Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
184 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1932 április 22-én, pénteken. csendben, vegyék figyelembe az elnöki figyelmeztetést. (Buchinger Manó : Lehet itt nyugodtan ülni, amikor a betegek pénzével így gazdálkodnak?) Csendet kérek. (Kabók Lajos: A rokkantakat elutasítják!) Kabók képviselő úr, tessék csendben maradni. (Kabók Lajos: A rokkantakat elutasítják, vannak, akik egy krajcárt sem kapnak, az ország pénzét pedig így elherdálták!) Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Propper Sándor: A váci hadiárva intézet bőripari szakiskolát tart fenn. A főtisztviselők onnan kapták a bőrdíszműves munkákat, retikülöket, koffereket, autóköpenyeket és egyéb bőrdísztárgyakat, k rajcárokért, 2—3—5—10 pengőkért. (Szeder Ferenc: Stílszerű!) T. Képviselőház! Vissza kell térnem egy pillanatra Budapest székesfőváros igen t- főpolgármesterének szerepéhez. Ripka főpolgármester úr az iratok szerint havi 4880 pengő ellátmányt kapott a népjóléti miniszter úrtól elszámolási kötelezettség nélkül. (Szeder Ferene: Szemérmes szegényeknek!) Olyan szegények részére, akiket ő jónak lát diszkrét alapon segélyezni. (Hegymegi Kiss Pál: Szemérmes szegények?) A Képviselőházban már utalás történt erre a tételr,e és felhívták Rip ka főpolgármester urat, hogy ezekkel a 4880 pengőkkel számoljon el. Ripka főpolgármester úr nem számolt el, ellenben Bethlen István akkori mini szterelnök (( saját felelősségére igazolta ezeket a 4880 pengőket. Senkinek sincs joga közpénzből bárkinek összegeket átutalni, hacsak erre törvény, vagy a törvényhozás fel nem hatalmazza. (Buchinger Manó: Égbe kiáltó!) Nem akarom felsorolni, hogy ezekből a pénzekből kik mit kaptak, csak egyet mondok el. Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő saját kezéhez kapott ezekből az összegekből Ripka Ferenc főpolgármester úrtól 20.000 pengőt, a Mabi-választások kortescéljaira. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szemérmes szegények! — Magyar Pál: Legalább gvőzött? — Kertész Miklós: Megbukott! Szeder Ferenc: Ellopták a szemérmes szegények pénzét!) Elnök: Szeder képviselő ur,at figyelmeztetem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. (Buchinger Manó: Nem igen lehet!) Propper Sándor: T. Képviselőház! Ebben a vonatkozásban kell foglalkoznom a patikaügyekkel. A minisztériumban tudják, a minisztériumban ismerik az adatokat, az iratokban le van fektetve, hogy a patika-ügyekkel nyolc év alatt, néhai Vass József minisztersége alatt pártpolitikai célokat szolgáltak, ezekkel a patika-ügyekkel a városházi kormánypárt, és a városházi Wolff-párt javára üzérkedtek. Ebben a vonatkozásban, anélkül, hogy az adatokat felsorolnám arra . . . (Müller Antal: Minden patikajogot visszautasít a főváros, hát hogy üzérkednének vele? — Farkai Elemér közbeszól* - Müller Antal: A fővároson keresztül mentek az akták a minisztériumban! De mindig visszautasítottuk! Nem fogadjuk el soha!) Számtalan esetben megtörtént, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztériumban nem az kapta meg a patika jogot, akit a főváros önkormányzata arra méltónak tartott, hanem az előterjesztésben nem is szereplő egyén vagy egyének kapták meg ezt. (Lázár Miklós: Sőt, ha a főváros visszautasított valakit, akkor is kapott! — Müller Antal: Tehát nem lehet azt mondani, hogy a Wolff-párt csi* Ezen közbeszólása a 74. ülésben (299. old.) történt felszólalása folytán a naplóbiráló-bizottság által töröltetett. nálta!) Megfelelő fórum előtt hajlandó vagyok bizonyítani. Nem rajtam a sor, hogy a vizsgálatot megindítsam. Azért van itt a kormány^ a maga nagy apparátusával, hogy ebbe a kérdésbe belenézzen és közérdekből, r a közvélemény megnyugtatására ezt a kérdést tisztázza. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy teljes erkölcsi felelősséggel kell az ilyen állítást tenni! Propper Sándor: Teljes erkölcsi felelősség mellett mondom, tessék megindítani a vizsgálatot, tessék kiküldeni a parlamenti bizottságot, én az adatokkal rendelkezésre állok. (Buchinger Manó: Ezt nem lehet védelmezni, égbekiáltó aljasság!) Elnök: Buchinger képviselő urat rendreutasítom. Kérem a képviselő urat, tartózkodjék a közbeszólásoktól s a kritikától, különösen a sértő kritikától. (Kabók Lajos: Még acélidegekkel sem lehet nyugodtan maradni, ha ilyet hall az ember! — Buchinger Manó: Betegekről, rokkantakról munkásokról van szó! — Zaj. — Tóth Pál: Halljuk Proppert!) Propper Sándor: T. Képviselőház! Ami a Ripka-féle ellátmányt illeti, a t. Képviselőház figyelmébe ajánlom a Segner-féle jelentés 7. és 10. oldalát, amelyben az a tény állapíttatik meg, hogy a számvevőszék nem is vizsgálta ki ezt a kérdést. Nem is vizsgálhatta ki, mert noha Zavadovszky kérte, Ripka nem bocsátotta rendelkezésére az adatokat, hanem Bethlennek adta át, aki Zavadovszky Alfréd számszéki elnök úrnál az elszámolás megejté.sét személyes felelősségére igazolta. Iratokról, ügyszámokról van szó, méltóztassék kivizsgálni, méltóztassék megnézni. (Kéthly Anna: Mint a régi anekdota! Jöttünk, mentünk: öt forint!) Nem akarom a legfőbb állami számvevőszék elnökét meggyanúsítani, távol áll tőlem. Legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy ugyancsak az iratok tanusága szerint Zavadovszky úr vejét, aki szintén benne volt a dolgokban, a fegyelmi biztos felmentette. De az iratok szerint — már mint a Kneppo-féle jelentés szerint — ugyancsak felderítették, hogy egy dr. Kávássy nevű úr elismeri, hogy a jutalmazás kiutalása két hamis névre történt, ebből 500 pengőt Kávássy, 400 pengőt valami Németh Nándor és 300 pengőt valami Papp Rezső miniszteri titkár kapott. Elnök: A képviselő úr a kisebbségi vélemény megindokolására kért szót, tessék a tárgyra térni. Propper Sándor: T. Ház! A kisebbségi vélemény megindokolásánál, úgy hiszem és úgy érzem, jogom, sőt kötelességem, törvényhozói kötelességem volt a népjóléti minisztérium viselt dolgait szóvátenni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék ezeket az iratokat., amelyeket felhívtam és megjelöltem, a Ház asztalára letenni, (Szeder Ferenc: Hogy tisztán 1 ássunk!) hogy legyen alkalma a Képviselőháznak ezt a kérdést töviről hegyire kivizsgálni. Az adatok felsorolását most megszakítom. Várakozó álláspontra helyezkedem, várom, hogy a kormány mikor fog ebben elhatározó gesztust tenni. Ha ez nem történik meg. akkor legnagyobb sajnálatomra a legközelebbi alkalommal folytatni fogom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Most rátérek magára a tárgyra. (Egy hang iobbfelől: Ideje!) Tudom, hogy ezt kellemetlen hallgatni,^ de tessék elhinni, a közvéleménynek is végtelenül kellemetlen az ilyen dolog és a magyar közvélemény hitét és bizalmát egyáltalában nem táplálja és nem erősíti, hogy ilyen dolgok történnek.
