Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-72

Í8Ö Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1982 április 22-én, pénteken. tünk, nem éppen a legalkalmasabb, de ez éppen az előbb említett irracionális hatalomnak, en­nek a rettenetes gazdasági válságnak az ered­ménye­A kormánynak olyan intézményhez kell nyúlnia, ha takarékoskodni akar, amely intéz­mény, mint adminisztratív szerv, még nem gyö­keresedett bele mélyebben az a magyar közigaz­gatásba és éppen ilyen volt a népjóléti minisz­térium. Nehezen tudott beleilleszkedni a ma­gyar hivatali organizációnak abba a formá­jába, amelyet az 1848 : III. te. megállapított, a valóságban nem tudta megállni igazán a he­lyét, nem tudott konszolidálódni. Ennek oka az, hogy nincs a népjóléti mi­nisztériumnak közvetlen .alárendelt szerve, mert mindig csak más minisztériumok közvetítésé­vel tudta a maga intézkedéseit megvalósítani. Minthogy pedig a közegészségügy a legszoro­sabban összefügg a közigazgatással, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) tehát az ő közegészség­ügyi intézkedései voltaképpen a belügyminisz­térium imperiumán keresztül történhetnek meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ha most a népjóléti minisztériumot meg­szüntetjük, akkor semmiféle komolyabb bonyo­dalom nem támad, mert hiszen csak visszake­rül az ügyek jó nagy része oda, ahonnan kisza­kíttatott: a különböző minisztériumokba. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.— Buchinger Manó: Vagyis tizenöt esztendővel megyünk vissza!) Igen, vissza kell mennünk az 1918. esztendőre, mert hiszen nagyrészt más minisztériumok ta­lajából ültették át az új földbe és minthogy eb­ben az új földben még vastag és mély gyökeret nem eresztett, még mindig visszaültethető a mostani rettenetes világkrízis közepette. (Prop­per Sándor: Nem lett volna jobb öntözni, gon­dozni az új gyökereket?) A szociális államnak, t. Ház (Propper Sán­dor: Melyik az a szociális állami) nem szük­ségképpeni biztosítéka ez a kritérium, a külön önálló népjóléti minisztérium, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.), mert hiszen a szociálpoli­tikai szempontoknak az összes közigazgatási ágazatokat át kell hatniok, valamennyi minisz­térium munkakörét át kell szőniök. (Ügy van! jobbfelől.) Éppen az előbb hallottuk a kereske­delmi minisztérium szociálpolitikáját, amely­ről itt egész délután beszéltünk s amelyet a mi­niszter úr, mint programmot elénk állított. Ez nem egyéb, mint a kisipari munkások és mun­kaadók védelme. A kereskedelmi miniszter igenis szociálpolitikát űz akkor, amikor a mun­kaalkalmakat szaporítani iparkodik, amikor a munkásságot védi, az iparcikkek árát leszo­rítja, (Propper Sándor: Hova?) a kartelleket megszorítja, megrendszabályozza. (Propper Sándor: Hol? Inkább legalizálta. — Zuj.) Méltóztassék utánanézni, Propper t. képvi­selő úr, hogy az újabb rendelkezések és az ár­vizsgáló bizottság munkája következtében a legtöbb cikk ára, főkép a mezőgazdasági ipar­cikkek ára 20% -kai is lejjebb szállt. Ez tény. A kartellek megrendszabályozása folyamaiban van. Vagy kérdezem: vájjon a földmivelésügyi minisztériumra nem hárul-e a legmélyebb, leg­nagyobb társadalompolitikai feladat a földmí­velő nép gazdasági gondozásának terén a gaz­dasági oktatás terén és egy sereg más feladat terén, mondjuk, a telepítési politika vagy pedig a külföldi piacszerzés terén? Hiszen ez mind szociálpolitikai Vagy nem társadalompoliti­kus-e, kérdem, a pénzügyminiszter akkor, ami­kor igazságosabb adópolitikát vezet be, (Prop­per Sándor: Hallatlan!) vagy amikor megfe­lelő módon szabályozza a kamatot, mint ahogy néhány nappal ezelőtt láttuk? Azután: nem a szociálpolitika körébe tar­tozik-e az igazságügyminiszter tevékenysége» aki letöri az áruuzsorát, részvényjogi reformot tervez, védi a kodusbottól az adóst, a házat, földet elkótyavetyélő árverésekkel szemben? És ha mindezek a minisztériumok a létmini­mum eszközeit biztosítják, akkor ott van a vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek megint feladata a kulturális emelkedést biz­tosítani, mert jól tudja, hogy a gazdasági emelkedés csakis a kulturális emelkedéssel párhuzamosan adhat a tömegek lelkének ma­gasabb életcélt és élettartalmat a nemzet nagy életküzdelmében. A szociálpolitika tehát — azért soroltam fel néhány minisztériumot példaképpen — nem egy külön önálló minisztériumnak a ki­váltságos feladata, hanem az egész kormány­zaté a maga összes ágazatában, mert hiszen a társadalom egy élő organizmus, amelyben minden mindennel öszefügg s ennek megfele­lően a gazdasági, pénzügyi politikai, kultúr­politika, szociálpolitika, mind egy erős nagy szerves komplexumot alkot. Most természetesen felmerül az ellenvetés, hogy ha visszakerülnek ezek az ügykörök azokba a minisztériumokba, amelyekből elvé­tettek, vájjon képesek-e azok a miniszterek az ő rendkívüli nagy elfoglaltságuk mellett, — amint éppen előbb a kereskedelemügyi mi­niszter úr hangoztatta, hogy micsodia óriási ügyköre van — elvégezni ezeket a hozzájuk visszakerült ügyeket is? En azt gondolom, hogy nem a minisztériumok és a miniszterek számán fordul meg a dolog, hanem a minisz­terek kvalitásán. (Györki Imre: Az már igaz! — Zaj.) Ha olyan miniszter van, akiben van hivatástudat, akiben van misszió-érzés, ahogyan szokás mondani: karizmatizmus poli­tikus, ha megvan a sugalmazó ereje munka­társaival szemben, 'ha megvan a munkaereje, akkor el tudja végezni azt a munkát s az ő irányítása dönt. (Györki Imre: Karafiáth és kvalitás.) Az előbb már voltam bátor megjegyezni, hogy a népjóléti minisztérium túlnyomóan közegészségügyi minisztérium volt, a munka­ügyi jelző kezdettől fogva csak fityegett rajta. (Propper Sándor: Ez a baj!) Ha köz­egészségügyi minisztérium volt,_ nézzük meg a külföldi államokat, hogy vájjon nem já­runk-e most egészen extravagáns úton, nem rí-e ki a magyar szociálpolitika ezentúl — ha a népjóléti minisztériumot megszüntetjük — az európai szociális közösségből? Először is itt van Belgium, amelynek vi­szonyai részben hasonlítanak hozzánk, amely inkább iparűző állam, ahol még sokkal in­kább előtérben vannak ezek a szociális kérdé­sek és itt a belügyminisztériumban van a köz­egészségügy és ezért a címe ennek a minisz­tériumnak: belügyi és közegészségügyi mi­nisztérium. Azután itt van Bulgária, ahol van külön egészségügyi hivatal is, de a belügy­miniszter alá rendelve. (Szeder Ferenc: És Albániában?) Itt van Dánia: itt a közegész­ségügyi adminisztráció legfőbb szerve az or­szágos közegészségügyi tanács, amely az igaz­ságügyminiszternek van alárendel ve* f Hollandiában a közegészségügyet a köz­egészségügyi osztályfőnök intézi és az ipari r munka- és kereskedelemügyi miniszter ügykö­rébe tartozik. Itt van Olaszország. Olaszország­ban a közegészségügy az 1880-as évektől kezdve

Next

/
Oldalképek
Tartalom