügyminiszter úr által szerény felszólalásomhoz 73. ülése 1982 április 26-án, kedden. fűzött megjegyzésekre kívánok egészen röviden reflektálni. Mindenekeltőt igen helyesen állapította meg az igen t. miniszter úr, hogy az a kis nézeteltérés, amely a 4. § részletei tekintetében köztünk fennáll, nem vont le semmit abból az elismerésből, amellyel egyébként a törvény javaslat, annak előterjesztője iránt adóztam. Sajnálatomra azonban azok az aggályok, ame­lyeket a 4. §-nak e szövegezése iránt táplálok, annak ellenére, hogy egyébként a törvényjavas­latot kiváló alkotásnak elismerem, ma is vál­tozatlanul fennállanak. Nem azért, mert a va­gyonbukott fogalmát kihagyták ebből a javas­latból, — ezt inkább per tangentem éritettem, amiről az igen t. igazságügyminiszter úr, ha beszédem gyorsírt szövegét méltóztatik majd figyelmére méltatni, meg fog győződhetni — hanem igenis a ^fizetésképtelenségnek olyként való beállítása támasztotta bennem az aggályt, amely már magábanvéve is a 4. §-ban körül­írt, gondatlanságból elkövetett .büntetendő cse­lekményt befejezetté teszi. Vagyis aggályom odairányult, hogy igenis e szerint a szövege­zés szerint lehetséges az, hogy valaki időleges fizetésképtelenségbe esett, amelyben tehát a fizetési készség, a fizetési szándék, sőt az ab­szolút fizetési képesség még mindig megvan, mert ha május 15-én nem tud fizetni, lehet, hogy fog tudni fizetni október 15-én és ez az időleges állapot, minthogy a javaslat semmi­féle disztinkciót nem tesz, már szintén maga után fogja vonni a büntető következmény be­álltát. Ez röviden annak a succusa, ami ellen tiszteletteljes aggályaim szóltak 'GS cLzi ci ké­relmem, amelyet már a bizottságban is előter­jesztettem, arra irányul, hogy a miniszter úr legyen kegyes a szakaszt ebből a szempontból rekonszideráció tárgyává tenni. Az igen t. igazságügyminiszter úr a maga meggyőződését mindenesetre igen logikus és igen talpraesett, a gyakorlati életből vett ér­vekkel és teoretikus érvekkel is alá tudta tá­masztani. Sajnálatomra ebben a kérdésben kö­zeledni nem tudtunk, de távol áll tőlem min­den ellenzékieskedés ebben a kérdésben, ami­nek jele az, hogy a szakasz ellenében külön in­dítványt nem nyújtottam be. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? Herczegh Béla jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik­Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Én a magam részéről arra kérem felszólaló t. barátaimat, méltóztassanak összehasonlítani az 1. %-t a 4. §-szal és elismerni azt, hogy az 1. § bármely esetben bünteti a hitelező érdekeinek szándékos csorbítását. Azokban az esetekben azonban, amelyet a 4. § szabályoz, vagyis gon­datlanság esetében szűkebb körre van köze­lebbről meghatározva az az eset, amikor a bün­tetés helvt foglalhat. Tévesen méltóztatott kü­lönösen Simon András t. barátomnak a 4. %-t úgy értelmezni, hogy ezekben az esetekben a fizetésképtelenség önmagában létrehozná a bün­tetendő cselekményt. Ez csak akkor következik be, ha gondatlanságból a meghiúsítás vagy a a csorbítás is bekövetkezik. A fizetésképtelen­ségnek azokra az eseteire tehát, amikor köny­nyelmű vagy nagymértékben hanyag gazdaság­vitel folytán bekövetkezik ugyan a fizetéskép­telenségnek pillanatnyi fázisa, de ugyanakkor még nem következett be a hitelezők érdekei ki­elégítésének meghiúsítása vagy csorbítása, a 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom